Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) jelentése szerint a járvány két héttel ezelőtti kitörése óta szokatlanul magas az új esetek száma. Alan Gonzales, az MSF helyettes igazgatója szerint az országos egészségügyi válaszlépések jelenleg nem tartanak lépést a vírus terjedési sebességével.

A segélyszállítmányok célba juttatását a lezárt határok és repterek korlátozzák. Eközben Tedrosz Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazgatója a járvány által leginkább érintett keleti országrészben vizsgálja a helyzetet. A Kongói Demokratikus Köztársaságban eddig több mint ezer ebolagyanús esetet regisztráltak, a halálos áldozatok száma 246. A szomszédos Ugandában kilenc fertőzést és egy halálesetet igazoltak.

A hagyományok és a vírus terjedése

A WHO igazgatója Buniában a temetési szertartások kockázataira hívta fel a figyelmet. A helyi tradíciók részeként a gyászolók megérintik az elhunytakat, ami a vírus terjedésének kiemelt kockázati forrása. A vírus testnedvekkel, szennyezett anyagokkal vagy elhunytakkal való közvetlen érintkezés útján terjed, tünetei között láz, izomfájdalom, hányás és hasmenés szerepel.

Ez a 17. ebolajárvány az országban az 1976-os első eset óta. A jelenlegi, Bundibugyo-törzs genetikailag eltér a 2014–2016-os és 2018–2020-as járványokért felelős Zaire típusú vírustól. Mivel a korábbi járványok kezelésére kifejlesztett vakcinák és monoklonális antitestek ezen törzs ellen hatástalanok, a WHO becslése szerint az oltás kifejlesztése akár kilenc hónapot is igénybe vehet. Jelenleg nincs engedélyezett kezelés a betegségre, a kísérleti szerek hatékonysága pedig még bizonyításra vár. A hatékony prevenció hiánya miatt a hatóságok elsősorban a kontaktkutatásra és a higiéniai protokollok betartatására fókuszálnak.

(Forrás: telex.hu)

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter vasárnap esti közleményében jelezte, hogy Magyarországon jelenleg nem regisztráltak hantavírus-fertőzést, és olyan személyekről sem tudni, akik kontaktusba kerültek volna a járványban érintett külföldi esetekkel. A miniszter hangsúlyozta, hogy a hantavírusok többsége nem terjed közvetlenül emberről emberre, a fertőzés elsődleges forrása a rágcsálók vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett por belégzése.

A magyarországi helyzet és a kockázatok

Az elmúlt évtized statisztikái alapján Magyarországon a fertőzés ritka: 2015 és 2024 között évente 2-16 esetet diagnosztizáltak. A hazánkban előforduló vírusvariánsok – a Puumala és a Dobrava-Belgrade típusok – jellemzően enyhébb, vesét érintő megbetegedéseket okoznak, szemben az amerikai kontinensen detektált, 30-50 százalékos halálozási rátával járó Andok-vírussal. A szakértői vélemény szerint jelenleg rendkívül valószínűtlen egy újabb világjárvány vagy COVID 2.0 kialakulása, mivel a két vírus járványdinamikája alapvetően eltér egymástól.

Megelőzési protokollok

Bár széles körű oltási programra nincs szükség, a minisztérium kiemelte a megelőző intézkedések fontosságát. A fertőzés kockázata a rágcsálómentesítéssel, az élelmiszerek zárt tárolásával és a megfelelő takarítási technikák alkalmazásával minimalizálható. A rágcsálóürülékkel szennyezett felületeket tilos szárazon söpörni vagy porszívózni, mivel az felkavarhatja a vírust tartalmazó részecskéket; helyette nedves fertőtlenítés javasolt.

A hatóságok azt kérik, hogy aki rágcsálókkal szennyezett környezetben tartózkodott, és lázat, izomfájdalmat, erős levertséget vagy egyéb szokatlan tüneteket tapasztal, haladéktalanul forduljon háziorvosához, és tájékoztassa az orvost a lehetséges expozícióról.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Dr. Hegedűs Zsolt/Facebook