Belföld

Sulyok Tamás elutasította az év első harmadában benyújtott összes kegyelmi kérelmet

Közzétéve: 2 hete – Szerkesztő: Monori Marcell

OkosHír: A köztársasági elnök 2026. április 30-ig 314 kegyelmi ügyben hozott döntést, azonban egyetlen esetben sem élt az egyéni kegyelem jogkörével. A Sándor-palota hivatalos jelentése szerint a tavalyi év második fele óta tart a kérelmek folyamatos elutasítása.

A Sándor-palota honlapján közzétett legfrissebb statisztikák szerint az idei év első négy hónapjában 314 kegyelmi kérelem érkezett Sulyok Tamáshoz. Az államfő egyik beadványt sem fogadta el, így 2026-ban eddig nem született elnöki kegyelem.

A nyilvános táblázat nem tartalmaz részleteket az érintett bűncselekmények típusáról vagy a kérelmezők személyéről. Az adatokból ugyanakkor kirajzolódik egy hosszabb ideje tartó tendencia. Sulyok Tamás 2025-ben összesen 689 kegyelmi kérvényt bírált el. Ebből az év első felében még négy embernek adott kegyelmet, az év végéig beérkező összes többi kérelmet azonban elutasította.

Hirdetés

Változások a közzétételi protokollban

A kegyelmi döntések statisztikáit 2002-től kezdődően az Igazságügyi Minisztérium tette közzé negyedéves rendszerességgel. Ez a gyakorlat Sulyok Tamás hivatalba lépését követően megváltozott. Jelenleg a Sándor-palota saját felületén publikálja ezeket az összesítéseket.

A visszamenőleges adatok alapján 2024-ben egyetlen elítélt sem részesült elnöki kegyelemben. Az elnöki jogkör gyakorlása láthatóan beszűkült az elmúlt két évben. A hivatalos jelentések továbbra is csak a számadatokra szorítkoznak, az elutasítások indoklása nem nyilvános.

Hirdetés

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
Az eredeti forrás a kegyelmi jogkör gyakorlásának szinte teljes leállását mutatja be. A cél a Sulyok Tamás hivatali ideje alatt bekövetkezett drasztikus szigorodás és a transzparencia technikai jellegű megváltozásának dokumentálása.

Nyelvi eszközök
A forrásszöveg a „mind elutasította” és a „Sulyok Tamás hivatalba lépésével megváltozott” fordulatokkal hangsúlyozza a folytonosság megszakadását. Az „vette észre” kifejezés használata az újságírói éberséget emeli ki egy olyan adattal szemben, amelyet a hivatal nem vert nagydobra.

Hiányzó kontextus
A szöveg nem tesz említést a 2024-es kegyelmi botrányról (a K. Endre-ügyről), amely Novák Katalin lemondásához vezetett. Ez az esemény az alapvető oka annak, hogy az elnöki hivatal gyakorlata a „zéró tolerancia” irányába tolódott el a politikai kockázatok minimalizálása érdekében.

(Forrás: telex.hu)

Kép forrása: Sulyok Tamás/Facebook

Hirdetés

Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában. A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat. Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak. Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Hirdetés

Belföld

Merkely Béla szerint reformra szorul a felsőoktatási modellváltás rendszere

Közzétéve: 7 órája – Szerkesztő: Szakáts Réka

Szakáts Réka

OkosHír: Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint a modellváltás alapvetően sikeres, azonban a kuratóriumi hatáskörök és az átpolitizáltság kérdései érdemi korrekciót igényelnek. A Magyar Rektori Konferencia elnöke kétlépcsős átalakítást tart szükségesnek a rendszer fenntarthatósága érdekében.

A modellváltó egyetemek státusza stabil, az állami irányításba való visszatérés nem szerepel a napirenden a Semmelweis Egyetem rektora szerint. Merkely Béla úgy véli, a magyar felsőoktatás a régiós összevetésben jelentős fejlődésen ment keresztül, ugyanakkor elismerte, hogy a rendszer zavaró problémákkal küzd.

A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint a kuratóriumok működésében tapasztalt túlkapások kezelése elkerülhetetlen. Kiemelte, hogy egyes intézményekben a fenntartók túllépték hatáskörüket, és magukhoz vontak olyan döntési jogokat, amelyek korábban az egyetemi szenátusokhoz tartoztak.

Hirdetés

Kétlépcsős átalakítási terv

A szakértő a modellváltó egyetemeket működtető alapítványok (KEKVA) rendszerének két szakaszban történő reformját valószínűsíti. Az első fázis a kuratóriumi tagok kiválasztási folyamatára és a grémiumok összetételére fókuszálna. A fenntartói struktúra hosszú távú kérdései csak ezt követően kerülnének napirendre.

Merkely kitért a leköszönő kulturális miniszter, Hankó Balázs munkájára is. Bár a minisztert szakmailag elismerte, megjegyezte, hogy a kulturális tárca vezetése kívül esett a professzor kompetenciáján. Hozzátette: a felsőoktatás támogatásának hatékonyságát a szűkös költségvetési források is korlátozták.

Hirdetés

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A cikk célja Merkely Béla álláspontjának közvetítése, amely a modellváltás védelme mellett a rendszeren belüli korrekciók szükségességét hangsúlyozza. A narratíva a kritikus hangok és a rendszerpárti érvek közötti egyensúlyozásra törekszik.

Nyelvi eszközök
Az eredeti forrás gyakran használ eufemizmusokat (pl. „finomhangolás”, „zavaró problémák”), amelyekkel a strukturális feszültségek súlyát csökkenti. Ezzel szemben a „túlterjeszkedett” kifejezés éles kontrasztot alkot, utalva a hatalmi dinamikák eltolódására.

Forráskezelés
A cikk kizárólag Merkely Béla nézőpontjára épít. Bár említést tesz a MOME-ról vagy az NKA-botrányról, ezeket az eseményeket a rektor szubjektív szemüvegén keresztül mutatja be, így a többi érintett fél (kuratóriumi tagok, ellenzéki kritikusok) álláspontja hiányzik.

Hiányzó kontextus
A szöveg nem tér ki arra, hogy a „kétlépcsős átalakítás” milyen konkrét jogszabályi változásokat igényel, és nem veti össze a rektor által javasoltakat az ellenzéki vagy szakmai szervezetek által korábban megfogalmazott követelésekkel.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Dr. Merkely Béla/Facebook

Hirdetés

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább

Belföld

Megszűnik a Győr+ Hetilap, döntés várható a médiavállalat jövőjéről

Közzétéve: 1 napja – Szerkesztő: Tamási Boglárka

Tamási Boglárka

OkosHír: Megjelent a Győr+ Hetilap utolsó száma, ezzel tizenöt év után lezárult a lap nyomtatott története. A kiadóvállalat, a Győr+ Média további működéséről és az érintett munkavállalók sorsáról a Győr-Szol igazgatósága a jövő héten dönt.

A Győr+ Hetilap szerkesztősége a lap 2. oldalán megjelent közleményben búcsúzott el olvasóitól. A tizenöt éve indult kiadvány tizenöt éves múltra tekint vissza, amely időszak alatt a városi közélet eseményeit dokumentálta. A szerkesztőség köszönetet mondott az olvasóknak, valamint a lap készítésében részt vevő munkatársaknak.

Változások a médiavállalatnál

A nyomtatott lap megszűnése mellett a Győr+ Média egyéb egységeinek, így a televíziónak, a rádiónak és az online felületnek a jövője is bizonytalan. A döntéshozatal a Győr-Szol igazgatóságának feladatkörébe tartozik, az ülés a jövő hét elejére várható. A lépés illeszkedik a magyar médiapiacon tapasztalható, április óta zajló elbocsátások és átszervezések sorába.

Hirdetés

A Győr+ Média körül kialakult helyzetet több tényező is befolyásolja. A korábbi híradások szerint fiktív foglalkoztatás gyanúja miatt a győri polgármester feljelentést tett, miközben a vezérigazgatói pozíció betöltése is politikai és közéleti vitákat váltott ki.

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A cikk célja a Győr+ Hetilap megszűnésének ténybeli rögzítése mellett a médiavállalatot érintő politikai és gazdasági válsághelyzet kontextusba helyezése.

Nyelvi eszközök
Az eredeti szöveg erősen polarizált jelzőket használt (pl. „propaganda-szócső”, „közpénztemető”), amelyeket a tisztított cikk semleges tényekre vagy a folyamatban lévő vizsgálatokra való utalással váltott ki. A „kiszivárgott hírek” fordulatot a cikk objektív folyamatként kezeli.

Hiányzó kontextus
A forrásszöveg erősen támaszkodik más internetes portálok (Whatthefuck.hu, Media1) híradásaira, anélkül, hogy a Győr-Szol vagy a városvezetés hivatalos álláspontját részletezné a döntés okairól. A cikk a médiapiaci változásokat általános tendenciaként írja le, de a konkrét győri okok (pl. költségvetési vagy stratégiai döntések) részletei hiányoznak.

(Forrás: media1.hu)

Hirdetés

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább