A Kecskeméti Törvényszék hétfői tájékoztatása alapján a bíróság bűnösnek találta az igazgatót, aki ellen 2023-ban indult eljárás. Az incidens közvetlenül az érettségi vizsgák előtt történt, amikor egy hallgató digitálisan módosított fényképet osztott meg egy zárt csoportban. A felvételen az intézményvezető egy nemzeti színű szalagot tartott fordítva egy ünnepségen.
A hallgató a mémeket egy nevelőtanár felszólítására még aznap törölte a felületről. Az igazgató ennek ellenére behívatta a diákot, és becsületsértés miatti feljelentést helyezett kilátásba. Bár a hallgató bocsánatot kért, a vezető közölte vele, hogy a kollégiumi ballagást követően azonnal el kell hagynia az intézményt.
Szabályszerű eljárás nélküli távozás
A bírósági adatok megerősítik, hogy a diák ellen nem indult hivatalos fegyelmi eljárás, és írásos határozat sem született az eltávolításáról. A hallgató gyakorlatilag kényszer hatására, tanárai és szobatársai kíséretében hagyta el a szállást 2023. április 27-én. Az igazgató a többszöri bocsánatkérés ellenére sem változtatta meg döntését.
A vádirat szerint az igazgató túllépte hatáskörét, amikor jogszabályi felhatalmazás nélkül, szubjektív okokból fosztotta meg a diákot a lakhatásától. Az időzítés különösen hátrányosan érintette a vizsgákra készülő tanulót. Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye, így az döntés egyelőre nem jogerős.
Civil tiltakozás és nyilvánosság
Az eset 2023 nyarán vált országosan ismertté, amikor egy civil szervezet plakátkampányt indított Kecskeméten. A szervezet álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy egy véleménynyilvánításnak tekinthető vicc miatt ilyen retorzió érjen egy tanulót. A városban elhelyezett hirdetmények az eredeti mémet is tartalmazták, felhívva a figyelmet az ügyre.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti cikk célja az igazgató tekintélyelvű fellépésének és az intézkedés aránytalanságának hangsúlyozása volt. A szöveg a diákot áldozatként, az igazgatót pedig hatalmával visszaélő, kicsinyes vezetőként pozicionálta.
A forrásszöveg szubjektív és ironikus jelzőket használt a hatáskeltés érdekében. Példák: „gagyin átszerkesztett kép”, „a diák bűne az volt” (irónia), „megfenyegette”. Ezek az elemek az olvasó érzelmi bevonását szolgálják a tárgyilagos tájékoztatás helyett.
A cikk nem tér ki a kollégium házirendjére vagy azokra a belső szabályzatokra, amelyekre az igazgató esetleg hivatkozhatott (még ha jogtalanul is). Szintén hiányzik az igazgató közvetlen reakciója vagy védelmének érvei a bírósági tárgyalás során, ami egyoldalúvá teszi a beszámolót.
