Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter pénteken jelentette be, hogy országa hivatalosan is panaszt emelt az Európai Unió Bíróságán. A jogi eljárás az idén januárban elfogadott uniós döntést célozza, amely fokozatosan tiltja be az orosz földgáz behozatalát és előkészíti a kőolajimport leállítását.
A szlovák kabinet érvelése szerint az Európai Bizottság eljárási hibát vétett a javaslat benyújtásakor. A rendeletet az EU kereskedelmi politikájának részeként fogadták el, ami lehetővé tette a minősített többséggel történő szavazást. Pozsony álláspontja szerint azonban a korlátozások jellege miatt ez a kérdés az EU közös kül- és biztonságpolitikájához tartozik, ahol egyhangú döntésre lett volna szükség.
Hatásköri viták és tagállami érdekek
Boris Susko hangsúlyozta, hogy a jelenlegi döntési mechanizmus megbontja az uniós intézmények közötti jogköri egyensúlyt. A miniszter szerint a választott eljárásrend meggyengíti a tagállamokat az alapvető nemzeti érdekeket érintő kérdésekben. A kereset benyújtásával Szlovákia kifejezetten a döntés jogalapjának érvényességét kérdőjelezi meg.
Az Európai Unió Tanácsa januárban 24 igen szavazattal, két ellenszavazat és egy tartózkodás mellett hagyta jóvá a szabályozást. A szavazáson Magyarország és Szlovákia képviselői voksoltak nemmel, míg Bulgária tartózkodott. A jogszabály értelmében a tagállamoknak nemzeti terveket kell készíteniük az ellátási források diverzifikálására és a 2027-es határidő betartására.
Összehangolt fellépés Budapesttel
A szlovák lépés nem váratlan, mivel a magyar kormány korábban szintén jelezte perindítási szándékát. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már a decemberi politikai megállapodáskor éles kritikával illette a folyamatot. A magyar tárcavezető szerint a döntés politikai motivációjú eljárás eredménye, amely megkerüli a tagállami vétójogot.
A két ország diplomáciája folyamatosan egyeztetett a jogi lépésekről. A keresetek célja a januárban elfogadott rendelet megsemmisítése, arra hivatkozva, hogy a rendes jogalkotási eljárás alkalmazása ebben a specifikus energiabiztonsági kérdésben alkotmányos aggályokat vet fel az uniós szerződések értelmében.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti források a döntéshozatali eljárást nem szakmai vitaként, hanem a tagállami jogok elleni támadásként keretezik. A cél a gazdasági kényszerhelyzet (orosz energiafüggőség) átkeretezése jogi-szuverenitási kérdéssé.
A szövegben megjelenő „óriási jogi csalás” (Szijjártó Péter) kifejezés érzelmileg telített, kriminalizálja a jogi procedúrát. Boris Susko „meggyengítheti az egyes tagállamokat” fordulata a védtelenség érzetét kelti, anélkül, hogy részletezné a minősített többség intézményének szerződéses alapjait.
A forrás nem említi, hogy a tagállamok döntő többsége (24 ország) miért tartotta indokoltnak a gyorsított eljárást. Elmarad annak részletezése is, hogy az orosz energiaimport fenntartása milyen biztonságpolitikai kockázatokat jelent az EU egésze számára az ukrajnai háború tükrében.
