Marcin Romanowski, Lengyelország korábbi igazságügyi miniszterhelyettese Budapest I. kerületében, egy magántulajdonú ingatlanban él. Az ingatlan egyik tulajdonosa Párkai Dávid Zsolt, aki 2025 szeptembere óta képviselői tevékenységet segítő személyi titkárként dolgozik a Fidesz-frakcióban. A munkaszerződést Kocsis Máté frakcióvezető jegyzi.
A lengyel politikus nem válaszolt az újságírói megkeresésekre a helyszínen. Párkai Dávid Zsolt ugyanakkor megerősítette, hogy Romanowski az ő tulajdonában lévő lakást bérli. A tulajdonos a parlamenti tisztségével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy nem titkári, hanem jogi szakértői feladatokat lát el a frakció mellett.
A bérleti jogviszony és a politikai háttér
Párkai állítása szerint Kocsis Máté frakcióvezetőnek nem volt szerepe abban, hogy a lengyel politikus nála béreljen szállást. A bérleti szerződést 2024 decemberében kötötték meg. Ez az időpont megelőzi Párkai parlamenti alkalmazásának kezdetét, amely 2025 őszén történt.
A lengyel ügyészség a 2026. április 12-i kormányváltás óta ismételten érdeklődik Romanowski és Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszter holléte felől. Mindkét politikus Magyarországon kapott politikai menedékjogot az előző kormányzati ciklusban. A jelenlegi politikai vezetés nemzetközi jogi együttműködést ígér az ügyben.
Magyar Péter megválasztott miniszterelnök korábban kijelentette, hogy Magyarország nem szolgálhat külföldi eljárások elől menekülők menedékhelyéül. Az új kormányfő ígéretet tett a nemzetközi elfogatóparancsok végrehajtására. Párkai Dávid Zsolt jelezte, hogy a bérleti szerződést azonnal felmondja, amennyiben Romanowski menedékjogi státusza megváltozik.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti forrás célja az volt, hogy közvetlen kapcsolatot mutasson ki a magyar kormánypárti frakció és a lengyel igazságszolgáltatás elől menekülő politikusok között, sugallva a védelmet és az intézményi összefonódást.
A forrás tendenciózusan használta a „bujkáló” kifejezést a „menedékjoggal rendelkező” vagy „tartózkodó” helyett, ami érzelmi töltetet és bűnösség-vélelmet kölcsönöz a szövegnek. Példa: „Magyarországon bujkáló két volt politikus”. Emellett a „személyi titkár” és „jogi szakértő” megnevezések ütköztetése a hitelesség aláásására irányult.
A szöveg nem részletezi a lengyelországi eljárások pontos jogi természetét vagy a menedékjog megadásának hivatalos indoklását. Ezáltal a befogadó nem tudja mérlegelni, hogy politikai üldöztetésről vagy köztörvényes bűncselekményekről van-e szó a lengyel jogrend szerint.
