Orbán István, a Vas Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója bejelentette, hogy a Kőszegen áthaladó utakon azbeszttel szennyezett zúzalék jelenhetett meg. A gyanú szerint az építőanyag az elmúlt években a pilgersdorfi bányából került a térségbe. Április közepén a szombathelyi Oladi Plató városrészben a mérések már igazolták, hogy a kőzúzalék azbeszttartalma többszörösen meghaladja a megengedett határértéket.
A kormányhivatal a kockázatok csökkentése érdekében sebességkorlátozást vezetett be az érintett szakaszokon. Az illetékesek elrendelték a kőszegi közterületek folyamatos nedvesen tartását is a porzás minimalizálása érdekében. A hatóságok soron kívüli laborvizsgálatokat kértek, a lakosság számára pedig védőmaszkokat biztosítanak a munkálatok idejére.
Kiterjedt ellenőrzések és egészségügyi kockázatok
A szennyezés Szombathely és Kőszeg mellett Bozsokot is érinti, de Sopronban is vizsgálják a rákkeltő anyag esetleges jelenlétét. A fogyasztóvédelmi ellenőrök elkezdték a tüzelőanyag- és építőanyag-telepek átvizsgálását. A közúti ellenőrök ezzel párhuzamosan a határon áthaladó kőszállítmányokat ellenőrzik, hogy megakadályozzák az érintett ausztriai bányákból származó kőzet behozatalát.
Az azbeszt egészségkárosító hatása nem az anyag jelenlétével, hanem a felporzással és a por belélegzésével jelentkezik. A tüdőbe jutó rostok súlyos betegségeket okozhatnak, ám ezek lappangási ideje jellemzően 20-30 év. Jelenleg nincs információ a szennyezéssel összefüggő aktuális megbetegedésről a vizsgált területeken.
A Greenpeace környezetvédő szervezet már az év elején jelezte a problémát magyarországi és ausztriai helyszíneken. A szervezet osztrák tagozata szerint a hatóságok már 2011 óta tudhatnak a kőbánya azbesztterheléséről. A környezetvédők bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tettek a pilgersdorfi kőbánya üzemeltetői ellen, mivel a gyanú szerint tudatosan hoztak forgalomba veszélyes anyagot.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg a lakossági pánik megelőzése és a hatósági cselekvőképesség demonstrálása között egyensúlyoz. A cél a tényközlés a fennálló egészségügyi kockázatról, miközben a felelősséget egy külső, külföldi forrásra (ausztriai bánya) hárítja.
Az eredeti forrásban az „erős a gyanú” és a „súlyos azbesztszennyezés” kifejezések érzelmi töltetet hordoznak, de a cikk ezeket konkrét intézkedések (maszkosztás, nedvesítés) leírásával tette objektívvé. A „rákkeltő anyag” kifejezés használata a Greenpeace részéről a veszélyérzet fokozását szolgálja.
A szöveg nem részletezi, hogy ha a hatóságok 2011 óta tudhattak a problémáról, miért csak most történtek meg az első érdemi korlátozások. Hiányzik az információ arról is, hogy a magyar állam tervez-e kártérítési igényt benyújtani az osztrák üzemeltető felé a mentesítési költségek miatt.