Karácsony Gergely keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy hivatalos levélben fordult a Magyar Államkincstár (MÁK) vezetőjéhez. A főpolgármester azt kéri, hogy a hatóság áprilisban ne alkalmazzon inkasszót Budapest folyószámláján. Az önkormányzat és a kormány közötti jogvita alapja a szolidaritási hozzájárulás mértéke és behajtásának módja.
A Fővárosi Törvényszék 2025 januári ítélete szerint a kormány korábban jogellenesen vont le 28,3 milliárd forintot és 6 milliárd forint kamatot. Bár az Államkincstár felülvizsgálatot kért, a Kúria helybenhagyta a döntést, így további jogi felülvizsgálatnak nincs helye. A főpolgármester szerint a főváros számlája jelenleg hat és fél milliárd forintos mínuszban van.
Veszélybe kerülhetnek a kifizetések
A városvezető hangsúlyozta, hogy egy újabb levonás ellehetetlenítené az áprilisi bérek kifizetését és a közszolgáltatások fenntartását. Karácsony Gergely szerint az Államkincstár elnökének hatvan napos haladékot kellene adnia a politikai átmeneti időszakban. A politikus hivatallal való visszaélésnek nevezte, ha a hatóság a bírósági döntés ellenére folytatja a pénzbehajtást.
A fővároshoz hasonlóan Szolnok polgármestere, Györfi Mihály is bejelentette, hogy az új kormány megalakulásáig felfüggesztik a szolidaritási adó befizetését. Györfi a döntést azzal indokolta, hogy garanciákat várnak az összegek térségi felhasználására. Karácsony Gergely várakozásai szerint hamarosan más települések is csatlakoznak a kezdeményezéshez.
Új önkormányzati rendszer igénye
A főpolgármester kifejtette, hogy a jelenlegi rendszerben Budapest már nem kap állami támogatást, sőt, nettó befizetővé vált. A 40 milliárd forintos törvényi normatívából az elmúlt hónapokban egyetlen forintot sem kapott meg az önkormányzat. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) javaslata szerint egy város nem fizethetne be többet a költségvetésbe, mint amennyit onnan kap.
Karácsony Gergely sürgette az önkormányzati rendszer átfogó reformját és egy decentralizáltabb állami működés kialakítását. Véleménye szerint ez a garancia arra, hogy egyetlen politikai erő se sajátíthassa ki az ország irányítását. A cél egy olyan megállapodás megkötése, amely biztosítja Budapest és a vidéki települések fenntartható fejlődését.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti közlés célja a kormányzati szervek (Államkincstár) nyomás alá helyezése a bírósági ítéletekre való hivatkozással. A narratíva a „jogkövető önkormányzat” és a „törvényszegő állam” szembeállítására épül, miközben a közelgő kormányváltás reményét használja legitimációs forrásként.
A forrásszöveg erősen szubjektív, érzelmileg telített kifejezéseket használ a hatósági munka leírására. Például: „ne kotorásznának a folyószámlánkon” – ez a metafora a kincstári eljárást illetéktelen behatolásként, szinte bűncselekményként keretezi. A „nagyon súlyos bűncselekmény” és „hivatallal való visszaélés” kifejezések használata jogi vádként jelenik meg, mielőtt bármilyen eljárás indulna.
Bár a szöveg említi, hogy az Alkotmánybíróság (AB) nem találta alaptörvény-ellenesnek a szolidaritási hozzájárulást, ezt a tényt háttérbe szorítja a Kúria egyedi ügyben hozott döntése. Elmarad annak tisztázása, hogy a Kúria döntése eljárásjogi hiba vagy a hozzájárulás elvi alapjai miatt született-e meg. Szintén hiányzik a kormányzati oldal érvelése a források elosztásának szükségességéről.
A beszámoló egyoldalú: kizárólag Karácsony Gergely és Györfi Mihály álláspontját ismerteti részletesen. A Magyar Államkincstár vagy a Pénzügyminisztérium reakciója, illetve a Kúria ítéletének pontos indoklása nem szerepel a forrásban, így a technikai jogvita tisztán politikai konfliktusként jelenik meg.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Karácsony Gergely/Facebook
