Technológia és Tudomány
Az Európai Parlament bizottsága támogatja a digitális járműnyilvántartást
Az Európai Parlament (EP) közlekedési bizottsága szerdán rögzítette álláspontját a gépjárművek forgalmi engedélyeire vonatkozó szabályozásról. A tervezett jogszabály értelmében a hatálybalépést követő harmadik évtől a digitális formátum válna elsődlegessé a tagállamokban. A képviselők ugyanakkor döntöttek a fizikai dokumentumok megtartásáról is. Ez a lehetőség azon tulajdonosok számára maradna elérhető, akik korlátozottabb digitális készségekkel rendelkeznek.
Adatmegosztás a csalások ellen
A szabályozás központilag rögzítené a járművek legfontosabb műszaki adatait, beleértve a megtett kilométereket és az időszakos vizsgálatok eredményeit. Az ilyen típusú adatbázisokat megnyitnák a tagállamok között a hatékonyabb ellenőrizhetőség érdekében. A jogalkotók várakozása szerint az átláthatóbb adatcsere jelentősen megnehezíti a használt autókkal elkövetett, országhatárokon átnyúló visszaéléseket.
A szakbizottsági szavazáson a javaslatot 39 igen szavazattal, egy ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el. A döntés nem végleges, a folyamat következő állomása az Európai Parlament plenáris ülése lesz. Amennyiben a teljes testület is támogatja a tervezetet, megkezdődhetnek a tárgyalások a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal a jogszabály végső szövegéről.
A digitális forgalmi engedély bevezetése része az Európai Unió szélesebb körű digitalizációs stratégiájának. A rendszer célja, hogy a hatóságok gyorsabban és pontosabban férjenek hozzá a járművek előéletéhez. Ez nemcsak a vásárlókat védi, hanem a közúti biztonságot is javíthatja a műszaki állapot nyomon követhetőségével.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti forrás egy tényszerű, tájékoztató jellegű közlemény, amely az Európai Parlament döntéshozatali folyamatának egy állomását mutatja be. A központi narratíva a modernizáció és a fogyasztóvédelem (csalások megelőzése) köré épül.
Az eredeti szöveg semleges, de tartalmaz eufemisztikus megfogalmazást: a „gyengébbek a digitális készségeik” kifejezés politikailag korrekt módon utal az idősebb vagy technológiailag elmaradottabb rétegekre. A szöveg kerüli a technikai nehézségek vagy az adatvédelmi kockázatok említését, kizárólag az előnyökre fókuszál.
A hír kizárólag az Európai Parlament közlekedési bizottságának (TRAN) közleményére támaszkodik. Nem szólaltat meg ellenző véleményeket, pedig az egyetlen nem szavazat és a tartózkodás jelzi, hogy léteznek fenntartások a javaslattal kapcsolatban.
A cikk nem részletezi a digitális rendszer kiépítésének költségeit, amelyeket a tagállamoknak kell viselniük. Szintén hiányzik az adatvédelmi (GDPR) vonatkozások említése: ki és milyen feltételekkel férhet hozzá a járművek és a tulajdonosok adataihoz a határokon átnyúló lekérdezések során.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Greg Brockman tanúvallomása: Elon Musk irányítást és Mars-finanszírozást kért az OpenAI-tól
Greg Brockman elnök kedden tanúskodott a kaliforniai bíróságon az Elon Musk által indított perben. A vallomás szerint Musk már 2017-ben javasolta a nonprofit struktúra megváltoztatását. Erre a fejlett mesterséges intelligencia modellek fejlesztéséhez szükséges tőkebevonás miatt volt szükség. Brockman kijelentette, hogy Musk feltételként szabta saját vezetői szerepét az átalakuló szervezetben.
A bírósági meghallgatáson elhangzott, hogy Musk és Sam Altman között verseny alakult ki a vezérigazgatói posztért. Brockman egy konkrét vállalati megbeszélést is felidézett. Ezen az üzletember a többségi részesedés iránti igényét üzleti tapasztalataival indokolta. Az OpenAI elnöke szerint Musk a profitot egy marsi kolónia létrehozására fordította volna.
A Mars-projekt és a 80 milliárd dolláros igény
Brockman idézte Musk szavait, aki szerint 80 milliárd dollár szükséges egy önellátó város felépítéséhez a Marson. A tanúvallomás alapján Musk teljes irányítást követelt a források felett. Ez az igény végül hozzájárult a felek közötti szakításhoz és Musk 2019-es távozásához az igazgatótanácsból.
Elon Musk keresete ezzel szemben azt állítja, hogy az alapítók megszegték az eredeti küldetést. A felperes szerint a nonprofit alapításkor az emberiség javát szolgáló fejlesztésben állapodtak meg. Musk most 150 milliárd dolláros kártérítést követel. Emellett kéri Altman és Brockman eltávolítását a vállalat éléről.
Piaci verseny és jogi védekezés
Az OpenAI jogi képviselői szerint a per hátterében üzleti érdekek állnak. Állításuk szerint Musk célja saját mesterséges intelligenciával foglalkozó cége, az xAI pozíciójának erősítése. A védelem hangsúlyozza, hogy Musk csak a vállalat sikerei után kezdeményezett jogi lépéseket.
A bírósági eljárás során vizsgált dokumentumok rámutatnak a 2015-ös alapítási feltételekre. A nonprofit működés fenntarthatósága központi kérdése a vitának. A tárgyalás a tanúk meghallgatásával folytatódik a következő napokban.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti forrás Brockman vallomását használja fel arra, hogy Muskot hataloméhes és különc figuraként fesse le. A cél a jogi vita üzleti jellegének elfedése személyes motivációkkal.
A forrás olyan érzelmileg telített kifejezéseket használ, mint az „árulás” vagy a „feszült megbeszélés”. Ezek nem objektív tények, hanem a felek szubjektív megélései. Az „árulás” szó használata különösen manipulatív, mert erkölcsi ítéletet sugall egy szerződéses vita felett.
A szöveg dominánsan Brockman bírósági vallomására épít. Musk álláspontja csak a követelések szintjén jelenik meg, belső motivációit kizárólag az ellenoldal (OpenAI) tolmácsolásában ismerhetjük meg.
A cikk nem említi, hogy az OpenAI profitorientált ága (OpenAI LP) egy hibrid struktúra. Nem esik szó arról sem, hogy a Microsoft befektetései nélkül a cég életképes maradt volna-e nonprofit formában.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Ezer eurós bírságot kapott egy spanyol bíró a ChatGPT szabálytalan használata miatt
A spanyol igazságszolgáltatási szervek 1000 eurós bírság megfizetésére kötelezték azt a bírót, aki a ChatGPT alkalmazásával készítette el egyik határozatának tervezetét. A mulasztás akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a véglegesített dokumentumban benne maradtak az algoritmusnak címzett felhasználói kérdések és utasítások.
A fegyelmi bizottság megállapította, hogy a tisztviselő hivatali visszaélést követett el az adatok kezelése során. A döntés értelmében a bíró szabályt szegett, amikor a munkája során megismert bizalmas információkat nem engedélyezett, külső informatikai csatornákon keresztül osztotta meg. Az adatok feltöltése egy nyilvános MI-platformra sérti a bírósági titoktartási kötelezettséget.
Enyhítő körülmények és szabályozási háttér
A testület a büntetés kiszabásakor mérlegelte a cselekmény súlyát és a bírói függetlenség kérdését is. Súlyosabb szankciót azért nem alkalmaztak, mert a vizsgálat szerint az MI-t kizárólag segédeszközként, nem pedig a bírói mérlegelés helyettesítőjeként vették igénybe. Az érdemi döntéshozatali folyamat a szakember kezében maradt.
Spanyolországban az igazságszolgáltatási rendszer szigorú keretek között teszi lehetővé a technológiai újítások alkalmazását. A hatályos szabályozás értelmében a bírák kizárólag azokat a szoftvereket használhatják, amelyeket a központi rendszer biztosít, vagy amelyeket a szakmai tanács előzetesen jóváhagyott.
Az eset rávilágít a modern technológia és a jogi etika közötti feszültségre. A hivatalos szervek hangsúlyozták, hogy az MI-alkalmazások használata előtt kötelező a biztonsági felülvizsgálat a jogbiztonság garantálása érdekében.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a technológiai fejlődés és a hivatali szabályozás ütközésének bemutatása egy konkrét példán keresztül. A narratíva nem az MI ellen foglal állást, hanem az adatvédelmi fegyelem fontosságát hangsúlyozza az állami szférában.
Az eredeti forrás olyan szenzációhajhász elemeket használt, mint a „lebukott” vagy a „kiderült”, amelyek a bírót negatív színben, szinte elkövetőként tüntetik fel. Az átirat ezeket tényszerű megállapításokra cserélte (pl. „nyilvánvalóvá vált”).
Az eredeti közlések nem részletezik az érintett ügy típusát (büntető-, polgári vagy családjogi), ami alapvetően befolyásolná a kiszivárgott adatok érzékenységének megítélését. Szintén elhallgatják, hogy a bíró korábban kapott-e képzést az MI-eszközök biztonságos használatáról.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika2 napjaOrbán Viktor 2010-es ígéretei és a tizenhat éves kormányzati ciklus mérlege
-
Közélet-Politika2 napjaSzalay-Bobrovniczky Kristóf leköszön honvédelmi miniszteri posztjáról
-
Közélet-Politika14 órájaBencsik András: Üzenem Menczer Tamásnak, hogy ott kezdődik a gyógyulás folyamata, hogy te is szembenézel a saját szemétségeiddel, disznóságoddal, brutalitásoddal.
-
Közélet-Politika2 napjaTörvényjavaslat-csomagot nyújt be a Mi Hazánk az új Országgyűlés megalakulását követően
-
Időjárás2 napjaMai időjárás: 2026. május 9.
-
Közélet-Politika14 órájaGulyás Gergely a Tisza Párt számonkéréséről nyilatkozott
-
Közélet-Politika2 napjaTávozik posztjáról a TISZA Párt sajtókapcsolati vezetője
-
Közélet-Politika20 órájaA Mi Hazánk az államfőhöz fordult a Meta reklámadójának eltörlése miatt
