A Pilis délkeleti részén, különösen a Kevélyek északi oldalán az elmúlt évben jelentősen bővült az illegális kerékpáros útvonalak hálózata. Takács Rita természetfilmes megfigyelései szerint a korábban háborítatlan, Natura 2000-es besorolású területeken olyan új nyomvonalak jelentek meg, amelyek Budakalászig nyúlnak. A területen nemcsak az utak kialakítása, hanem a kísérőjelenségek, például a tűzrakó helyek és a pirotechnikai eszközök maradványai is környezeti terhelést jelentenek.

A downhill kerékpározás speciális, nagy értékű technikai felszerelést igénylő extrém sport, amely az elmúlt két évben vált tömegessé Magyarországon. A sportág lényege a meredek lejtőkön való gyors ereszkedés, amihez a résztvevők gyakran saját maguk építenek akadályokat és ugratókat az erdőben. Az illegális pályákról ma már digitális térképek is elérhetők az interneten, ami tovább növeli a védett területek látogatottságát.

Ökológiai károk és talajerózió

Dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország erdőökológusa szerint a jelenség évtizedes probléma a Normafa, a János-hegy és a Széchenyi-hegy térségében is. A szakértő rámutatott, hogy a downhill kerékpárok robusztus felépítése és széles gumiabroncsai jelentős fizikai behatást gyakorolnak a talajra. A porózus kőzeteken és a vékony termőrétegen a folyamatos használat mély árkokat váj, ami megváltoztatja a terület vízháztartását.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) adatai megerősítik, hogy a terepi kerékpárosok száma a Covid-járvány óta látványosan megemelkedett. A hatóság szerint a kerékpárosok gyakorlatilag minden hegy- és dombvidéki térségben jelen vannak. A talaj tömörödése és a humuszréteg kopása miatt a csapadékvíz nem szivárog be a földbe, hanem lefolyik a nyomvonalakon, tovább mélyítve az eróziós árkokat. A regeneráció rendkívül lassú: néhány centiméternyi termőréteg kialakulása akár évszázadokig is eltarthat.

Hatósági tehetetlenség és jogi korlátok

A természetvédelmi szabályszegések szankcionálása nehézségekbe ütközik. A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint bár a természetvédelmi szabálysértésért akár 200 ezer forintos bírság is kiszabható, az elkövetők azonosítása szinte lehetetlen. A rendőrség több eljárást is megszüntetett, mivel a kamerafelvételeken látható sportolók a bukósisak miatt nem voltak felismerhetők.

A természetvédelmi őrszolgálat kapacitáshiánnyal küzd. Országosan mindössze körülbelül háromszáz őr látja el a feladatokat, ami a szakemberek szerint nem elegendő a folyamatos jelenléthez. Bár történtek közös akciók a Készenléti Rendőrséggel, ezek csak eseti jellegűek. A Pilisi Parkerdő Zrt. mint vagyonkezelő nem rendelkezik hatósági jogkörrel, így csak tájékoztató és erdőrendészeti járőrözéssel tud közreműködni.

A közösség és a szövetség álláspontja

A Downhill Hungary közösség szerint a sportolók nem szándékosan károsítják a természetet, csupán a mozgásigényüket elégítik ki. Király Ármin, a közösség képviselője hangsúlyozta, hogy a tevékenységet nem üldözni, hanem szabályozni kellene. Véleménye szerint megfelelő infrastruktúra és ösvényrendszer kialakításával a konfliktusok kezelhetők lennének.

A Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) elhatárolódik a természetkárosítástól, de a megoldást ők is az alternatívák biztosításában látják. Sió Zoltán főtitkár szerint olyan fenntartható pályákra van szükség, amelyek egyszerre szolgálják a sportot és a védelmi szempontokat. Ugyanakkor az ökológusok szkeptikusak: a sportág szubkulturális jellege és az újdonságkeresés miatt kérdéses, hogy a legális pályák valóban elszívnák-e a forgalmat a védett erdőkből.

A helyzet rendezésére tett kísérletek, mint például a Pilisvörösvár térségébe tervezett 6,3 kilométeres kerékpáros pálya, egyelőre nem hoztak áttörést a védett területek tehermentesítésében. A párbeszéd a hatóságok, az önkormányzatok és a sportolók között folyamatos, de konkrét, minden fél számára elfogadható megállapodás még nem született.

(Forrás: telex.hu)

(Kép: Legális Downhill pálya Olaszországban – pexels.com – Andrea Crabbi)

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Berek Világa Látogatóközpontnál tartott eseményen ismertette a Nagyberek nemzeti parki területté nyilvánításának részleteit. A politikus kijelentette, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe több mint hatezer hektárral gyarapodott. Állítása szerint emberöltő óta nem történt a mostanihoz fogható mértékű területbővítés a hazai nemzeti parkok történetében.

A kormányzati tájékoztatás párhuzamot vont a korábbi jelentős természetvédelmi döntésekkel. Hasonló nagyságrendű védett területi kijelölésre legutóbb 2012-ben, a Körös-éri Tájvédelmi Körzet alapításakor került sor. Ezt megelőzően a 2002-ben létrehozott Őrségi Nemzeti Park képviselt hasonló léptékű változást a magyarországi védett területek hálózatában.

Történelmi tájhasználat és ökológiai helyreállítás

A dél-balatoni Nagyberek eredetileg a tó egyik öblözete volt, amely az 1850-es évekig összefüggő vízfelületként létezett. A területet mintegy száz évvel ezelőtt kezdték el lecsapolni. Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a korábbi politikai döntések olyan károkat okoztak az élővilágban, amelyek nem álltak arányban a kinyert gyenge minőségű termőföldek hasznával.

A jelenlegi célkitűzés a megmaradt értékek megőrzése és az eredeti vizes élőhelyek rehabilitációja. A kormányzat célja az ökoszisztéma visszaállítása a természetes állapotokhoz közeli szintre. A miniszterelnök-helyettes szerint menteni kell a megmaradt értékeket, és törekedni kell a táj eredeti arculatának rekonstrukciójára.

Szakmai lépések a biodiverzitásért

Bende Zsolt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója részletezte a várható természetvédelmi munkálatokat. A szakemberek elsődleges feladata a vizes élőhelyek helyreállítása és a természetkímélő gazdálkodási módok bevezetése. A program részeként visszagyepesítik a szántóterületeket és visszaszorítják az idegenhonos növényfajokat.

A fejlesztések érintik a Balaton-part további részeit is. A térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselőjével folytatott egyeztetések alapján javaslat született a Balatonfenyves és Balatonmáriafürdő közötti nádas védetté nyilvánítására. A projekt zárásaként a kormányzati és szakmai vezetők közösen helyezték ki a nemzeti parki státuszt jelző táblát.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Horváth Éva