A Tisza Párt elnöke csütörtökön nyilvánosságra hozta a Fővárosi Törvényszék azon végzését, amely szerint jogerőssé vált a párt gazdasági programjával kapcsolatos sajtó-helyreigazítási ítélet. A döntés értelmében a lapnak 30 napon keresztül közzé kell tennie, hogy valótlanul tulajdonítottak egy dokumentumot a párt adóprogramjának.
Az érintett hírportál kiadója, az Indamedia szerint azonban Magyar Péter állítása nem felel meg a valóságnak. Exterde Rita kommunikációs igazgató közleményében hangsúlyozta, hogy egyetlen Tisza-Index ügyben sincs lezárt, jogerős bírósági döntés. A vállalat álláspontja szerint a bíróság korábban elutasította a fellebbezésüket, ám ezt a lépést a szerkesztőség jogellenesnek tartja.
Eljárásjogi viták a háttérben
A kiadó képviselője megerősítette, hogy az elutasító végzéssel szemben újabb jogorvoslattal éltek. Ezzel párhuzamosan előterjesztették a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmüket is. A szerkesztőség érvelése szerint ezen kérelem elbírálásáig nem kötelesek megjelentetni a helyreigazító közleményt.
A jogi képviselet hangsúlyozta, hogy a portál a jogszabályoknak megfelelően jár el, és minden rendelkezésre álló eszközt kihasznál. Véleményük szerint, amíg a folyamatban lévő ügyek nem zárulnak le teljesen, nem lehet tényként kezelni a jogerős ítélet megszületését.
A kialakult helyzet tisztázása érdekében megkeresések érkeztek a Fővárosi Törvényszék sajtóosztályához. A bíróság álláspontja döntő jelentőségű lehet annak megállapításában, hogy a korábban kiállított jogerősítési záradék tartalma és érvényessége fennáll-e a benyújtott újabb fellebbezések tükrében.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti közlés célja a két fél közötti információs háború bemutatása, ahol a jogi dokumentumok és az eljárásjogi értelmezések feszülnek egymásnak. A szöveg látványosan ütközteti a politikai szereplő győzelmi jelentését a médium defenzív, eljárásjogi érvelésével.
A forrásszövegben megjelenik a szubjektív minősítés a kiadó részéről: „a bíróság, megítélésünk szerint jogellenesen, elutasított”. Ez a fordulat alkalmas arra, hogy a bíróság pártatlanságát megkérdőjelezze a hír fogyasztójában. Emellett a „nem lehet tényként írni arról” fordulat a másik fél állításait a vélemény vagy a dezinformáció szintjére próbálja degradálni.
Bár mindkét fél (Magyar Péter és az Indamedia) megszólal, hiányzik a független jogi szakértői vélemény arról, hogy egy elutasított fellebbezés elleni újabb jogorvoslat valóban felfüggeszti-e a jogerőt. Az eredeti szöveg nem részletezi az „adóprogram” tartalmát sem, ami pedig az alapkonfliktus kiváltója volt, így a vita tisztán procedurális síkra terelődik.
(Kép: Index – fb)
