A 2025-ös esztendőben hozott kormányzati döntések 48 százaléka, összesen 546 határozat került a nem nyilvános kategóriába. Ezek közé tartoznak a 2000-es és 4000-es sorszámú, nem közzétett, valamint a 3000-es sorszámú, minősített határozatok. A Magyar Közlönyben ezzel szemben 596 olyan határozat jelent meg, amelynek szövege bárki számára hozzáférhető.
A nem nyilvános döntések száma 38 százalékkal emelkedett a 2024-es adatokhoz viszonyítva. A statisztikai adatok ugyanakkor nem mutatnak folyamatos, évről évre tartó növekedést. A történelmi adatsorok alapján a legtöbb ilyen jellegű döntést 2021-ben hozták meg.
A titkosítás fokozatai és jogi következményei
A vizsgált évben 27 olyan határozat született, amelyeknek nemcsak a tartalma, hanem a címe is titkosítás alá esik. Ezen dokumentumok tartalmának kiszivárogtatása a hatályos jogszabályok értelmében szabadságvesztéssel büntethető. A minősített adatok védelméről szóló törvény szigorú szankciókat állapít meg a jogosulatlan megismerők számára.
A 2000-es és 4000-es sorszámú kormányhatározatok jogilag nem minősülnek államtitoknak, azonban nem is tekinthetők nyilvánosnak. Ezen döntések tartalmának megismerését a törvényi szabályozás húsz évre korlátozza. Ez a gyakorlat lehetővé teszi a kormány számára a belső döntéshozatali folyamatok zárt kezelését.
A közérdekű adatigénylések során kért adatok rávilágítanak a kormányzati munka transzparenciájának aktuális arányaira. A nyilvános és a zárt döntések aránya 2025-ben majdnem kiegyenlítődött. Ez a tendencia a közigazgatási működés egyik meghatározó jellemzőjévé vált az elmúlt időszakban.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti cikk célja a kormányzati átláthatóság hiányának kritikus bemutatása. A szöveg a „titkosság” és a „börtönbüntetés” fogalmait összekapcsolva próbálja a kormányzati működést fenyegetőként vagy gyanúsként láttatni.
Az eredeti szerző olyan jelzőket használ, mint a „különleges” vagy a „meredek”, amelyek szubjektív színezetet adnak a száraz statisztikának. A „többéves börtönbüntetést kockáztat, aki beszél róluk” fordulat kriminalizálja a témát, elterelve a figyelmet a jogi háttérről a félelemkeltés irányába.
A forrás nem részletezi, hogy a nem nyilvános határozatok milyen témaköröket érintenek (pl. nemzetbiztonság, diplomácia, gazdasági stratégiák). Emiatt az olvasóban az a benyomás alakulhat ki, hogy minden titkosítás indokolatlan, holott a 2000/4000-es határozatok évtizedek óta a közigazgatási eszköztár részei.
Kép: Orbán Viktor – fb reels-video képernyőkép
