A Magyar Orvosok Szövetségének elnöke az RTL Híradónak adott nyilatkozatában megerősítette, hogy tárgyalásokat kezdenek a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (Nyírő OPAI) vezetésével. A szervezet célja, hogy a korábban felmondott 19 orvos visszakerüljön eredeti álláshelyére. A visszavétel folyamata jogilag kétoldalú döntést igényel, amelyhez az intézmény jelenlegi vezetésének hozzájárulása is szükséges.

Ézsi Robin több mint két éven át irányította a hazai pszichiátriai ellátás központi intézményét. Kinevezése és szakmai háttere feszültséget okozott az orvostársadalomban, mivel a vezető nem rendelkezik pszichiáteri végzettséggel. Vezetése alatt az intézményben jelentős fluktuáció alakult ki, amely mind az orvosokat, mind a szakápolói állományt érintette.

A konfliktus eszkalációja és a lemondás

Az év elején negyven szakorvos petícióban rögzítette aggályait a kialakult létszámhiány miatt. A dokumentumban hangsúlyozták, hogy a szakemberhiány bizonyos osztályok bezárásához vezethet. Az egészségügyi államtitkárság és az Országos Kórházi Főigazgatóság hónapokig nem látta indokoltnak a vezetőváltást.

A helyzet akkor vált kritikussá, amikor a budapesti pszichiáterek egységesen kilátásba helyezték az önként vállalt többletmunka beszüntetését. Ezt követően 19 orvos egyszerre nyújtotta be felmondását, ami végül Ézsi Robin lemondásához vezetett. A távozó igazgató a kitűzött határidőig nem hagyta el posztját, így a felmondások jogerőre emelkedtek.

Jelenleg egy független, külsős szakértőkből álló bizottság vizsgálja a Nyírő OPAI működését az Okfő megbízásából. A vizsgálat eredményei a következő héten várhatóak, amelyek meghatározhatják az intézmény jövőbeni struktúráját. A Magyar Orvosi Kamara szerint a személyi változás önmagában nem elegendő a biztonságos betegellátás garantálásához. Szükségesnek látják a fővárosi ellátási területek felülvizsgálatát és az épületek műszaki fejlesztését is.

(Forrás: telex.hu)

(Kép: Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Központ fb)

A vizsgálat kitért a nemi specifikus daganatokra is. A húst nem fogyasztók körében a prosztatarák előfordulása 12 százalékkal, az emlőráké pedig 9 százalékkal volt alacsonyabb. A kutatók korrigálták az eredményeket olyan tényezőkkel, mint a dohányzás és a testtömegindex, hogy pontosabb képet kapjanak az étrend hatásáról.

Kockázatok és tápanyaghiány

Az eredmények nem minden területen mutattak kedvező irányt a húsmentes étrendet követők számára. A vegetáriánusoknál kétszeresére emelkedett a pikkelysejtes nyelőcsőkarcinóma kockázata a húsevőkhöz képest. A szakértők szerint ez a jelenség a nem megfelelő B-vitamin-bevitellel hozható összefüggésbe.

A vegán étrendet követők esetében a vastagbélrák kialakulásának esélye 40 százalékkal haladta meg a kontrollcsoportét. Az adatok rávilágítottak, hogy az Egyesült Királyságban élő vegánok átlagos napi kalciumbevitele 590 milligramm. Ez az érték elmarad az egészségügyi szervezetek által javasolt 700 milligrammos szinttől.

A kontrollcsoport összetétele

A tanulmány szerzői megjegyezték, hogy a vegetáriánusoknál tapasztalt vastagbélrák-statisztikát befolyásolhatta a húsevő kontrollcsoport összetétele. A vizsgált vegyes étrendű alanyok kevesebb vörös és feldolgozott húst fogyasztottak, mint az átlagpopuláció. Ez magyarázatot adhat arra, miért nem mutatkozott jelentős különbség ezen a területen a két csoport között.

A kutatásban részt vevő egyéb csoportok közül a halevők (peszkateriánusok) az emlő-, a vastagbél- és a veserák tekintetében mutattak alacsonyabb kockázatot. A szárnyasokat fogyasztóknál a prosztatarák ritkább előfordulását figyelték meg. A tudósok hangsúlyozták: további vizsgálatok szükségesek annak eldöntésére, hogy a hús elhagyása vagy a növényi étrend specifikus előnyei okozzák-e a védőhatást.

(Forrás: telex.hu)