Lázár János építési és közlekedési miniszter január végén tette közzé weboldalán az új KRESZ koncepcióját. A tárcavezető beszámolója szerint a lakosság leginkább a rollerek szabályozása és a gyalogos-kerékpáros közlekedés iránt érdeklődött. A minisztérium száz szakértő bevonásával készítette elő a dokumentumot, amely a közérthetőséget tűzte ki célul.

Major Róbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közbiztonsági Tanszékének vezetője szerint a nyilvánosságra hozott szöveg jelentősen eltér a 2024 decemberi szakmai változattól. A szakértő hangsúlyozta, hogy a közérthetőség iránti igény nem írhatja felül a jogalkotási törvény előírásait. A KRESZ ugyanis a büntetőjog és a szabálysértési jog alapjaként is szolgál.

Biztonság és társadalmi magatartás

A statisztikai adatok javulást mutatnak a közúti biztonság terén. Míg 1990-ben 2432-en, addig tavaly 492-en vesztették életüket az utakon. Major Róbert rámutatott, hogy a javulást nem a KRESZ változása, hanem a biztonsági öv használatának szigorítása és az objektív felelősség bevezetése hozta meg. A szakértő szerint a közlekedési kultúrát a társadalmi szocializáció és a gyermekkori minták határozzák meg leginkább.

A tervezet több új tiltást is tartalmaz. A gyalogosok számára tilos lenne a mobiltelefon és a fülhallgató használata az úttesten vagy vasúti átjáróban való átkeléskor. Bár a telefonozás szerepét a balesetekben utólag nehéz bizonyítani, a szakmai tapasztalatok indokolják a szigorítást.

Fogalmi zavarok és technikai ellentmondások

A szakértő kritikával illette az új terminológiát. A tervezet az „elsőbbség” fogalma mellé bevezeti az „előny” kifejezést, ami jogalkalmazási bizonytalanságot szülhet. Hasonló problémát lát az „indokolatlan zavarás” és az „indokolatlan akadályozás” fogalmainak keveredésében is.

A motorosokra vonatkozó szabályoknál ellentmondás mutatkozik a védőfelszerelés kötelezettségében. A tervezet csak lakott területen kívül tenné kötelezővé a speciális ruházatot. Ez azonban életszerűtlen olyan szakaszokon, mint az M3-as autópálya fővárosi kivezetője, ahol magas a megengedett sebesség, mégis lakott területnek minősül.

Sebességhatárok és marketing

Az autópályákon tervezett 140 km/órás sebességhatár bevezetése Major szerint szakmailag nem alátámasztható. Míg Magyarország az uniós baleseti statisztikákban gyengén szerepel, a legbiztonságosabb országok (például Svédország vagy Dánia) inkább csökkentik a sebességhatárokat a zajkibocsátás és a fogyasztás mérséklése érdekében.

A szakértő szerint a forgalom ritmusát nem a magasabb sebesség, hanem az átlagsebesség-mérés és a követési távolság betartása javítaná. Az M1-es autópálya torlódásait is elsősorban a szabálytalan követési távolság miatti balesetek okozzák, nem pedig a terelések hossza.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Lázár János/Facebook