Az ügyészség hivatalos vádirata szerint Karácsony Gergely egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének vétségét követte el. A vádhatóság indítványozta, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben szabjon ki pénzbüntetést a városvezetőre.
A jogi eljárás előzménye a 2025. júniusi Pride rendezvény, amellyel kapcsolatban a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda már augusztusban gyanúsítottként hallgatta ki a politikust. Karácsony Gergely korábban panaszt tett a gyanúsítás ellen, azonban azt az ügyészség augusztus közepén elutasította.
A tiltás jogi háttere
A konfliktus forrása a gyülekezési jog és a gyermekvédelmi szabályozás ütközése. Az Országgyűlés korábbi alkotmánymódosítása a gyermekek egészséges fejlődéshez való jogát a gyülekezési jog elé sorolta. Ennek értelmében a hatóságok megtiltották az olyan gyűlések szervezését, amelyek ütköznek a gyermekvédelmi törvény előírásaival.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025. június 19-én két indokkal tiltotta meg a rendezvényt: egyrészt a módosított törvényi környezetre hivatkozva, másrészt egy korábban bejelentett, azonos helyszínű eseményre való tekintettel. Az ügyészség hangsúlyozta, hogy a vádlott nem élt jogorvoslattal a tiltás ellen, így az véglegessé vált.
Politikai reakciók és a rendezvény mérete
A főpolgármester a közösségi médiában reagált a vádemelés hírére. Bejegyzésében „önző, kicsinyes és aljas hatalomról” írt, és kijelentette, hogy vállalja a felelősséget a rendezvényért. Karácsony Gergely szerint a fellépése a szabadságjogok védelméről szólt, és a rendszert „fojtogatónak” és „hazugnak” nevezte.
A tavalyi felvonulás a beszámolók szerint jelentős tömeget mozgatott meg, a résztvevők a Madách tértől a Műegyetem rakpartig töltötték meg az utcákat. Az eseményen számos európai parlamenti képviselő és külföldi nagykövet is megjelent, támogatásáról biztosítva a menet célkitűzéseit.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti szöveg kettős narratívát épít: egyrészt bemutatja a hivatalos jogi eljárást, másrészt Karácsony Gergelyt morális győztesként és a szabadságjogok mártírjaként pozicionálja a „hatalommal” szemben.
A forrás válogatás nélkül emeli át a politikus szubjektív jelzőit. Idézet: „önző, kicsinyes és aljas hatalommal szemben”. A szerző emellett a törvényt „gyermekvédelminek nevezett homofób törvény”-ként definiálja, ami egyértelműen értékítéletet tükröz a tényközlés helyett.
A cikk az ügyészségi közlemény száraz tényeit szembeállítja Karácsony Gergely érzelmi alapú Facebook-posztjával. Míg a hatóság jogi passzusokra hivatkozik, a politikai oldalról érkező idézetek („büszke vádlott lettem”) a morális fölény narratíváját erősítik.
A szöveg nem részletezi, hogy pontosan milyen „más jellegű rendezvényt” jelentettek be korábban ugyanarra a helyszínre, ami a rendőrségi tiltás egyik hivatalos indoka volt. Ennek hiánya azt a látszatot keltheti, hogy a tiltás kizárólag ideológiai alapú volt.
Kép: Budai Kadosa / Okoshír
