Technológia és Tudomány
Mesterséges intelligenciával oldottak meg egy évtizedes matematikai problémát
OkosHír: Egy cambridge-i egyetemista és egy amatőr kutató a ChatGPT segítségével igazolta Erdős Pál 205-ös számú matematikai sejtésének cáfolatát. A szakértők szerint az algoritmusok hatékonyan támogatják a kutatók által háttérbe szorított, kisebb horderejű tudományos kérdések megválaszolását.
Erdős Pál 1996-os halála óta több mint 1100 megoldatlan matematikai problémát hagyott az utókorra. Az elmúlt harminc évben a szakemberek és a lelkes amatőrök közel 500 sejtést igazoltak vagy cáfoltak meg a gyűjteményből.
Az utóbbi hónapokban hat esetben jelentettek sikeres megoldást mesterséges intelligencia bevonásával. Öt esetben azonban kiderült, hogy a válasz már szerepelt a szakirodalomban, csupán a központi adatbázisokat nem frissítették korábban.
A 205-ös számú probléma megoldása
Kevin Barreto, a Cambridge-i Egyetem hallgatója és Liam Price amatőr matematikus a ChatGPT 5.2 Pro verzióját alkalmazta a kutatáshoz. Az eredményt az Aristotle elnevezésű, kifejezetten matematikai célokra fejlesztett szoftverrel ellenőriztették a publikálás előtt.
A kutatópáros bebizonyította, hogy a 205-ös sorszámú sejtésre adott válasz nemleges. Ez az első olyan eset, amikor az MI segítségével igazoltan új, korábban nem publikált tudományos eredményt értek el az Erdős-problémák körében.
Szakmai viták és hatékonyság
A matematikusok jelenleg is vitáznak azon, hogy a technológia valódi kreativitást mutat-e a bizonyítások során. Felmerült a gyanú, hogy az algoritmus csupán a meglévő szakirodalmi részleteket kombinálja korábban nem látott módon.
Terrence Tao matematikus szerint a technológia elsősorban az emberi erőforráshiányt orvosolhatja a tudományban. A vezető kutatók általában a legnagyobb horderejű kérdésekre koncentrálnak, így a problémák jelentős része kevesebb figyelmet kap.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a matematikai feladványok 99 százalékával jelenleg nem foglalkoznak aktívan a szakemberek. Ezen a területen a mesterséges intelligencia használata jelentős előrelépést és gyorsabb feldolgozást eredményezhet a jövőben.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Narratíva és cél: A forrásszöveg a mesterséges intelligencia térnyerését mutatja be a tudományos kutatásban, egyfajta technológiai optimizmust sugallva, miközben finoman megkérdőjelezi a gép valódi kreativitását az emberi teljesítménnyel szemben.
Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi eszközök: A szöveg több helyen leegyszerűsítő, sőt, enyhén degradáló kifejezéseket használ az MI működésére. A „sajtolt ki” kifejezés azt sugallja, hogy a megoldás nem egy természetes folyamat eredménye, míg a „matematikai szakirodalomból csipeget össze” fordulat megkérdőjelezi az algoritmus önálló szellemi értékét.
- Forráskezelés: A cikk egyoldalúan a sikeres megoldókra és egyetlen tekintélyelvű forrásra (Terrence Tao) támaszkodik. Bár említik a matematikusok közötti „komoly vitát”, nem szólaltatnak meg olyan szakértőt, aki konkrétan ellenezné vagy kritikával illetné az MI-alapú bizonyításokat.
- Hiányzó kontextus: A szöveg nem részletezi, hogy az említett „Aristotle” szoftver miben különbözik a ChatGPT-től, és nem ad támpontot ahhoz sem, hogy miért nem frissítették az Erdős-problémákat követő weboldalt, ami az öt „téves” sikert okozta.
(Kép: Illusztráció, pexels.com)
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
A NASA mesterséges intelligenciával irányította a Perseverance marsjárót
A mesterséges intelligencia (MI) technológiák lakossági és üzleti felhasználása körüli intenzív viták közepette az űrkutatásban gyakorlati áttörést értek el. A NASA tájékoztatása szerint a Perseverance marsjáró december 8-án és 10-én hajtott végre olyan missziókat, amelyek útvonalát algoritmusok határozták meg.
A folyamat során a korábban emberi szakértők által végzett, jelentős időráfordítást igénylő tervezési munkát bízták az MI-re. A feladathoz az Anthropic gépi látással kiegészített Claude modelljét használták fel. A rendszerbe táplálták a rover korábbi küldetései során rögzített vizuális adatokat és képeket, amelyek alapján az algoritmus kijelölte a haladáshoz szükséges navigációs pontokat.
Technikai kihívások és eredmények
A Mars és a Föld közötti 225 millió kilométeres távolság miatt a valós idejű távirányítás nem kivitelezhető. A biztonsági protokollok szerint a rover útvonalán kijelölt bóják távolsága nem haladhatja meg a 100 métert a hibalehetőségek minimalizálása érdekében. Az MI által vezérelt tesztek során a Perseverance december 8-án 210 métert, két nappal később pedig 246 métert haladt anélkül, hogy bármilyen technikai akadályba ütközött volna.
A projekt értékelése során elhangzott, hogy az automatizált tervezés növelheti a távoli küldetések hatékonyságát. A technológia segítséget nyújt a domborzati viszonyokhoz való gyorsabb alkalmazkodásban, és optimalizálja az erőforrás-felhasználást a Földtől távoli kutatási helyszíneken.
A NASA képviseletében Jared Isaacman nyilatkozott a fejlesztés jelentőségéről. Kiemelte, hogy az MI-alapú megoldások kulcsszerepet játszanak majd a jövőbeli missziók tudományos értékének növelésében, különösen ahogy a kutatások a Naprendszer távolabbi pontjai felé irányulnak.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a mesterséges intelligencia hasznosságának igazolása egy sikeres tudományos példán keresztül. A szerző szándékosan szembeállítja a „haszontalan” vagy „idegesítő” hétköznapi MI-funkciókat a NASA „gyakorlati haszonnal” bíró projektjével.
Az eredeti szöveg erősen szubjektív, érzelmileg telített kifejezéseket használ a kontextus megteremtéséhez: „rájár a rúd”, „vesztébe rohan”, „elege van az embereknek”. Ezek a fordulatok nem tényközlőek, hanem a közhangulatot hivatottak negatív irányba tolni a kontraszt kedvéért. Ezzel szemben a NASA projektjét a „bejelentett valamit, aminek… van gyakorlati haszna” fordulattal emeli ki.
A szöveg egy jelentős tárgyi tévedést tartalmaz: Jared Isaacmant a NASA igazgatójaként nevezi meg, miközben ő egy magánbefektető és űrhajós (Polaris Program). Ez a hiba megkérdőjelezi a forrás szakmai hitelességét. Emellett hiányzik a technikai részletezés arról, hogyan integrálták a Claude nyelvi modellt a rover specifikus navigációs szoftverébe, ami kritikus pont egy ilyen horderejű bejelentésnél.
Kép: NASA/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Hidrogénszivárgás miatt márciusra csúszik az Artemis-misszió indítása
A küldetésre kijelölt négy asztronauta már több mint tíz napja szigorú egészségügyi karanténban várakozik. A várakozási idő meghosszabbodik a hiba elhárításáig és az új startidőpont kijelöléséig. A hordozórakétát január 18-án helyezték ki a kilövőállásra a végső földi tesztek elvégzéséhez.
A küldetés céljai és technikai háttere
A közel tíznaposra tervezett repülés során az űrhajósok megkerülik a Holdat, majd visszatérnek a Földre. A misszió elsődleges célja az Orion űrkapszula létfenntartó berendezéseinek és navigációs rendszereinek éles tesztelése. Ez a lépés elengedhetetlen a későbbi, felszíni landolást célzó küldetések előtt.
A jelenlegi program és az 1960-as évek Hold-missziói között a legjelentősebb eltérést az alkalmazott technológiai megoldások jelentik. A NASA közlése szerint az Artemis-program célja a tartós emberi jelenlét kiépítése a Holdon. A tényleges Holdra szállást az Artemis-3 misszió hajtja majd végre, legkorábban egy évvel a mostani küldetés után.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg kettős narratívát alkalmaz: elismeri a technikai kudarcot (szivárgás), de azonnal ellenpontozza azt a történelmi nagysággal (Apollo-párhuzam) és a technológiai fejlődés hangsúlyozásával. A cél a közbizalom fenntartása a költséges projekt iránt a sorozatos halasztások ellenére.
Az eredeti szöveg a „21. századi technológia” kifejezéssel próbálja modernnek és felsőbbrendűnek beállítani a fejlesztést, miközben a tények (ismétlődő hidrogénszivárgás) a technológia kiforratlanságára utalnak. A „probléma emlékeztet az SLS 2022-es debütálására” fordulat finomított formában utal a rendszerszintű hibákra.
A cikk nem tesz említést a halasztás pénzügyi vonzatairól, sem arról, hogy a hidrogén alapú üzemanyagrendszer kritikái évek óta ismertek a szakmában. Elhallgatja továbbá a beszállítók felelősségét a visszatérő szivárgások kapcsán, kizárólag a NASA általános céljaira fókuszál.
(Forrás: telex.hu)
NASA/JSC
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Dobrev Klára korlátozná a határon túliak szavazati jogát, az ellenzéki pártok elzárkóztak a javaslattól
-
Közélet-Politika2 napja
Óvodások kampányszerepeltetése miatt bírálja a Fideszt Hadházy Ákos
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter: A Tisza már a januári rezsistopot is megtámadja
-
Külföld2 napja
Szijjártó Péter üzent Mark Ruttének: Felszólítjuk a NATO főtitkárát, hogy ne tegyen háborúpárti nyilatkozatokat!
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Balázs: Aki a magyar úton jár, az jobban jár, mint aki a brüsszeli utat választja
-
Közélet-Politika3 napja
Magyar Péter a tarnazsadányi ügy miatt Pócs János lemondását követeli
-
Belföld2 napja
Hankó Balázs: Mi, magyarok vagyunk a világ legtehetségesebbjei
-
Közélet-Politika3 napja
Mráz Ágoston Sámuel és Róna Dániel arról vitáztak, miért és hogyan mérnek közel egymilliós különbséget a kormánypárti szavazótábor méretéről