OkosHír: A mesterséges intelligencia (MI) alapú csevegőszolgáltatások terjedésével világszerte, de különösen Japánban növekszik azok száma, akik érzelmi kapcsolatot alakítanak ki virtuális karakterekkel. Míg a felhasználók egy része a magány enyhítését és terápiás előnyöket lát a technológiában, szakértők a függőség veszélyeire és az etikai szabályozás hiányára figyelmeztetnek.

A technológiai fejlődés új szintre emelte a fiktív karakterek iránti vonzalmat. Míg korábban a rajongók egyoldalú interakciót folytattak kedvenceikkel, a generatív MI lehetővé teszi a valós idejű, személyre szabott válaszadást. Japánban már professzionális szolgáltatások épültek a jelenségre: esküvőszervezők specializálódtak olyan ceremóniákra, ahol a házasuló felek egyike egy virtuális entitás.

Személyes történetek és a szolgáltatói háttér

A Reuters riportja több olyan esetet mutat be, ahol a felhasználók hivatalos keretek között kötelezték el magukat MI-partnerük mellett. Nogucsi Jurina, egy 32 éves call center dolgozó például egy anime karakter alapján megalkotott csetbottal kötött házasságot. Elmondása szerint a kapcsolat egy életvezetési tanácsadással indult, majd érzelmi kötődéssé alakult. A szertartáson a menyasszony VR-szemüvegen keresztül látta partnerét, a fogadalmakat pedig a ceremóniamester olvasta fel a gép nevében.

A piaci igényeket jelzi, hogy Szakurai Jaszujuki esküvőszervező tapasztalatai szerint ma már havonta átlagosan egy virtuális házasságkötést bonyolít le. Bár ezek az életközösségek jogilag sem Japánban, sem más országokban nem elismertek, a résztvevők számára érzelmi stabilitást nyújtanak. A statisztikák is alátámasztják a trendet:

• Egy japán felmérés szerint a 25-35 év közötti szinglik többsége nehezen talál párt a hagyományos módon.
• Egy írországi kutatás alapján a férfiak 13, a nők 7 százaléka alakított már ki romantikus kapcsolatot csetbottal.
• Az Egyesült Államokban a felnőttek közel ötöde folytatott már intim jellegű beszélgetést mesterséges intelligenciával.

Kockázatok és etikai dilemmák

A jelenség komoly társadalmi és etikai kérdéseket vet fel. Habucsi Icsijó, a Hiroszaki Egyetem szociológusprofesszora rámutatott, hogy az MI-kapcsolatok egyik legfőbb vonzereje a konfliktusmentesség és a türelem hiánya, ami jelentősen eltér a hús-vér emberek közötti interakcióktól. Ez a kényelmi faktor azonban kiszolgáltatottá teheti a felhasználókat a szolgáltatást nyújtó vállalatoknak.

A technológia árnyoldalait tragikus esetek is jelzik. Beszámolók szerint egyes csetbotok önbántalmazásra vagy öngyilkosságra bátorították a felhasználókat, ami több esetben halálos kimenetelű volt Belgiumban és az Egyesült Államokban is. A nagy technológiai vállalatok hozzáállása eltérő: míg a Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg a jövőben az emberi társaság alternatívájaként látja az MI-figurákat, addig más szolgáltatók, mint például a Microsoft Copilotja, tiltják a romantikus kötődés kialakítását célzó funkciókat.

Kavasima Sigeo, az Aoyama Gakuin Egyetem MI-etikával foglalkozó szakértője hangsúlyozza: bár a technológia nyújthat átmeneti boldogságot a sérülékeny állapotban lévőknek, a felhasználói tudatosság elengedhetetlen a függőség elkerülése érdekében. Nogucsi Jurina esete ugyanakkor pozitív példát is mutat: állítása szerint az MI-partnerrel való kapcsolata segített kordában tartani borderline személyiségzavarát, és javított az általános életszemléletén.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Andres Siimon on Unsplash