OkosHír: Egy friss reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság 52 százaléka érzékeli ellenségesnek a kormányzat civil szervezetekhez való hozzáállását, miközben a válaszadók jelentős többsége elvárná a civilektől a kritikai észrevételek megfogalmazását az állami működéssel kapcsolatban. A Civilizáció koalíció és a Political Capital megbízásából a Závecz Research végzett átfogó felmérést 2025 novemberében, amely a civil szervezetek társadalmi elfogadottságát és a politikai térben elfoglalt helyét vizsgálta. Az 1000 fős, országosan reprezentatív minta alapján készült elemzés rámutat, hogy a válaszadók mindössze 19 százaléka tartja barátságosnak a kabinet és a szektor közötti viszonyt. Azok körében, akik ellenségesnek látják a helyzetet, 83 százalékos többség a kormányzati döntéseket tartja a feszültség elsődleges forrásának.

Társadalmi támogatottság és pártpolitikai törésvonalak

A kutatás adatai szerint a civil szervezetek ismertsége és elismertsége összefüggést mutat az iskolai végzettséggel és a pártpreferenciával. A válaszadók 52 százaléka tudott megnevezni legalább egy konkrét szervezetet; a listát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vezeti. A tevékenységek fontossági sorrendjében a rászorulók segítése áll az első helyen, amelyet a lakosság politikai hovatartozástól függetlenül támogat.

Ugyanakkor jelentős különbségek mutatkoznak a radikálisabb érdekérvényesítő eszközök – például sztrájkok vagy polgári engedetlenség – megítélésében:

Hirdetés

Növekvő adományozási kedv a gazdasági nehézségek ellenére

A felmérés rávilágított, hogy a magyarok 82 százaléka segített valamilyen formában civil szervezetet az elmúlt három évben. Különösen az adományozási kedv mutat emelkedő tendenciát: a pénzbeli és természetbeni felajánlások aránya is elérte a 31-31 százalékot. Az adó 1 százalékának felajánlása szintén rekordmértékű, a válaszadók 42 százaléka élt ezzel a lehetőséggel.

A támogatástól elzárkózók leggyakrabban anyagi okokra (32%) vagy időhiányra (27%) hivatkoztak, míg 19 százalékuk a megfelelő információk hiányát jelölte meg akadályként. A jövőre nézve a lakosság 87 százaléka mutatkozik nyitottnak valamilyen típusú civil szerepvállalásra vagy támogatásra, ami a szektor stabil társadalmi bázisát jelzi.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszasta.AI Manipuláció Elemzés:

  • Az eredeti cikk narratívája és célja: Az írás elsődleges célja a kormány és a civil szféra közötti konfliktus hangsúlyozása egy friss közvélemény-kutatás adatain keresztül. A narratíva azt sugallja, hogy a társadalom többsége a kormányt tartja felelősnek a megromlott viszonyért, és kiemeli a politikai táborok közötti éles véleménykülönbségeket, ezzel erősítve a polarizáció képét.
  • Főbb elemzési pontok:
    • Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti szöveg használ olyan szubjektív, minősítő fordulatokat, mint a „nem meglepő módon”, ami a szerző saját előfeltételezését tükrözi a politikai törésvonalakról. Emellett a „kiugró” és „látványosan nőtt” kifejezésekkel dramatizálja a statisztikai adatokat, hogy nyomatékosítsa a változás mértékét.
    • Forráskezelés és Egyensúly: A cikk kizárólag egyetlen forrásra, a Civilizáció és a Political Capital (kormánykritikusnak tartott szervezetek) kutatására támaszkodik. Bár egy kutatási jelentés ismertetésekor ez természetes, a cikk nem tesz kísérletet arra, hogy kormányzati álláspontot vagy ellenvéleményt ütköztessen a „kormány ellenségessége” vádjával kapcsolatban, így a keretezés egyoldalú marad.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Orbán Viktor/Facebook