OkosHír: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Facebook-bejegyzésben fordult Robert Fico szlovák miniszterelnökhöz, hangsúlyozva, hogy a magyarok és németek kollektív bűnösségét kimondó Beneš-dekrétumok nem képezhetik egyetlen uniós tagállam jogrendjének alapját. Magyar Péter kijelentette, hogy a magyarországi kormányváltást követően kezdeményezné az első megbeszélést Budapesten a dekrétumok ügyében.

Magyar Péter a szlovák kormányfő egy szerdai sajtótájékoztatójára reagált, ahol Robert Fico kijelentette, hogy nem kíván bekapcsolódni a magyarországi választási kampányba, és a Beneš-dekrétumokat megkérdőjelezhetetlennek tartja. Fico szerint, amennyiben két tagállam, mint Szlovákia és Magyarország nézetei eltérnek bizonyos ügyekben, az Európai Bizottsághoz kell fordulniuk.

A Paraméter által idézett Fico a következőket mondta: „Nem fogok belépni a magyarországi választási kampányba. Azt gondolom, hogy ez azon hülyéknek, a Progresszív Szlovákiának a témája, akik előjöttek ezzel. Miért volt hirtelen akkora kedvük a Beneš-dekrétumok eltörléséről beszélni, miért jöttek elő ezzel? Ilyen olcsón akarunk politikai pontokat szerezni? Így akarjuk feltépni a sebeket? A Beneš-dekrétumok eltörölhetetlenek és integráns részei a Szlovák Köztársaság jogrendjének. A második világháború utáni rendezés részét képzik.”

Magyar Péter szerint a jószomszédi viszony mindkét ország érdeke, ezért azt javasolta Ficónak, hogy a magyarországi választásokig hátralévő időszakot használják ki a Beneš-dekrétumok és az úgynevezett „hallgatás törvényének” hatályon kívül helyezésére. Posztját azzal zárta, hogy „Minden felvidéki magyar honfitársunktól elnézést kérek Orbán Viktor gyávasága és sunnyogása miatt.”

A Beneš-dekrétumok háttere és aktualitása

A második világháborút követően a csehszlovák állam a Beneš-dekrétumok révén a kollektív bűnösség elvét alkalmazta a területén élő magyar és német lakosságra. Ennek következtében számos esetben megfosztották őket ingatlanjaiktól, ingóságaiktól és lakhelyüktől. Ezek a dekrétumok a mai napig a cseh és a szlovák államrend alapját képezik, annak ellenére, hogy jelenleg nem állnák ki az emberi jogi próbát.

Az ügy ismét napirendre került Szlovákiában és Magyarországon, miután autópálya-építések során a Beneš-dekrétumokra hivatkozva koboznak el földeket szlovákiai magyaroktól. A magyar kormány eddig óvatosan reagált a földelkobzásokra, amelyek évek óta zajlanak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy tavaly év végi parlamenti meghallgatáson jelezte, hogy a feszültségpontnak tartott Beneš-dekrétumok kérdését úgy szeretnék kezelni, hogy reális esély legyen az ügy lezárására.

Tavaly év végén Peter Pellegrini szlovák államfő aláírta a büntető törvénykönyv módosítását, amely büntethetővé teszi a második világháború utáni rendezésből eredő viszonyok nyilvános tagadását, beleértve a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését is. Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy „tisztázó megbeszéléseket folytatnak” a szlovák kormánnyal a törvény pontos tartalmáról, hozzátéve, hogy majd meglátják, kell-e lépni az ügyben.

Magyar Péter és a Tisza Párt fellépése

Az elmúlt időszakban a Tisza Párt is hangsúlyosan foglalkozik a Beneš-dekrétumok kérdésével. Magyar Péter a törvénymódosítás elleni tiltakozásul korábban felvetette a szlovák nagykövet kiutasítását Magyarországról. Január elején részt vett egy tüntetésen a budapesti szlovák nagykövetség előtt, és nyílt levelet is írt Robert Ficónak az ügyben. Peter Pellegrini szlovák államfő Magyar Péter leveléből azt emelte ki sértőnek, hogy a Tisza elnöke a „felvidéki” jelzőt használta.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Magyar Péter/Facebook