Bulvár
Milliókat kaszálnak a Facebookon az AI-generált idős férfiak: Rejtélyes videók árasztják el a hírfolyamot
OkosHír: Mesterséges intelligencia által generált videók árasztották el a Facebookot, melyeken idős férfiak adnak életvezetési tanácsokat és kritizálják a fiatalabb generációkat. Ezek a rövid tartalmak jelentős, esetenként több milliós megtekintést érnek el, és bár vizuális hibákat tartalmaznak, céljuk a magas interakció generálása és potenciálisan a hirdetési bevételek maximalizálása, miközben az idősebb korosztályok nézeteit validálják.
Az elmúlt hetekben egyre elterjedtebbé váltak a Facebookon olyan, mesterséges intelligencia (MI) által létrehozott mozgóképek, amelyekben idős férfiak szólalnak meg. Ezek a videók jellemzően 15 másodperc körüli hosszúságúak, és gyakran hegyvidéki vagy meseszerű, vidéki környezetben játszódnak. A felvételeken szereplő idős férfiak gyakran nosztalgikus hangnemben beszélnek a múltról, majd kritikát fogalmaznak meg a mai generációk felé. A videókban megfigyelhetők az MI-generálás tipikus hibái, mint például a riporterek rosszul tartott vagy furcsa kinézetű mikrofonjai, a szereplők tekintetének elkerülése, az irreális kézmozdulatok, a tárgyak (pl. botok) anomáliái, vagy a háttérben látható mozgások és állatok torz ábrázolása.
Tartalom és elérés
A videók tematikája változatos, de visszatérő elem a „régi szép idők” dicsőítése és a mai életmód, szokások bírálata. Gyakori kérdések, amelyekre az idős karakterek válaszolnak:
- Miért volt szent a vasárnap régen?
- Miért imádkoztak este a gyerekekkel?
- Miért nem szedik le a gyümölcsöt az út szélén?
- Mit gondol a zacskós levesekről?
- Miért fáradtabbak az emberek ma, amikor kevesebbet dolgoznak fizikailag?
A válaszok gyakran érintik a tej, a lekvár, a pálinka vagy a húsfogyasztás témáját, és élesen kritizálják a „mai festett vizet” vagy a „műanyagba csomagolt langyos vizet”. Gyakran elhangzik a „aztán csodálkoztok, hogy” kezdetű fordulat, amely betegségeket vagy más problémákat vetít előre.
Ezeket a videókat számos Facebook-oldal teszi közzé, mint például a „Mesélő idézetek”, „Szívmelengető”, „Szívből szóló percek”, „Nagyszüleink mesélték”, „Ötletek az életre”, „Csendes erő” és „Halottaink emlékére”. Sok ilyen oldal 2025 decemberében jött létre, vagy akkor került átnevezésre. A „Mesélő idézetek” például tavaly decemberi indulása óta 27 ezer követőt gyűjtött, és több mint száz videót tett közzé. Legnézettebb videója, amelyben egy MI-generált „bácsi” kritizálja a mai generációt a szomszédolás hiánya miatt, közel kétmillió megtekintésnél jár.
Technikai háttér és motiváció
Az „Ötletek az életre” nevű, 2017-ben alapított oldal, amely közel félmillió követővel rendelkezik, 2025 novemberében kezdett MI-videókat posztolni. Egy korai, hitelesnek tűnő videója, amelyen az OpenAI Sora platformjának vízjele is látható volt, majdnem 2,9 millió megtekintést ért el. Ezt követte az első interjús formátumú videó, amely „Hogy tudtak azelőtt telefon és internet nélkül élni?” címmel 5 millió megtekintést és 99 ezer lájkot generált.
Egy érintett oldal adminisztrátora elmondása szerint egy ilyen videó elkészítése körülbelül öt percet vesz igénybe. A vizuális tartalmakat az OpenAI Sora 2 modelljével, a szövegeket a Google Gemini 3 Pro-val hozzák létre, a feliratokat pedig kézzel illesztik a videókra. Az adminisztrátor fő motivációként a Facebooktól származó reklámbevételt (bár az ő oldalán még nem engedélyezte a Meta) és a magas felhasználói interakciót, különösen a kommenteket említette. Elmondása szerint nem minden videó tartalmával ért egyet, de a lényeg a minél nagyobb elérés.
Társadalmi kontextus és lehetséges célok
Ez a jelenség illeszkedik a Facebookon már régóta megfigyelhető, nosztalgia alapú tartalmak trendjébe, amelyek a Kádár-kori emlékektől a gyerekkori élményekig terjednek. Grafton Tanner nosztalgiaszakértő szerint ez a fajta tartalomgyártás a Facebook adatgyűjtésének egy kifinomult módja, amely a felhasználók legbensőbb vágyaira és a jelennel kapcsolatos elégedetlenségükre épít, kizárólag a platform érdekeit szolgálva.
A magyar MI-videók nem egy konkrét időszakhoz vagy helyhez kötik a nosztalgiát. Inkább azt a gondolatot erősítik meg a felhasználókban, hogy a mai fiatalok „hülyék”, telefonfüggők, és nem tartják a kapcsolatot családjukkal. Ezek a tartalmak az idősebb korosztályok nézeteit igazolni látszanak, ahelyett, hogy a fiatalok gondolkodásmódját próbálnák megváltoztatni. A cikk felveti, hogy ez a jelenség akár egyfajta politikai húzás is lehet, amely a generációk közötti véleménykülönbségeket racionalizálja és megerősíti. A Facebook asztali felületén az MI-tartalomra vonatkozó figyelmeztetések ritkán, mobilon pedig csak apró betűkkel jelennek meg.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja az volt, hogy feltárja és bemutassa a Facebookon elterjedt, mesterséges intelligencia által generált, nosztalgikus és gyakran kritikus hangvételű videók jelenségét. A cikk narratívája egy oknyomozó újságíróé, aki megdöbbenését fejezi ki a jelenség mértékén és természetén, majd részletesen elemzi annak jellemzőit, eredetét és lehetséges motivációit. A cikk burkoltan kritizálja a platformot (Facebook) és a tartalomgyártókat, amiért kihasználják az emberi nosztalgiát és generációs feszültségeket a profit és az interakció növelése érdekében. A cikk a jelenség társadalmi és potenciálisan politikai vonatkozásaira is felhívja a figyelmet.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora számos, érzelmileg telített és dramatizáló kifejezést használ, amelyek nem a forrásoktól származnak, hanem a szerző saját álláspontját és reakcióját tükrözik. Ilyenek például a „megdöbbentem”, „túl meseszerű ahhoz, hogy igaz legyen”, „rémes”, „retkes”, „iszonyatos”, „moslék MI-videók”, „digitális úr”, „bizarr videók”, „különösen gonosz módját”, „legnagyobb politikai húzás”. Ezek a kifejezések az olvasóban is hasonló érzelmeket (megdöbbenést, felháborodást, aggodalmat) keltenek, és erősítik a cikk kritikus hangvételét. A „dádázó, könnyes szemmel a szép vidéki életre emlékező hangulat” kifejezés például erősen szubjektív, és a szerző értelmezését tükrözi. A „tankönyvi kinézetűnek tűnő bácsi” és a „hegyvidéki, túlvilági fantáziában” leírások bár élénkek, a valóság szürrealitását hangsúlyozzák, ami a szerzői véleményt erősíti. A „rákos a világ” idézése, bár az MI-karakter szájából hangzik el, a cikk keretezésében a jelenség negatív hatásait erősíti.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése alapvetően kiegyensúlyozott és hiteles. Az információk nagy része az újságíró saját megfigyelésein, a Facebook-oldalak elemzésén és az ott található adatokon alapul. Kulcsfontosságú a téma szempontjából, hogy az egyik érintett oldal adminisztrátorától sikerült idézetet szerezni, amely rávilágít a videók készítésének motivációjára (reklámbevétel, interakció). Ez az idézet hitelesíti a cikk azon állítását, miszerint a tartalomgyártók célja a minél nagyobb elérés és profit. Emellett a cikk hivatkozik Grafton Tanner nosztalgiaszakértőre, ami tudományos kontextusba helyezi a jelenséget és erősíti az elemzés mélységét. Az egyensúly abban is megmutatkozik, hogy a cikk nem csak a jelenséget írja le, hanem igyekszik megmagyarázni annak okait és lehetséges következményeit is.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk jól bemutatja a jelenség technikai hátterét (Sora, Gemini 3 Pro), de mélyebben boncolgathatta volna a Meta (Facebook anyavállalat) tartalommoderálási és AI-generált tartalomra vonatkozó szabályzatait. Bár megemlíti, hogy a Facebook asztali felületén ritkán, mobilon pedig csak apró betűkkel jelölik az AI-tartalmakat, részletesebb elemzés hiányzik arról, hogy ez miért van így, és milyen hatással van a felhasználói tájékoztatásra. A cikk utal a „legnagyobb politikai húzás” lehetőségére, de ezt a szálat nem fejti ki részletesebben. Bár a cikk általános politikai utalásokat tesz (pl. „férfias nők miatt nincsenek férfias férfiak”, „kevés lesz a hívő, ha majd jön a baj”), nem vizsgálja konkrétan, hogy ezek a narratívák milyen politikai csoportok érdekeit szolgálhatják, vagy hogyan illeszkednek a szélesebb politikai diskurzusba.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
FBI-ügynökök segítségével számoltak fel egy 216 milliós magyar aranycsalást
A lebukás és a módszertan
Az eljárás tavaly novemberben kezdődött, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai gyanús küldeményt találtak a repülőtéren. A csomagon feladóként a Magyar Államkincstár neve szerepelt, de a benne lévő aranylapok eredete kérdéses volt. A vizsgálat feltárta, hogy a gyanúsítottak Goldamac, Emaar Gold és Emaar Bullion néven üzemeltettek fiktív webáruházakat.
A csoport a közösségi médiában hirdette termékeit a világpiaci árnál jóval olcsóbban. A vásárlóknak valódi aranyként eladott lemezek valójában rézből és cinkből készültek, aranytartalmuk mindössze egy százalék volt. Az elkövetők ezeket a lapokat pár ezer forintért rendelték külföldről, majd darabonként akár 1,3 millió forintért értékesítették tovább.
Nemzetközi együttműködés
A nyomozásba a Készenléti Rendőrség Transzatlanti Műveleti Osztálya mellett az FBI newarki kirendeltsége is bekapcsolódott. Az amerikai ügynökök segítettek a sértettek azonosításában, miközben a magyar egységek 442 csomagfeladást dokumentáltak.
A bíróság elrendelte P. Márk és L. Artúr letartóztatását, harmadik társuk jelenleg szabadlábon védekezik. A gyanúsítottakat üzletszerűen elkövetett csalással vádolják, a nyomozás jelenleg is folyamatban van az összes károsult felkutatása érdekében.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A tudósítás elsődleges célja a rendőrségi siker propagandaértékű bemutatása, hangsúlyozva a nemzetközi (FBI) együttműködés presztízsét és a magyar hatóságok éberségét.
Az eredeti szöveg érzelmi kontrasztot épít: a „mindössze 1 százalékos” aranytartalom és a „pár ezer forintos” alapanyag áll szemben a „216 milliós” kárral. Az „üzleteltek” és „vertek át” kifejezések a bűnügyi zsargon helyett a köznyelvi, ítélkező tónust erősítik.
Nem derül ki, hogyan tudták a gyanúsítottak a Magyar Államkincstár nevét hitelesen használni a csomagküldésnél. Szintén hiányzik az információ arról, hogy a károsultak kártalanítására van-e esély a lefoglalt vagyonból.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Police.hu
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Bulvár
Tévesen azonosított egy nőt az arcfelismerő rendszer egy óbudai lopási ügyben
Bizonyítás és eljárási ellentmondások
A nő a munkahelyi jelenléti ívével igazolta, hogy az elkövetés időpontjában Szegeden dolgozott. A rendőrség az eljárás lezárása után közölte, hogy bár az idézés gyanúsítotti minőségről szólt, végül csak tanúként hallgatták ki az érintettet. Az eljárás során bűnügyi nyilvántartásba vételre nem került sor.
A hatóság elnézést nem kért, azonban öt hónappal később megtérítette a nő utazási költségeit. Ez az eset nem egyedi, korábban egy 19 éves fiút is hasonló módon azonosítottak egy bolti lopásnál. Ő a repülőjegyeivel igazolta, hogy a bűncselekmény idején Palermóban tartózkodott.
A technológia háttere és jogi keretei
A rendőrségi adatok szerint az arcfelismerő szoftver pontossága meghaladja a 90 százalékot. A rendszer működése során emberi felügyelet mellett vizsgálják meg a találatokat. A szakértők a kamerafelvétel és a nyilvántartott adatok közötti egyezést elemzik a döntés előtt.
A köztéri kamerák felvételei alapján történő azonosítást egy 2021-es törvénymódosítás teszi lehetővé. Ez a jogszabályi keret felhatalmazza a hatóságokat, hogy akár kisebb súlyú szabálysértések, például utcai szemetelés vagy közlekedési kihágások esetén is alkalmazzák az arcfelismerő szoftvereket az elkövetők beazonosítására.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg elsődleges célja a rendőrségi arcfelismerő rendszerek megbízhatatlanságának és az állami megfigyelés veszélyeinek bemutatása egy egyéni sérelem történetén keresztül. A cikk a technológiai fejlődést a személyiségi jogok és a hatósági tévedhetetlenség mítoszával állítja szembe.
Az eredeti szöveg érzelmileg telített és politikai felhangú kifejezéseket használ a semlegesség helyett. Például a „Pride-ot betiltó törvény” megnevezés egy politikai címke, amely az adott jogszabály (2021. évi LXXIX. törvény) egyetlen, vitatott elemét emeli ki, miközben a megfigyelési felhatalmazás technikai részleteit ezzel mossa össze. A „TELJESEN egyértelmű” csupa nagybetűs használata a forrásban a szubjektív felháborodást erősíti.
A szöveg nem részletezi a rendőrségi protokoll azon részét, hogy miért nem történt meg az alibi ellenőrzése az idézés előtt. Elhallgatja továbbá a rendszer sikeres azonosításainak arányát, ami árnyalná a „90 százalék feletti” pontosság jelentését. Hiányzik a pontos jogszabályi hivatkozás is, helyette egy köznyelvi-politikai gúnynevet használ a törvényre.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika2 napja
Kezdeményezték Kulja András mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlamentben
-
Közélet-Politika2 napja
Koncz Zsófia: A Tisza Párt hatalomra jutásával veszélybe kerülnének a családtámogatások
-
Közélet-Politika2 napjaOrbán Viktor: Arról, hogy megyünk-e háborúba vagy kimaradunk, a 2026-ban megválasztott kormány fog dönteni
-
Közélet-Politika2 napja
Real-PR 93: 5%-ra szűkült a különbség a kormánypárt és a Tisza Párt között Kaposváron
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor: Balmazújvárosban győztünk ! Még 62 nap meló, és az egész országban győzni fogunk
-
Közélet-Politika2 napja
A Tisza Párt közzétette választási programját és intézményi reformterveit
-
Külföld2 napja
VIDEÓ: Fegyveresek támadtak meg egy pénzszállító autót Dél-Olaszországban
-
Belföld2 napja
Magyar Péter: A gödi Samsung akkumulátorgyárban tulajdonképpen embereket mérgeznek, azonnali felelősségre vonás szükséges