OkosHír: Sulyok Tamás köztársasági elnök 2025 második felében, július 1. és december 31. között, valamennyi hozzá érkezett 378 kegyelmi kérvényt elutasította, a Népszava értesülései szerint. Az államfő kegyelmi döntéseit vizsgálva megállapítható, hogy Sulyok Tamás elnöksége alatt ritkán élt a kegyelmezés jogával. A 2025-ös év egészét tekintve összesen 689 kegyelmi kérvény érkezett a köztársasági elnökhöz. Az év első felében, beiktatása óta először, négy kérelmező részesült kegyelemben. Ezzel szemben 2024-ben Sulyok Tamás egyetlen kegyelmi kérvénynek sem adott helyt.

Hirdetés

Előző elnöki gyakorlat: Novák Katalin kegyelmi döntései

Az előző köztársasági elnök, Novák Katalin gyakorlata eltérő képet mutatott. A legtöbb kegyelmet 2023-ban adta, amikor 446 kérelemből 40 esetben hozott pozitív döntést, ami az ügyek közel 9 százalékát tette ki. Ezen döntések egyike, egy pedofilügyben elítélt bűntársának adott kegyelem, később széleskörű felháborodást és Novák Katalin lemondását eredményezte.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:

  • Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája Sulyok Tamás köztársasági elnök szigorú kegyelmi gyakorlatát emeli ki, különös tekintettel a 2025 második felében hozott, 100%-os elutasítási arányra. A cikk célja valószínűleg az, hogy kontrasztot teremtsen Sulyok és elődje, Novák Katalin kegyelmi döntései között, utalva Novák lemondásához vezető eseményekre, és ezzel Sulyok elnöki stílusát egyfajta „nem kegyelmező” vagy „szigorú” képben mutassa be. A címválasztás is ezt a narratívát erősíti.
  • Főbb elemzési pontok:
    • Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk címében („Sulyok Tamás nem kegyelmez”) a „nem kegyelmez” kifejezés erős, érzelmileg telített és kategorikus állítás, amely egy szigorú, megalkuvás nélküli képet fest az elnökről, még mielőtt az olvasó a tényekkel találkozna. Ez egyfajta előzetes keretezést ad a cikknek. Hasonlóan, a Novák Katalinra vonatkozó „Aztán ebbe bele is bukott” megfogalmazás rendkívül informális, kollokviális és szubjektív, egyértelműen ítélkező hangnemet üt meg, ami nem jellemző egy objektív híranyagra. Az „osztogat” szó használata a kegyelmek kapcsán („Sűrűn nem osztogat kegyelmet Sulyok”) szintén egy enyhén pejoratív, lekezelő felhangot kölcsönöz a cikknek, mintha a kegyelem valami könnyedén adható dolog lenne.
    • Forráskezelés és Egyensúly: A cikk a Népszavára hivatkozva közli az információt a 2025 második felére vonatkozó adatokról, ami sztenderd újságírói gyakorlat. Az összehasonlítás Novák Katalin kegyelmi statisztikáival és lemondásával releváns kontextust biztosít. Azonban az „Aztán ebbe bele is bukott” megjegyzés forrásmegjelölés nélkül, a cikk narrátorának hangján jelenik meg, ami a forráskezelés szubjektív elemeként értékelhető. Bár az információ maga (Novák lemondása) tény, a megfogalmazás nem neutrális.
    • Hiányzó Kontextus és Tények: Az eredeti cikk, bár utal Novák Katalin lemondására, nem részletezi a konkrét kegyelmi ügyet (Kónya Endre), amely a lemondáshoz vezetett. Ennek a kontextusnak a hiánya csökkenti az olvasó számára a „bele is bukott” állítás teljes megértését, és lehetőséget ad a szubjektív értelmezésre anélkül, hogy a ténybeli háttér teljes egészében ismert lenne.

(Forrás: 444.hu)
Kép: Sulyok Tamás/Facebook