OkosHír: A Keleti pályaudvaron jelentős átalakítások kezdődnek, melynek során két peront emelnek meg mintegy 300 millió forint értékben. Az intézkedésre azért van szükség, mert a Budapest–Belgrád vasútvonalra szánt, kínai gyártmányú vonatok nem rendelkeznek a magyarországi alacsonypadlós szerelvényekre jellemző kihajló lépcsőkkel, ami megnehezítené a fel- és leszállást.
Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója decemberben még akadálymentes peronok építését jelentette be a Keleti pályaudvaron. Most azonban kiderült, hogy a százmilliókba kerülő peronmagasításra a Kínából beszerzett SOKO vonatok miatt van szükség. Ezek a szerelvények, melyeket a szerb fél a Budapest–Belgrád vasútvonalra dedikált, nem rendelkeznek azokkal a kiegészítő lépcsőkkel, amelyek a padló szintje alatt helyezkednek el, és amelyek a hazai alacsonypadlós vonatokon megszokottak. Ennek hiányában a fel- és leszállás kényelmetlen lenne az utasok számára a jelenlegi peronszintről.
Késedelmes információcsere és finanszírozás
A MÁV a HVG megkeresésére közölte, hogy a probléma késői felismerésében az újvidéki vasútállomás tetőszerkezetének leomlása játszott szerepet. A tragédia miatt lelassult az információcsere a két ország vasúttársaságai között, így a kínai gyártmányú SOKO vonatok részletes műszaki paramétereit csak az ősz folyamán ismerte meg a magyar fél. A fizikai peronpróbára a jármű első magyarországi tesztfutása során került sor, ekkor derült fény a lépcső hiányára.
A Keleti pályaudvaron a peronemelési munkálatok január közepétől február végéig zajlanak majd, és mintegy 300 millió forintba kerülnek. A MÁV magyarázata szerint a peronépítésre nem a tavaly augusztus végén kezdődő, egy hónapos műszaki felújítás során került sor, mivel annak fókuszában a váltókörzet megújítása állt. A mostani peronemelés finanszírozását a 2026-os üzleti terv biztosította.
A Budapest–Belgrád vasútvonal átadási bizonytalanságai
A Budapest–Belgrád-vasútvonal szerbiai szakaszát, amely Újvidéken és Szabadkán keresztül vezet, eredetileg tavaly ősszel adták volna át. Az átadás azonban elhalasztódott, miután november 1-jén leszakadt az újvidéki vasútállomás tetőszerkezete, mely balesetben 16 ember vesztette életét. A tragédia Szerbia-szerte tüntetéseket váltott ki.
Az átadási időponttal kapcsolatban eltérő nyilatkozatok láttak napvilágot. Lázár János építési és közlekedési miniszter egy hónappal ezelőtti parlamenti meghallgatásán február 20-át jelölte meg lehetséges átadási dátumként. Ezzel szemben Aleksandar Vučić szerb elnök novemberben április közepét emlegette. A szerb építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Aleksandra Sofronijević pedig január elején már arról beszélt, hogy májusban állhat forgalomba a Belgrád és Budapest közötti gyorsvasút.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy rávilágítson egy feltételezett tervezési hibára vagy koordinációs hiányosságra a Budapest–Belgrád vasútvonal projektjében, amely további költségeket és késedelmeket eredményez. A narratíva kritikusan viszonyul a projekt irányításához, kiemelve a problémák késői felismerését és az ezekre adott magyarázatokat.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora szubtilis érzelmi és kritikus nyelvezetet alkalmaz. Például a „Hiába adta hírül büszkén decemberben Hegyi Zsolt…” kezdetű mondat már az elején kétségbe vonja a korábbi bejelentés értékét, és egyfajta „hiábavalóság” érzetét kelti. A „diadalittas posztjának fotóján is” kifejezés Hegyi Zsolt korábbi kommunikációját ironikus fénybe helyezi, sugallva, hogy a büszkeség idő előtti vagy megalapozatlan volt. Az „újvidéki tragédia a ludas” megfogalmazás, bár idézett, a cikk kontextusában a felelősség áthárításának érzetét keltheti, még ha az információcsere lassulása tényszerű is volt. A „miért nem tavaly nyáron emelték meg? Mert akkor nem volt rá pénz” kérdés-válasz felépítés egyszerűsíti a helyzetet és egyfajta kritikus hangot kölcsönöz a finanszírozási problémának.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk kiegyensúlyozottan idézi a különböző felek (MÁV, HVG, Lázár János, Aleksandar Vučić, szerb miniszter) állításait, különösen az átadási határidők tekintetében. Azonban a bevezető és a MÁV magyarázatainak keretezése (pl. a „hiába” szó használata) a cikk saját narratívája felől nézve egyértelműen kritikus. Bár a MÁV válaszai szerepelnek, a cikk szerkezete és a narrátor nyelvezete inkább a problémákra és az azokra adott magyarázatok hiányosságaira fókuszál, mintsem egy semleges tényközlésre. Az „újvidéki tragédia a ludas” idézet kontextusba helyezése, mint a MÁV magyarázata, azt sugallja, hogy ez egy kifogás, nem pedig egy összetett probléma racionális oka.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem tér ki részletesebben a kínai vonatok beszerzési szerződésének tartalmára, például arra, hogy a lépcső hiánya ismert volt-e a megrendeléskor, vagy hogy a műszaki specifikációkban szerepelt-e a peronkompatibilitás követelménye. Bár említi az újvidéki tragédiát mint az információcsere lassulásának okát, nem magyarázza meg, hogy pontosan milyen mechanizmuson keresztül akadályozta ez a konkrét technikai részlet (lépcső hiánya) időben történő felismerését. A 2026-os üzleti tervből származó finanszírozásról szóló információt sem egészíti ki azzal, hogy ez egy előre nem látható, vagy egy korábban elhalasztott beruházás volt-e, amelynek forrása csak most vált elérhetővé.
