Egészség
Vakcinahelyzet Magyarországon: Frissített Covid-oltásra várnak a rászorulók
OkosHír: Bár a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) november végén bejelentette a frissített összetételű Covid-vakcinák magyarországi érkezését, egy idős, onkológiai előzményekkel rendelkező olvasó több mint egy hónapja hiába vár az oltásra, amelyet háziorvosától igényelt. Az NNGYK szerint a vakcinák mennyisége elegendő, és már több mint négyezren megkapták az oltást.
Az NNGYK november végén tájékoztatott arról, hogy az aktuális légúti szezonra beszerzett, módosított összetételű koronavírus elleni vakcinák megérkeztek az országba, így az oltások elvileg már egy hónapja elérhetőek. Egy olvasó azonban arról számolt be, hogy november 26-i igénylése ellenére – amikor az NNGYK közleménye megjelent – december 30-ig nem jutott hozzá az oltáshoz. Az olvasó 65 éves, onkológiai előélete miatt háromhetente immunterápiát kap, ezért számára az oltás beadása kiemelten javasolt.
Az oltási folyamat és az NNGYK válasza
A korábbi évekkel ellentétben idén már nincsenek központi oltópontok, az oltást a háziorvosok adják be. Az érintett olvasó emailben jelezte igényét háziorvosának, aki december 1-jén visszaigazolta a regisztrációt, és értesítést ígért az oltás elérhetőségéről. Mivel ez az értesítés elmaradt, az NNGYK-t kerestük meg a késedelem okával kapcsolatban. Kérdéseink között szerepelt, hogy megkezdődött-e az oltások igény szerinti kiosztása és beadása, tapasztalható-e logisztikai fennakadás, vagy előfordulhat-e, hogy az oltóanyagokat csak meghatározott minimális létszám esetén szállítják ki a háziorvosokhoz, ami hosszabb várakozást eredményezhet.
Az NNGYK válasza szerint a vakcinamennyiség nem jelent szűk keresztmetszetet. Az októberi közbeszerzési adatok alapján idén körülbelül a tavalyi mennyiség felét rendelték meg. Az NNGYK pontosította, hogy a most rendelt 50 800 adag is nagyjából négyszerese annak a mennyiségnek, amelyet az előző szezonban (14 244 fő) felhasználtak. Az NNGYK az oltás eljutásának menetét is részletezte:
- Az oltást igénylők a háziorvosuknál jelentkezhetnek.
- A háziorvosok az előzetesen felmért igények alapján, saját beosztásuk szerint szervezik meg az oltások beadását, és ennek megfelelően rendelik meg a szükséges mennyiségű felolvasztott oltóanyagot.
- A háziorvosok a kerületi/járási hivataloknál jelzik vakcinaigényüket, amit a hivatalok továbbítanak a kormányhivatal felé.
- A mínusz húsz fokról felolvasztott vakcina harminc napig tárolható normál hűtőszekrényben (2-8 fok között), ami elegendő idő az oltások beadására.
Az NNGYK nem számolt be semmilyen csúszásról vagy fennakadásról. Az EESZT adatai szerint 2025. november 24. és december 29. között 4284 fő már megkapta a 2025/2026-os légúti szezonra beszerzett oltóanyagot. Az NNGYK azt is javasolta, hogy amennyiben a háziorvos nem rendel oltóanyagot, az igénylő forduljon a területileg illetékes népegészségügyi osztályhoz.
A vakcinák beszerzése és a múltbeli tapasztalatok
A korábbi két évhez hasonlóan idén is a Moderna adta be az egyetlen ajánlatot a közbeszerzésre, így ők szállítják Magyarországra a nemzetközi ajánlásoknak megfelelő, a JN.1 variánscsaládhoz tartozó LP.8.1 variánshoz igazított Covid-vakcinát. Idén a 12 éven felülieknek 50 000 adag érkezik (plusz 10 százalék opciósan), míg a 6 hónap és 12 év közötti korosztálynak 800 adag. Összesen fixen 50 800 adag vakcina érkezhet, és további 5000 adag opciósan lehívható legkésőbb február 28-ig. A beszerzés költsége megközelítőleg egymilliárd forint.
A Covid-vakcinák beszerzése Magyarországon az elmúlt években több vitát is kiváltott. 2023 végén Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár 700-800 ezer vakcina megrendeléséről beszélt, ám a Telex információi szerint valójában 72 ezer adagról volt szó. A kormány korábban felmondta szerződését a Modernával, majd később kifejezetten rájuk írta ki a közbeszerzést, amiért a Közbeszerzési Döntőbizottság megbírságolta az NNGYK-t és a Modernát. 2024 őszén, a korábbi tapasztalatokból okulva, az NNGYK már nyílt közbeszerzést írt ki, de a támasztott követelmények várhatóan ismét a Modernának kedveztek, amely novemberben meg is nyerte az üzletet. Idén nem merültek fel hasonló aggályok, és harmadszor is a Moderna szállította az oltásokat.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy felhívja a figyelmet a hivatalos bejelentések és a valós oltásbeadási gyakorlat közötti esetleges eltérésekre, különös tekintettel a veszélyeztetett csoportok tagjaira. Emellett kritikus szemléletet nyújt a korábbi vakcinabeszerzések történetéről. A cikk célja az olvasó tájékoztatása és a potenciális problémák feltárása.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora enyhén érzelmi nyelvezetet használ bizonyos pontokon, például az olvasó esetének bemutatásakor („hiába vár”, „erősen javallott az oltás”), ami empátiát kelthet az olvasóban. A „kalandos története volt Magyarországon” kifejezés a vakcinabeszerzésekkel kapcsolatban, valamint a „bűvészkedésnek nem volt jele” megjegyzés a legutóbbi beszerzés kapcsán informális, kissé kritikus hangvételt kölcsönöz a szövegnek a múltbeli kormányzati eljárásokkal szemben. Az „elméletileg” szó használata a bevezetőben azonnal rávilágít a bejelentett és a tapasztalt valóság közötti különbségre.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk egyensúlyt teremt az NNGYK hivatalos közleményei és adatai, valamint egy konkrét, személyes eset bemutatása között, ami a bürokratikus folyamatok és az egyéni szükségletek közötti feszültséget érzékelteti. A Közbeszerzési Döntőbizottság bírságának említése külső, hiteles forrással támasztja alá a korábbi beszerzésekkel kapcsolatos állításokat. Azonban a cikk nem mutat be alternatív nézőpontot, például a háziorvosok oldaláról, hogy milyen gyakorlati nehézségek (pl. leterheltség, alacsony egyedi igény) vezethetnek a késedelmekhez, így az egyensúly ezen a téren hiányos.
- Hiányzó Kontextus és Tények: Bár az NNGYK részletesen leírja az oltásigénylés és -beadás folyamatát, a cikk nem tér ki arra, hogy a háziorvosok számára milyen gyakorlati kihívásokat jelenthet az egyedi igények kezelése, vagy hogy az „minimumlétszám” kérdése miért nem merül fel az NNGYK válaszában konkrétan, csupán a 30 napos eltarthatósági időre hivatkoznak. Nem vizsgálja továbbá, hogy az NNGYK által javasolt „területileg illetékes népegészségügyi osztályhoz” fordulás mennyire hatékony vagy gyakori megoldás a gyakorlatban.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Egészség
Közzétették a hazai meddőségi központok sikerességi adatait
A frissen közzétett statisztika a kumulatív születési rátát vette alapul, amely az egy év alatt elvégzett petesejtleszívások és az azokból származó szülések arányát mutatja meg. A HRI adatai szerint a 2024-es évben 10 397 nő vett részt kezelésben, aminek eredményeként 3 089 gyermek született meg.
Az adatok időbeli összehasonlítása javuló tendenciát mutat a hazai ellátórendszerben. Míg 2017 és 2023 között a sikerességi mutatók tartósan 18-19 százalék körül mozogtak, addig 2023-ban ez az érték meghaladta a 20 százalékot. A legfrissebb, 26,4 százalékos eredmény jelentős emelkedést jelent a korábbi évek átlagához képest.
Növekvő betegszám és beavatkozási arányok
A kezeléseken részt vevő nők száma az elmúlt hét évben csaknem megduplázódott. 2017-ben még 5 423 páciens fordult meg a rendszerben, 2024-re ez a szám 10 397-re emelkedett. Ezzel párhuzamosan a mesterséges megtermékenyítéssel született gyermekek aránya is nőtt az országos születésszámon belül. 2024-ben a születések közel 4 százaléka köthető asszisztált reprodukciós eljáráshoz.
A jelentés kitér a kezelések intenzitására is. 2024-ben a 10 300 páciensre összesen 18 000 beavatkozás jutott, ami azt jelzi, hogy egy páciensnél átlagosan több eljárást is elvégeztek a siker érdekében.
A szabályozási környezet változása
A meddőségi ellátórendszer szerkezete az elmúlt években alapvető átalakuláson ment keresztül. A folyamat 2019 végén vette kezdetét hat magánklinika állami tulajdonba vételével. Ezzel egy időben a kormányzat ingyenessé tette a szűrővizsgálatokat, a kezeléseket és a kapcsolódó gyógyszerkészítményeket.
A folyamat lezárásaként egy 2021-es törvénymódosítás értelmében 2022. július 1-jétől kizárólag állami fenntartású intézményekben végezhető mesterséges megtermékenyítés Magyarországon. A most publikált sikerességi adatok az első hivatalos visszajelzések a teljesen államosított rendszer teljesítményéről.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti forrás kettős narratívát alkalmaz: egyrészt bemutatja a transzparencia jegyében közzétett sikerszámokat, másrészt finoman kritikai éllel kezeli az államosítás folyamatát, szembeállítva a korábbi alacsony hatékonyságot a jelenlegi növekedéssel.
A forrás az „államosítás” kifejezést a „nagy léptékben” jelzővel társítja, ami sürgető, drasztikus beavatkozás érzetét kelti. Az „európai összehasonlításban alacsonynak számít” fordulat konkrét adatok nélkül alkalmas a korábbi rendszer hiányosságainak sulykolására.
A szöveg nem tér ki arra, hogy a sikerességi ráta javulása milyen mértékben köszönhető technológiai fejlődésnek, és mennyiben a szervezeti átalakításnak. Hiányoznak a várólistákra vonatkozó adatok, illetve a páciensek elégedettségi mutatói, amelyek a „siker” szubjektív, de fontos részét képezik.
Fotó: MART PRODUCTION: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/technologia-szamitogep-egeszseg-korhaz-7089623/
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Egészség
Emelkedik a pszichotikus zavarok gyakorisága a fiatalabb generációknál
A kutatók összesen 12,2 millió ontariói lakos egészségügyi adatait elemezték. A vizsgált személyek 1960 és 2009 között születtek. A szakemberek 152 587 esetben azonosítottak valamilyen pszichotikus rendellenességet, például skizofréniát. Az adatok alapján a diagnózisok száma 1997 és 2023 között ugrott meg jelentősen.
A növekedés leginkább a 14–20 éves korosztályt érinti. Ebben a csoportban 60 százalékkal több esetet regisztráltak az időszak végére. A kutatás rávilágított, hogy a születési év meghatározó tényező a kockázat szempontjából. A 2000 és 2004 között születettek esélye a diagnózisra 70 százalékkal magasabb. Ezt az értéket az 1975–1979-es korosztály adataival vetették össze.
Demográfiai és szociális jellemzők
A tendencia a férfiaknál és a nőknél egyaránt jelentkezik. A vizsgált időszakban azonban a férfiaknál gyakrabban állapítottak meg betegséget. A skizofréniához hasonló zavarok különösen az alacsonyabb jövedelmű városrészekben gyakoriak. Az érintett férfiak jelentős része korábban már részesült mentális kezelésben vagy küzdött szerhasználati problémákkal.
A kutatók szerint a betegek korai halálozási kockázata magas. Az érintettek gyakran igényelnek folyamatos egészségügyi és társadalmi támogatást. A megfigyelt folyamatok komoly kérdéseket vetnek fel a jövőbeli ellátórendszer terhelhetőségéről.
A növekedés feltételezett okai
A szakértők több lehetséges magyarázatot is megfogalmaztak. A szülők kitolódott gyerekvállalási életkora növelheti a genetikai kockázatot. A gazdasági stressz és a negatív gyerekkori élmények szintén rontják a mentális állapotot. Emellett a fiatal kori szerhasználat felerősítheti a lappangó pszichotikus hajlamokat.
A kutatás készítői hangsúlyozták a bizonytalanságot. Nem tudják megjelölni a pontos, kizárólagos okot a háttérben. Valószínűnek tartják, hogy több tényező együttes hatása okozza a diagnózisok számának emelkedését.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a figyelemfelhívás egy romló közegészségügyi statisztikára. A narratíva a „generációs válság” képét építi fel, ahol a fiatalabbak mentális állapota drasztikusan rosszabb, mint az elődeiké.
Az eredeti forrás hatásvadász elemeket használ a statisztika tálalásakor. Például: „ez az ugrás inkább a később… születetteknél jelentkezett”. Az „ugrás” szó hirtelen és drámai változást sugall, ami érzelmi reakciót vált ki. Szintén manipulatív a „rossz gyerekkori élmény” pongyola megfogalmazása, ami bagatellizálja a súlyos traumákat.
A szöveg teljesen elhallgatja a diagnosztikai módszertan fejlődését. Az 1997 és 2023 közötti időszakban a mentális zavarok felismerése és a társadalmi tudatosság (stigma csökkenése) hatalmasat fejlődött. Idézet az eredetiből: „70 százalékkal nagyobb esély volt arra, hogy ilyen zavart diagnosztizálnak” – ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy többen betegek, hanem azt is jelentheti, hogy az egészségügy ma már hatékonyabban szűri ki azokat, akik régebben diagnózis nélkül maradtak volna.
Fotó: David Garrison: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/2128817/
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Nagy Márton lemondta a Nemzetgazdasági Minisztérium ausztriai kihelyezett értekezletét
-
Gazdaság3 napja
Hatmilliárd forintos támogatással kap új funkciót a Diósgyőri Acélművek területe
-
Külföld3 napja
Közel százra emelkedett a háborúban meghalt kárpátaljai magyarok száma
-
Közélet-Politika3 napja
Magyar Péter feljelentést tett a radnaimark.hu oldalon megjelent anyag miatt
-
Közélet-Politika3 napja
A hollandok szigorúbb fellépést akarnak Magyarország és Szlovákia ellen
-
Külföld3 napja
Kínai katonatiszteket toboroz új videójával a CIA
-
Hírek1 napja
Reza Pahlavi felhívására több százezren tüntettek Münchenben az iráni rezsim ellen
-
Közélet-Politika13 órája
Manfred Weber: Orbán most már bármiféle józan gondolattól messze került