OkosHír: Egy friss kutatás szerint a YouTube új felhasználóinak ajánlott videók jelentős része, több mint 20%-a alacsony minőségű, mesterséges intelligencia által generált tartalom, amelyet „AI slop” néven emlegetnek. Ez a jelenség dollármilliókat termel évente a tartalomgyártóknak, miközben aggályokat vet fel a platform tartalomminőségével és a felhasználói élménnyel kapcsolatban.
A Kapwing videószerkesztő cég által végzett átfogó kutatás rávilágított, hogy a mesterséges intelligencia (MI) által generált, alacsony minőségű videók, melyeket gyakran „AI slop” néven emlegetnek, egyre nagyobb mértékben árasztják el a YouTube-ot. Az „AI slop” kifejezés a generatív mesterséges intelligencia által készített, csekély erőfeszítést, minőséget vagy mélyebb értelmet mutató digitális tartalmakra utal, és pejoratív felhanggal bír. A Merriam-Webster szótár 2025-ben az „év szavának” választotta a „slop” kifejezést, ami jelzi a jelenség széleskörű elterjedését és az online információ minőségével kapcsolatos aggodalmakat.
A kutatás főbb megállapításai és pénzügyi vonzatai
A Kapwing kutatói 15 000 népszerű YouTube-csatornát vizsgáltak meg világszerte – minden országban a top 100-at –, és 278 olyan csatornát azonosítottak, amelyek kizárólag „AI slop” tartalmat tesznek közzé. Ezek a csatornák együttesen több mint 63 milliárd megtekintést és 221 millió feliratkozót gyűjtöttek össze, és becslések szerint évente körülbelül 117 millió dollár bevételt generálnak.
A kutatók egy új YouTube-felhasználói fiókot is létrehoztak, hogy megfigyeljék az algoritmus által ajánlott videókat. Az első 500 felajánlott videóból 104 (21%) volt MI által generált tartalom. Továbbá, az 500 videó egyharmada (33%) az „agyrohasztó” (brainrot) kategóriába tartozott, amely az „AI slop” és más alacsony minőségű tartalmakat foglalja magában, amelyek célja a nézők figyelmének maximalizálása és monetizálása. Egy korábbi Guardian-elemzés szerint a YouTube leggyorsabban növekvő csatornáinak közel 10%-át tették ki az „AI slop” tartalmak.
Globális elterjedés és példák
Az „AI slop” csatornák globálisan elterjedtek, és jelentős közönséget vonzanak. Spanyolországban 20 millió, Egyiptomban 18 millió, az Egyesült Államokban 14,5 millió, Brazíliában pedig 13,5 millió ember iratkozott fel ilyen csatornákra.
Az indiai „Bandar Apna Dost” csatorna például 2,4 milliárd megtekintéssel rendelkezik, és becslések szerint évente 4,25 millió dollár bevételt termel. A csatorna videóiban egy Hulk-szerű, izmos karakter harcol démonokkal és repül egy paradicsomokból épített helikopteren. Más csatornák, mint például egy pakisztáni, árvízi helyzeteket modellező videókat tesznek közzé, amelyek 1,3 milliárd megtekintést értek el.
YouTube reakciója és a jövőbeli kihívások
A YouTube szóvivője a Guardiannek nyilatkozva elmondta, hogy elkötelezettek a magas minőségű tartalom biztosítása mellett, és az MI-eszközökkel alacsony minőségű tartalmak is előállíthatók. Hozzátette, hogy az irányelveiket sértő tartalmakat eltávolítják. Eközben olyan platformokon, mint a Telegram, WhatsApp és Discord, emberek osztanak meg egymással tippeket és trükköket az MI-generált tartalmak előállítására vonatkozóan. Az ilyen tartalmakat gyakran közepes keresetű országokban, például Ukrajnában, Indiában, Kenyában, Nigériában, Brazíliában és Vietnámban állítják elő.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja az olvasók tájékoztatása az alacsony minőségű, mesterséges intelligencia által generált videók (ún. „AI slop”) elterjedéséről a YouTube-on, és ezzel kapcsolatos aggodalmak felkeltése. A narratíva alapvetően kritikus hangvételű a YouTube platformjával szemben, sugallva, hogy az algoritmusok elősegítik az ilyen tartalmak terjedését a bevételmaximalizálás érdekében.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora számos, szükségtelenül érzelmi és pejoratív kifejezést használ, amelyek célja a negatív kép erősítése és az olvasói érzelmek manipulálása. Példák erre:
- „videószemetet”: Az „AI slop” szakmai kifejezés mellett a „videószemetet” szó egyértelműen negatív és leértékelő.
- „Irtózatos számok”: A „jelentős” vagy „magas” számok helyett az „irtózatos” szó túlzó és drámai hatást kelt.
- „MI-generálta vacak”: A „vacak” szó rendkívül informális és lekicsinylő, szakmai cikkben nem indokolt a használata.
- „agyrohasztó brainrot videó”: Az „agyrohasztó” és a „brainrot” egyaránt erős, negatív konnotációjú, szleng kifejezések, amelyek az olvasóban riadalmat kelthetnek.
- „addiktív MI-trutymó”: A „trutymó” szó szintén rendkívül informális és pejoratív, a tartalom minőségének szubjektív, negatív megítélését tükrözi.
- „YouTube persze mossa a kezeit”: Ez a kifejezés egy köznyelvi fordulat, amely a YouTube-ot felelősséghárítással vádolja, és implikálja, hogy a vállalat tudatosan kerüli a problémát. Ez az állítás nem tény, hanem a narrátor véleménye, manipulatív keretezést ad a YouTube hivatalos válaszának bemutatása előtt.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk főként a Kapwing kutatására és a Guardian korábbi elemzésére támaszkodik, amelyek hiteles forrásoknak tekinthetők. A YouTube szóvivőjének nyilatkozatát is idézi, ami egyfajta egyensúlyt teremt azáltal, hogy a platform álláspontját is bemutatja. Azonban a YouTube-ot kritizáló nyelvezetet (pl. „mossa a kezeit”) az idézett vélemény elé helyezve a cikk szerkezete a kritikus narratívát erősíti. Az, hogy a „közepes keresetű” országokat említi a gyártóként, kontextus nélkül hagyja az olvasót, és nem tér ki a jelenség mögötti gazdasági vagy társadalmi motivációkra.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem tér ki részletesebben arra, hogy a YouTube algoritmusa miért „tolja” ezeket a videókat. Bár a bevételmaximalizálást említi, hiányzik a mélyebb elemzés arról, hogy az algoritmusok hogyan működnek, és milyen kihívásokkal néz szembe egy ekkora platform a tartalom moderálásában. Nem vizsgálja az MI-generált tartalmak lehetséges pozitív felhasználási módjait vagy a legitim alkotókra gyakorolt hatását, kizárólag a negatív aspektusokra fókuszál.
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora számos, szükségtelenül érzelmi és pejoratív kifejezést használ, amelyek célja a negatív kép erősítése és az olvasói érzelmek manipulálása. Példák erre:
Kép: pexels.com
