OkosHír: Magyarországon az idei ősz és a tél első hónapja is jelentős csapadékhiánnyal jellemezhető, ami súlyos aszályos állapotokhoz vezetett a talajban, és aggodalmakat vet fel a Duna és a Tisza jövő évi vízszintjével kapcsolatban.
A tavaszi és nyári száraz időszakot követően ősszel és 2025 decemberének első felében is folytatódott a csapadékszegény időjárás Magyarországon. Az elmúlt tíz évben az idei volt az ötödik aszályos év, ami arra utal, hogy a jelenség egyre inkább rendszeressé válik.
Csapadékhiány és talajnedvesség
A HungaroMet legfrissebb elemzése szerint 2025 őszén, három hónap alatt, országos átlagban 130,1 mm csapadék hullott, ami 18 százalékkal kevesebb, mint az 1991–2020-as időszak átlaga (158,6 mm). Az őszi középhőmérséklet országos átlagban 0,8 fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált. Szeptemberben 31, októberben pedig 40 százalékkal kevesebb csapadék esett az átlaghoz képest. Novemberben a szokásosnál 21 százalékkal több csapadék hullott, ami az év második hónapja volt március mellett, amikor az átlagnál több volt a havi csapadék országos átlagban. A legtöbb őszi csapadék az Északi-középhegységben és a nyugati határ közelében (például Őrség) esett, ahol meghaladta a 200 mm-t. A legkevesebb csapadék a Dél-Alföldön hullott, ahol nagyobb területen 70 mm alatt maradt a 2025-ös őszi csapadékösszeg.
December első tíz napja is jelentősen elmarad a várakozásoktól, alig 0-8 mm csapadék esett. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a 90 napos csapadékösszeg-anomália térképen az ország északi területeit leszámítva mindenhol, dél felé haladva pedig egyre súlyosabb mértékű csapadékhiány látható.
A vízhiány a növények számára hasznosítható egy méteres mélységig különösen aggasztó. Az ország északi és Balatontól nyugatra eső területeit kivéve aszály uralkodik, a legsúlyosabb mértékben a déli határ környékén, ahol 130-147 mm víz hiányzik a talajból. Ez az őszi hónapok átlagában számolva majdnem három havi csapadéknak felel meg.
Folyóink vízszintje és jövőbeli kilátások
Az Országos Vízjelző Szolgálat adatai, amelyeket az Időkép elemzett, azt mutatják, hogy a nagy folyók, mint a Duna és a Tisza vízgyűjtő területein az elmúlt évek minimumán tart a hóban tárolt vízkészlet. A Nagymaros feletti Duna-vízgyűjtőn a sokévi minimumgörbe korábban stabilnak számított, azonban tavaly ez a rend felborult, és 2025-ben sem sikerült visszatérni a korábbi mintázathoz. Bár november végén két ciklon jelentős mennyiségű havat hozott, ennek fele december első felére már elolvadt. Ez azért is aggályos, mert ilyenkor normál esetben nem csökken, hanem gyarapszik a hóban tárolt vízkészlet.
A Tiszán még rosszabb a helyzet: a Szeged feletti vízgyűjtőn a hóban tárolt vízkészlet messze elmarad a sokévi átlagtól, és a görbe már most a minimumértékek közelében jár. Ez nemcsak a tavaszi vízhozam szempontjából jelent problémát, hanem azért is, mert a vízgyűjtő téli feltöltődése egyre inkább eseményfüggővé válik, nem pedig évszakhoz kötött folyamattá. Amennyiben a téli csapadékhiány 2026 első két hónapjában is folytatódik, a Duna és a Tisza vízszintje rendkívül alacsony lehet.
Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita december elején publikált tanulmányukban arra mutattak rá, hogy Európa nagy részén erősen visszaesett az átlagos téli hóesés. Magyarországon ez évente átlagosan 10 cm-es csökkenést jelent az 1991-2020-as és az 1961-1990-es klímaátlagok összehasonlítása alapján. A magasabb hegyvidéki térségekben (Alpok, Kárpátok) a visszaesés még jelentősebb, átlagosan 30-50 cm telente. Egyedül a kontinens legészakibb vidékein, Finnországban, Svédországban és Norvégia csapadékos fjordvidékein figyelhető meg növekedés a téli hóesésben.
A kutatók szerint optimista forgatókönyv esetén – ha a párizsi klímacélok teljesülnének, és a globális felmelegedés 2100-ban nem haladja meg a 2 fokot az ipari forradalomhoz képest – a század végére ez a visszaesés 20 cm-re nőhet Magyarországon. A pesszimista forgatókönyv, amely a jelenlegi üvegházgáz-kibocsátási trendek folytatódásával számol, ennél is komolyabb, 30-50 cm-es csökkenést jelez, ami azt jelentené, hogy a legtöbb évben egyáltalán nem esne hó hazánkban.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja az volt, hogy tájékoztassa az olvasót a Magyarországon tapasztalható tartós és súlyos csapadékhiányról, annak jelenlegi hatásairól (aszály, talajnedvesség), valamint a jövőbeli következményeiről (folyók vízszintje, hóesési tendenciák az éghajlatváltozás miatt). A cikk a probléma súlyosságának tudatosítására törekszik.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a „szárazság”, „csapadékszegény”, „csapadékhiány”, „aszályos év”, „vízhiány”, „riasztó”, „súlyos”, „aggályos” kifejezéseket használja a helyzet komolyságának hangsúlyozására. Az „egyre inkább úgy tűnik, hogy nem egyedi eltérés a mintázattól, hanem maga a mintázat” fordulat a probléma rendszerszintű jellegét emeli ki. A „közel egy évszaknyi csapadék hiányzik a talajból” megfogalmazás élénk képet fest a hiány mértékéről, míg a „messze elmarad a sokévi átlagtól” a normától való jelentős eltérést hangsúlyozza. Az olyan kijelentések, mint „nem fogy, hanem gyarapszik a hóban tárolt vízkészlet” (ami az ellenkezője történik) kiemelik a helyzet rendellenességét. A nyelvezet alapvetően tájékoztató jellegű, de a választott szavak a jelenség súlyosságát és potenciális veszélyeit is közvetítik.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk megbízható és releváns forrásokra támaszkodik: a HungaroMet (országos meteorológiai szolgálat), az Időkép (időjárási portál, az Országos Vízjelző Szolgálat adataira hivatkozva), valamint az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatóinak (Szabó Péter és Pongrácz Rita) Másfélfokon publikált tanulmánya. A források sokszínűsége és szakmai hitelessége biztosítja a bemutatott információk alaposságát. A cikk konzisztens képet fest a különböző szakértői perspektívákból, ami kiegyensúlyozott megközelítésre utal egy természeti jelenségről szóló tudósításban. Nincs észlelhető forráskezelési egyensúlyhiány.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk hivatkozik egy korábbi cikkre („ebben a cikkünkben írtunk bővebben”), de nem ad közvetlen linket vagy összefoglalót annak tartalmáról, ami további kontextust biztosíthatna a korábbi aszályos évekről. Bár részletesen tárgyalja a folyókra és a talajra gyakorolt hatásokat, nem tér ki a lehetséges gazdasági következményekre (pl. mezőgazdaság, hajózás, energiatermelés a hűtővíz hiánya miatt), amelyek szintén relevánsak lennének. Emellett említi a párizsi klímacélokat, de nem részletezi a konkrét szakpolitikai intézkedéseket vagy azok magyarországi státuszát.
