OkosHír: Az Országgyűlési Hivatal adatai szerint 2024 januárja óta 780 millió forint állami forrást fordítottak három korábbi köztársasági elnök, Schmitt Pál, Áder János és Novák Katalin juttatásaira. A hatályos jogszabályok értelmében a volt államfők jogosultak havi tiszteletdíjra, amelynek összege jelenleg 5,7 millió forint. Emellett lehetőségük van titkárság alkalmazására, lakáshasználati jogra, valamint egyéb költségtérítések igénylésére is.
Titkársági és egyéb költségek
A titkárságok fenntartásának éves költségei jelentősen eltérnek az egyes volt elnökök esetében. Novák Katalin titkárságára tavaly 53 millió forintot, idén pedig 37 millió forintot fordítottak. Áder János több fős titkárságának működtetése évente 77-80 millió forintba került, míg Schmitt Pál titkársága 52-54 millió forintos kiadást jelentett az államnak.
Az „egyéb költségtérítés” kategóriában is különbségek mutatkoznak. Novák Katalin 2024-ben 2,8 millió forintot, 2025-ben pedig körülbelül 3 millió forintot kapott ezen a jogcímen. Schmitt Pál hasonlóan visszafogottan, 2024-ben 4,6 millió forintot, idén pedig mintegy 3 millió forintot igényelt. Ezzel szemben Áder János 2024-ben 18 millió forintot, 2025-ben pedig 16,8 millió forintot kapott, amely összeg többek között gépjármű-, telefon-, tanácsadási, kertfenntartási, lakásbiztosítási, felújítási és eszközbeszerzési kiadásokat fedez.
A legnagyobb tétel a juttatások és szociális hozzájárulások blokkja, melyre 2024-ben 185 millió forintot, 2025-ben pedig novemberig 174 millió forintot fordítottak. Fontos megjegyezni, hogy Novák Katalin október óta nem kapja a havi 5,7 millió forintos tiszteletdíjat, mivel piaci munkát vállalt. A vonatkozó törvény értelmében, ha egy volt államfő társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel járó munkát vállal, az állami jövedelme automatikusan megszűnik.
Ingatlanhasználat és rezsiköltségek
A törvény előírja, hogy az államfők számára ingatlant kell biztosítani, és annak költségeit is fedezni kell, még abban az esetben is, ha a volt köztársasági elnök saját tulajdonú ingatlanban él. Novák Katalin nem élt ezzel a lehetőséggel, és titkársága közlése szerint a jövőben sem igényel rezidenciát vagy rezsitámogatást.
Schmitt Pál viszont igénybe vette ezt a lehetőséget: áram- és gázdíjára tavaly 3,2 millió forintot (havi körülbelül 265 ezer forintot), idén pedig 4,5 millió forintot fizetett ki az állam. Áder János állam által biztosított ingatlanában tavaly 6,6 millió forintos (havi mintegy 550 ezer forint), idén pedig 3,4 millió forintos rezsiszámla keletkezett. Az Átlátszó korábbi jelentése szerint a szóban forgó villát 929 millió forintért építették át, és az átalakítási engedély szauna, fitneszhelyiség, lift és tetőkert kiépítését is lehetővé tette. Áder János a HVG megkeresésére elmondta, hogy a volt köztársasági elnökök ingatlanhasználatára vonatkozó jogszabály 2000 óta változatlan, és a törvény alapján vált jogosulttá állami rezidencia használatára, akárcsak Göncz Árpád. Hozzátette, hogy az állam biztosítja az épület működtetési költségeit, melyeket igyekeznek mérsékelni, és azonos mércével kell mérni az ingatlanjuttatást és -használatot.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy részletes, számszerű adatokkal tájékoztassa az olvasót a volt köztársasági elnököknek járó állami juttatások mértékéről és az azokkal kapcsolatos kiadásokról. A narratíva a közpénzek felhasználásának átláthatóságát hangsúlyozza, és a kiadások nagyságrendjének bemutatásával felhívja a figyelmet a rendszerre. A cikk implicit módon a közpénzekkel való takarékosság és az elnöki juttatások mértékének társadalmi megítélése körüli diskurzusba illeszkedik.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti szöveg alapvetően tényszerű, újságírói nyelvezetet használ, azonban egy ponton található egy enyhén szubjektív, kolokviális megfogalmazás. A „Novák Katalin és Schmitt Pál ceruzája is viszonylag vékonyan fogott” kifejezés az „egyéb költségtérítés” kapcsán egy informális fordulat, amely finoman érzékelteti, hogy e két volt elnök ezen a téren visszafogottabban járt el Áder Jánoshoz képest. Bár nem minősül durva manipulációnak, mégis egy enyhe, szubjektív keretezést visz a tényközlésbe.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése kiegyensúlyozottnak mondható. A pénzügyi adatok az Országgyűlési Hivatal kimutatásán alapulnak, melyet a HVG hozott nyilvánosságra, illetve az Átlátszó korábbi cikke is említésre kerül Áder János villájával kapcsolatban. Különösen fontos az egyensúly szempontjából, hogy Áder János véleményét is idézi a cikk, aki a jogszabályi háttérre és a költségek mérséklésére irányuló törekvésekre hivatkozik. Ez a megközelítés lehetővé teszi az olvasó számára, hogy a tények és a megszólaló felek álláspontja alapján alakítsa ki saját véleményét.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk részletesen bemutatja a volt köztársasági elnököknek járó juttatások pénzügyi oldalát, azonban kevesebb hangsúlyt fektet a mögöttes jogi és társadalmi indokokra, amelyek ezen juttatásokat megalapozzák. Bár a törvényi hivatkozás megtörténik, a cikk nem tér ki mélyebben arra, hogy mi a célja a volt államfők kiemelt juttatásainak (pl. a méltóság megőrzése, az ország képviselete, a tapasztalatok hasznosítása a közjó érdekében). Ezen kontextus hiánya befolyásolhatja az olvasóknak a juttatások jogszerűségéről és indokoltságáról alkotott képét.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Novák Katalin/Facebook
