OkosHír: Varga-Bajusz Veronika államtitkár szerint a 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárásban ismét magas, 120 ezer feletti jelentkezőszám várható. A kormányzat a nemzetgazdaság számára kiemelt területekre, mint a műszaki, informatika és pedagógusképzés, összpontosítja az állami ösztöndíjas helyeket, melyek kapacitását idén 92 ezerre emelték.
Varga-Bajusz Veronika, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a közelgő felsőoktatási felvételi eljárás kapcsán arról beszélt, hogy az előző három eljárás során már meghaladta a 120 ezret a jelentkezők száma, és hasonlóan magas érdeklődésre számítanak idén is. Kiemelte, hogy a tavalyi év a felvettek szempontjából is sikeres volt, a pótfelvételi eljárással együtt több mint 107 ezer hallgatót vettek fel egyetemi képzésekre. Az államtitkár bizakodó a tendencia folytatását illetően.
Fókuszban a nemzetgazdasági prioritások
Az állami ösztöndíjas kapacitások meghatározását tavaly úgy hangolták át, hogy a nemzetgazdaság szempontjából releváns képzések nagyobb figyelmet kapjanak. Bár ez a lépés némi kritikát váltott ki, az eredmények azt mutatják, hogy a műszaki és informatikai képzésekre jutott be a legtöbb hallgató tavaly, tízből hatan. Emellett sikerült megőrizni azt az arányt, hogy négyből hárman állami ösztöndíjas helyre kerültek.
A pedagógusképzési terület is jelentősen erősödött, tavaly a harmadik legnépszerűbb képzési terület volt.
A tavalyi 87 ezer állami ösztöndíjas kapacitáshoz képest idén 92 ezer helyet határoztak meg, hangsúlyt fektetve a műszaki, informatika, pedagógusképzés és gazdaságtudományi területekre.
Munkaerőpiaci relevancia és nemzetközi elismertség
Varga-Bajusz Veronika szerint az elmúlt évek felsőoktatási átalakításai révén a hallgatók egyre relevánsabb munkaerőpiaci tudással rendelkeznek, és a képzések kapcsolata a gazdasággal is erősödött. Hozzátette, hogy az átalakított szakképzési rendszernek köszönhetően, az okleveles technikusi és sima technikusi képzéseket figyelembe véve, 2022 óta 65 százalékkal nőtt a továbbtanulók száma.
Meglátása szerint a fiatalok olyan szakmákat keresnek, amelyek munkaerőpiaci szempontból relevánsak.
Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon 12 egyetem tartozik a világ legjobb 5 százalékába, amit a fiatalok egyre inkább figyelembe vesznek döntéseik során.
Elektronikus felvételi és új képzések
A felvételi eljárás továbbra is elektronikus formában zajlik, melyhez Ügyfélkapu Plusz vagy digitális állampolgárság szükséges. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a felület könnyen kezelhető és átlátható. Ugyanakkor azt tanácsolja a jelentkezőknek, hogy ne hagyják az utolsó pillanatra a jelentkezést, mivel bizonyos információk beszerzése időt vehet igénybe.
A pontszámok alakulását a jelentkezők eredményei határozzák meg, de Varga-Bajusz Veronika a tavalyihoz hasonló ponthatárokra számít. A felvételi rendszer továbbra is 500 pontos marad. Idén több új mesterképzés is indul agrár- és orvos-egészségtudományi területeken. Példaként említette, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen olyan szakok indulnak, mint az operatőr vagy a gyártásszervező, amelyek nem minden évben elérhetők.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy tájékoztassa az olvasókat a közelgő felsőoktatási felvételi eljárásról és a felsőoktatásban történt legújabb változásokról, elsősorban a kormányzati álláspontot képviselő államtitkár nyilatkozatain keresztül. A cikk a felsőoktatási rendszer pozitív fejlődését és a kormányzati intézkedések sikerességét hangsúlyozza, ezzel erősítve a bizalmat a rendszer iránt és ösztönözve a jelentkezést a kiemelt területekre.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora alapvetően semleges, tényszerű nyelvezetet használ, főként az államtitkár szavait idézve. A pozitív hangvétel elsősorban Varga-Bajusz Veronika kijelentéseiből fakad, mint például a „bizodalmát fejezte ki, hogy ez a tendencia folytatódik”, „kiemelkedő volt” (a felvettek száma), vagy „erősödik a pedagógusképzési terület”. Az egyetlen hely, ahol a cikk „némi kritikát” említ, azt azonnal semlegesíti a pozitív eredmények bemutatásával („viszont azt látják, hogy tavaly a műszaki informatikai képzésekre jutottak be a legtöbben”). Ez a narratív technika a lehetséges negatívumokat gyorsan felülírja a sikertörténetekkel.
- Forráskezelés és Egyensúly: Az eredeti cikk kizárólag Varga-Bajusz Veronika államtitkár nyilatkozataira támaszkodik, aki a kormányzati álláspontot képviseli. Nincs bemutatva semmilyen ellenvélemény, független szakértői értékelés vagy a „némi kritika” részletezése. Ez a forráskezelés egyoldalú képet fest a felsőoktatás helyzetéről és a reformok hatásairól, hiányzik az újságírásban elvárható kiegyensúlyozottság, amely több nézőpontot is bemutatna.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk megemlíti, hogy az állami ösztöndíjas kapacitások átalakítása „némi kritikát” kapott, de nem részletezi, kik kritizálták, milyen alapon, és milyen konkrét aggályok merültek fel. Ez a kontextus hiánya megakadályozza az olvasót abban, hogy teljes mértékben megértse a helyzetet és a szakpolitikai döntések hátterét. Továbbá, amikor a cikk említi, hogy 12 magyar egyetem a világ legjobb 5 százalékába tartozik, nem ad konkrétumokat a rangsorolási módszertanról vagy az érintett listákról, ami a kijelentés hitelességét és értelmezhetőségét árnyalja.
(Kép: pexels.com)
