Közélet-Politika

Átlátszó: Az állam több mint 200 közérdekű adatpert vesztett el első fokon 2020 óta

Közzétéve: 2 hónapja – Szerkesztő: Kovács Krisztián

OkosHír: A Fővárosi Törvényszék adatai szerint 2020 óta 245 alkalommal maradt alul az állam közérdekű adatok kiadása iránt indított perekben első fokon. Az ügyek száma jelentősen emelkedett 2025-ben, miközben az eljárások hossza csökkent. Az Átlátszó tájékoztatása szerint a Fővárosi Törvényszéktől származó adatok alapján 2020 óta az állam összesen 245 esetben vesztett közérdekű adatperekben első fokon. Ezen esetek közül 184 alkalommal teljes egészében, 61 esetben pedig részlegesen maradtak alul az állami szervek.

Érintett minisztériumok és az ügyek növekedése

Az adatperekben leggyakrabban érintett intézmények közé tartozik a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztérium.

2020 eleje és 2024 vége között évente 70-85 per indult állami szervek ellen közérdekű adatok kiadása miatt. 2025 október végéig azonban csak a fővárosban 120 ilyen ügyet indítottak, ami másfélszeres növekedést jelent tíz hónap alatt az előző évek átlagához képest.

Az eljárások hossza jelentősen csökkent

A közadatperek időtartama az elmúlt években jelentősen rövidült. Míg 2020-ban a 27 eljárásból mindössze egy zárult le három hónapnál rövidebb idő alatt, és 13 ügy fél-egy évig, öt pedig egy évnél tovább tartott, addig 2025-ben 63 elsőfokú közadatper fejeződött be három hónapon belül. Ebben az évben mindössze egy ügy húzódott el fél-egy évig, és négy eljárás tartott három-hat hónapig.

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:

Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy tájékoztassa az olvasókat az állami szervek közérdekű adatperekben elért eredményeiről, különös tekintettel az állam által elvesztett ügyek számára és az eljárások időtartamának változására. A cikk a tények bemutatásán keresztül az állami adatkezelés és -szolgáltatás átláthatóságának kérdését veti fel.
Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk nyelvezete alapvetően semleges és tényközlő. A „vesztett” (lost) kifejezés használata a bírósági ítéletek kapcsán szakmai terminológia, nem minősül érzelmileg túlfűtöttnek vagy manipulatívnak. A „durván másfélszeres növekedés” (roughly one and a half times increase) megfogalmazás némi informalitást hordozhat, de a kontextusban egyértelműen a statisztikai adatot írja le, és nem célja az olvasó érzelmi befolyásolása. A narrátor hangneme végig objektív marad, és nem használ szükségtelenül dramatizáló vagy sugalmazó kifejezéseket.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk a Fővárosi Törvényszék adataira hivatkozik, amelyet az Átlátszó tett közzé. Ez egyértelmű forrásmegjelölés. Mivel a cikk egy konkrét statisztikai adatsorra fókuszál (az állam által elvesztett perekre), a „kiegyensúlyozott” forráskezelés ebben az esetben azt jelentené, hogy az állam álláspontját is bemutatja az adatperekkel kapcsolatban, vagy az esetleges nyert pereket is megemlíti. Azonban a cikk célja az állam által elvesztett ügyek számának bemutatása, így a forrásválasztás és a fókusz konzisztens a közölt információval. Nincs jele annak, hogy a cikk szándékosan elhallgatna ellentétes nézőpontokat, csupán a kiválasztott témára koncentrál.

(Forrás: telex.hu)

Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában. A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat. Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak. Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Hirdetés

Közélet-Politika

Orbán Viktor: Az ellenfelek ismert bűnözőket bandába szervezve zavarják meg a fideszes gyűléseket.

Közzétéve: 8 órája – Szerkesztő: Kolonics Attila

Kolonics Attila

OkosHír: Orbán Viktor huszonhatodik évértékelő beszédében az egymillió forintos átlagbért és a teljes foglalkoztatottságot jelölte meg a 2026-os választások fő tétjeként. A miniszterelnök éles kritikával illette a Tisza Pártot, Brüsszelt, valamint több nemzetközi nagyvállalatot, miközben a nemzeti szuverenitás védelmét hangsúlyozta.

A miniszterelnök huszonhatodik alkalommal tartotta meg évértékelő beszédét, amelyben a 2026-os országgyűlési választásokat a „brüsszeli elnyomó gépezet” elleni küzdelemként határozta meg. A kormányfő szerint a politikai stabilitás alapja a hit, a remény és a szeretet, amelyre a Fidesz kampányát alapozni kívánja.

A gazdasági fejezetben Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány célja az egymillió forintos átlagbér elérése. Ehhez további 300 ezer új munkahely létrehozását és a családtámogatási rendszer fenntartását ígérte. Kiemelte, hogy 2010 óta a kormány közel 15 ezer milliárd forintot vont be a bankoktól és energiavállalatoktól a központi költségvetésbe.

Nemzetközi vállalatok és politikai ellenfelek

A beszédben hangsúlyos szerepet kapott a Shell és az Erste Bank bírálata. A kormányfő szerint ezek a vállalatok a „halál vámszedői”, mivel profitálnak a háborús helyzetből. Ez éles fordulat a kormány korábbi kommunikációjához képest, amely 2023-ban még elkötelezett partnerként hivatkozott az Erste Csoportra.

Az ellenzéki szereplőket, különösen a Tisza Pártot, a miniszterelnök „brüsszeli kreálmánynak” nevezte. Állítása szerint a német politikai elit áll a párt mögött, céljuk pedig a magyar kormány leváltása és az orosz energiáról való leválasztás. A kormányfő szerint az ellenfelek dühre és gyűlöletre építenek, míg a kormánypártok a békét képviselik.

A rendezvényen az első sorokban nem a politikusok, hanem ismert közszereplők és influenszerek foglaltak helyet. Ez a szimbolikus gesztus a kormányzati kommunikáció új irányát jelzi, amely a hagyományos politikai keretek helyett a közösségi média véleményvezéreire támaszkodik a mozgósítás során.

Választási kilátások és demográfia

Orbán Viktor a balmazújvárosi időközi választást a 2026-os győzelem előjeleként értékelte. Ugyanakkor az elemzők rámutatnak, hogy az alacsony részvétel és a Tisza Párt távolmaradása miatt korlátozott következtetések vonhatók le. A demográfiai adatok kapcsán a miniszterelnök kijelentette, hogy a családtámogatások nélkül 210 ezerrel kevesebb gyermek született volna meg 2010 óta.

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A beszéd elsődleges célja a 2026-os választási kampány keretezése egy egzisztenciális küzdelemként. A szónok a belső ellenzéket külső hatalmak (Brüsszel, Németország, globális nagytőke) eszközeként mutatja be, ezzel delegitimálva a hazai politikai versenyt.

Nyelvi eszközök
A szöveg erőteljesen épít a dehumanizáló metaforákra és a háborús retorikára. Példák az eredeti forrásból: „A Shell, az Erste és Brüsszel a halál vámszedői, a halál kutyái.” Emellett megjelenik a bűnözői keretezés is: „Az ellenfelek ismert bűnözőket bandába szervezve zavarják meg a fideszes gyűléseket.” Ezek az eszközök az érzelmi polarizációt fokozzák.

Hiányzó kontextus
A beszéd elhallgatja a gazdasági adatok ellentmondásait. Míg a miniszterelnök sikeres beruházásokról beszél, a statisztikai adatok a beruházási ráta csökkenését mutatják. Az Erste Bank elleni támadás során elmarad annak említése, hogy a magyar állam 2023-ig tulajdonos volt a bankban, és a kiszálláskor „pénzügyileg sikeresnek” és „fontos partnernek” nevezte az intézményt.

Forráskezelés
Az esemény tudósítása egyoldalú forrásokra támaszkodik; a kritikai észrevételek csak a tudósító (pl. Diószegi-Horváth Nóra) utólagos kiegészítéseiben, grafikonjaiban jelennek meg, magában a beszédben nem hangoznak el ellenérvek vagy alternatív nézőpontok.

(Forrás: 444.hu)

Kép: Partizán/youtube

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább

Közélet-Politika

Önálló listát és 106 egyéni jelöltet állít a Jobbik az áprilisi választásra

Közzétéve: 16 órája – Szerkesztő: B. Kadosa

B. Kadosa

OkosHír: A Jobbik-Konzervatívok önállóan, mind a 106 választókerületben saját jelölttel méretteti meg magát az április 12-i parlamenti választáson. Adorján Béla pártelnök a pluralizmus helyreállításával és a kétpólusú politikai erőtér elkerülésével indokolta a döntést.

A Jobbik vezetése bejelentette, hogy a párt nem csatlakozik választási szövetségekhez, hanem önálló országos listát és teljes egyéni jelölti állományt állít. Adorján Béla pártelnök szerint a parlamenti érdekérvényesítés alapfeltétele a közvetlen képviselet. Kifejtette, hogy bár több mint 160 szervezet jogosult az indulásra, véleménye szerint ezek jelentős része nem transzparens módon végzi feladatát.

A politikai pluralizmus és a civil jelöltek

A pártelnök éles kritikával illette a jelenlegi magyarországi közállapotokat, amelyeket abnormálisnak és eltorzultnak nevezett. Érvelése szerint a megoldást a plurális demokrácia jelentené, amelyben nem csupán két nagy politikai tömb küzd egymással. A Jobbik stratégiája szerint a jelöltállítás során hangsúlyt fektettek a civil szférára is.

A párt olyan szakembereket és aktivistákat is támogat, akik korábban a környezetvédelem, az egészségügy vagy a gyermekvédelem területén tevékenykedtek. Adorján hangsúlyozta, hogy a választók számára szélesebb kínálatot kell biztosítani, mivel a kétpólusú rendszerben nem minden társadalmi csoport találja meg a képviseletét.

Választási részvétel és történelmi párhuzamok

A pártelnök visszautasította azokat az ellenzéki bírálatokat, melyek szerint az önálló indulás a kormányváltás esélyeit rontja. Válaszában a demokrácia elleni fellépésnek minősítette azokat a törekvéseket, amelyek a kisebb szereplők kiszorítására irányulnak. A helyzetet egy kommunista piaci berendezkedéshez hasonlította, ahol mesterségesen korlátozzák a kínálatot.

A Jobbik adatokkal igyekezett alátámasztani stratégiáját: emlékeztettek, hogy 2014-ben és 2018-ban a többpárti verseny magasabb részvételi arányt eredményezett, mint a 2022-es választás. Adorján szerint a párt a másfél évvel ezelőtti tisztújítás óta visszanyerte cselekvőképességét, miközben több más szervezet elveszítette azt.

A kampány hivatalosan február 15-én veszi kezdetét egy rendezvénnyel, ahol bemutatják a „Normális Magyarországot!” című programot. A dokumentum alcíme – „A Jobbik a rendszerváltás garanciája” – a párt hosszú távú politikai célkitűzéseit foglalja össze.

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A szöveg elsődleges célja a Jobbik önálló indulásának legitimálása egy olyan politikai környezetben, ahol a választási matematika az összefogást ösztönzi. A narratíva a „pluralizmus védelmezőjeként” tünteti fel a pártot, miközben a versenytársakat (mind a kormányt, mind a domináns ellenzéket) antidemokratikusnak láttatja.

Nyelvi eszközök
Az eredeti forrás erősen épít az érzelmi alapú megbélyegzésre. Például: „eltorzult, abnormális politikai környezet” és „kommunista piacgazdaságban kialakult kép”. Ezek a kifejezések nem tényközlőek, hanem a politikai ellenfelek erkölcsi és szakmai hiteltelenítését szolgálják a választók szemében.

Hiányzó kontextus
A cikk nem tesz említést a Jobbik aktuális népszerűségi adatairól, ami alapvető lenne annak megítéléséhez, hogy a 106 egyéni jelölt állítása reális politikai stratégia-e, vagy csupán a párt láthatóságának megőrzését szolgálja. Szintén elhallgatja a választási törvény azon pontjait, amelyek az önálló listaállításhoz kötelezően előírják a nagyszámú egyéni jelöltet, így az indulás „önkéntessége” valójában jogi kényszer is a listaállításhoz.

Forráskezelés
A szöveg kizárólag a Jobbik elnökének állításaira támaszkodik. Nem szólaltat meg politikai elemzőket vagy más pártok képviselőit, akik reflektálhatnának azokra a vádakra, miszerint a Jobbik különutassága a regnáló hatalom érdekeit szolgálhatja.

(Forrás: AlfaHir.hu)

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább