OkosHír: A Fővárosi Törvényszék adatai szerint 2020 óta 245 alkalommal maradt alul az állam közérdekű adatok kiadása iránt indított perekben első fokon. Az ügyek száma jelentősen emelkedett 2025-ben, miközben az eljárások hossza csökkent. Az Átlátszó tájékoztatása szerint a Fővárosi Törvényszéktől származó adatok alapján 2020 óta az állam összesen 245 esetben vesztett közérdekű adatperekben első fokon. Ezen esetek közül 184 alkalommal teljes egészében, 61 esetben pedig részlegesen maradtak alul az állami szervek.
Érintett minisztériumok és az ügyek növekedése
Az adatperekben leggyakrabban érintett intézmények közé tartozik a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztérium.
2020 eleje és 2024 vége között évente 70-85 per indult állami szervek ellen közérdekű adatok kiadása miatt. 2025 október végéig azonban csak a fővárosban 120 ilyen ügyet indítottak, ami másfélszeres növekedést jelent tíz hónap alatt az előző évek átlagához képest.
Az eljárások hossza jelentősen csökkent
A közadatperek időtartama az elmúlt években jelentősen rövidült. Míg 2020-ban a 27 eljárásból mindössze egy zárult le három hónapnál rövidebb idő alatt, és 13 ügy fél-egy évig, öt pedig egy évnél tovább tartott, addig 2025-ben 63 elsőfokú közadatper fejeződött be három hónapon belül. Ebben az évben mindössze egy ügy húzódott el fél-egy évig, és négy eljárás tartott három-hat hónapig.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy tájékoztassa az olvasókat az állami szervek közérdekű adatperekben elért eredményeiről, különös tekintettel az állam által elvesztett ügyek számára és az eljárások időtartamának változására. A cikk a tények bemutatásán keresztül az állami adatkezelés és -szolgáltatás átláthatóságának kérdését veti fel.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk nyelvezete alapvetően semleges és tényközlő. A „vesztett” (lost) kifejezés használata a bírósági ítéletek kapcsán szakmai terminológia, nem minősül érzelmileg túlfűtöttnek vagy manipulatívnak. A „durván másfélszeres növekedés” (roughly one and a half times increase) megfogalmazás némi informalitást hordozhat, de a kontextusban egyértelműen a statisztikai adatot írja le, és nem célja az olvasó érzelmi befolyásolása. A narrátor hangneme végig objektív marad, és nem használ szükségtelenül dramatizáló vagy sugalmazó kifejezéseket.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk a Fővárosi Törvényszék adataira hivatkozik, amelyet az Átlátszó tett közzé. Ez egyértelmű forrásmegjelölés. Mivel a cikk egy konkrét statisztikai adatsorra fókuszál (az állam által elvesztett perekre), a „kiegyensúlyozott” forráskezelés ebben az esetben azt jelentené, hogy az állam álláspontját is bemutatja az adatperekkel kapcsolatban, vagy az esetleges nyert pereket is megemlíti. Azonban a cikk célja az állam által elvesztett ügyek számának bemutatása, így a forrásválasztás és a fókusz konzisztens a közölt információval. Nincs jele annak, hogy a cikk szándékosan elhallgatna ellentétes nézőpontokat, csupán a kiválasztott témára koncentrál.
