OkosHír: Az Európai Unió tagállamai a közelmúltban rendeletet fogadtak el, amely zárolja az orosz jegybanki vagyon Európában található részét a háború végéig és a jóvátétel kifizetéséig. Az EU célja, hogy ezekből a befagyasztott eszközökből finanszírozza Ukrajna támogatását, beleértve a hadsereg felfegyverzését és az állam működését. Magyarország és Szlovákia ellenállt a döntésnek, míg más tagállamok, köztük Írország és Ausztria, üdvözölték a lépést, hangsúlyozva, hogy az agresszornak fizetnie kell a károkért. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben kijelentette, hogy a „Brüsszel” minden létező szabályt áthág, hogy „háborúba vihesse az egész európai kontinenst”. A miniszter a múlt heti rendeletre utalt, amelyet a tagállami kormányok elfogadtak, és amely az orosz jegybanki vagyon Európai Unióban ragadt részét zárolja a háború végéig és a jóvátétel kifizetéséig. Az EUrologus információi szerint csak a magyar és a szlovák kormány ellenezte az egyezséget, a többi 25 ország támogatta.

Szijjártó az uniós külügyminiszterek ülésére érkezve arról beszélt, hogy az EU „az orosz vagyon lefoglalásából akarja előteremteni” Ukrajna támogatását. A találkozót követő sajtótájékoztatóján közölte, hogy „gyakorlatilag Brüsszelben és néhány európai fővárosban eldöntötték, hogy az ukrán állam működését, az ukrajnai hadsereg felfegyverzését és a háborújukat is az európai emberekkel fogják megfizettetni”. Hozzátette, hogy a befagyasztott orosz vagyonból 210 milliárd eurót kívánnak Ukrajnának juttatni, melynek több mint felét kifejezetten a hadseregre szánják. A miniszter szerint Ukrajnában „állami szinten szervezik a korrupciót”.

A vagyon befagyasztását meghosszabbító döntés jogalapjáról, a gazdasági szükséghelyzeti cikkről szólva Szijjártó úgy vélte, hogy a felhasznált érvelés „nevetségessé és hiteltelenné teszi az EU minden jövőbeli megnyilatkozását jogállamiságról vagy demokráciáról”. Kijelentette, hogy „mélyen ellentétes Magyarország érdekével”, hogy ennyi pénzt küldjenek Ukrajnának, és „mindaddig, amíg Magyarországon szuverén nemzeti kormány van, a magyar emberek pénzét” nem küldik Ukrajnába.

Hirdetés

Kérdésre válaszolva közölte, hogy a kormány nem támogatja, hogy „az orosz állami vagyont elvegyék a brüsszeliek”. Megemlítette, hogy az oroszok megerősítették, hogy figyelembe veszik a tagállamok álláspontját, és ennek egyik következményeként nemrégiben „az utóbbi idők egyik legnagyobb” üzleti delegációjával utazott Moszkvába.

Az EU és más tagállamok álláspontja

A megszavazott jogszabály emlékeztet arra, hogy „Oroszország Ukrajna elleni, 2022. februári teljes körű inváziója különösen az olaj-, gáz- és élelmiszerárakat növelte meredeken”. Az orosz támadás „befolyásolja az Unió gazdasági teljesítményét, és jelentős hatást gyakorol a tagállamok költségvetési helyzetére”. A jogszabály szerint Oroszország fegyverként használta az energiaellátást, ami miatt az EU számos intézkedést hozott, mint például a REPowerEU-t, amelyhez a helyreállítási alapból is többlettámogatást nyújtottak. A magyar kormány is élt a lehetőséggel, és egymilliárd eurós előleget kapott.

Az ülésre érkezve többek között a semleges Írország külügyminisztere, Helen McEntee is üdvözölte az uniós döntést. Szerinte ezzel stabilizálták a vagyont, és ez a „legjobb út előre”, a jóvátételi hitel pedig a preferált megoldásuk. Beate Meinl-Reisinger, a semleges Ausztria európai és nemzetközi ügyekért felelős minisztere „groteszknek, abszurdnak” nevezte azt a képet, amelyet Magyarországról vagy az Osztrák Szabadságpártból igyekeznek festeni a háborúpárti Európáról és a békepártiakról. Úgy vélte, csak Vlagyimir Putyin és Oroszország nem akar véget vetni a háborúnak és az öldöklésnek, és jogosnak, valamint fontosnak tartotta, hogy az agresszor fizessen.

Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az ülésre érkezve hangsúlyozta, hogy a jóvátételi hitel nem az adófizetők pénzéből jönne, hanem befagyasztott orosz vagyonra alapoznák. Hozzátette, hogy ez „világos jelzést is küldene, hogy ha kárt okozol egy másik államnak, meg kell fizetned a jóvátételt”. A közös hitelnyújtáshoz hasonló többi lehetőséghez minden tagállamra szükség lenne, de a jóvátételi hitelhez elegendő a minősített többség. Az ülés végén Kallas úgy vélte, Ukrajna támogatása pénzbe kerül, de az még többe, ha hagyják elbukni. Közölte, hogy kedden elkezdik összesíteni a károkat, és „Oroszország nem ússza meg számlát az elpusztított otthonok, iskolák és kórházak” miatt. Hozzátette, hogy ez a hét döntő lesz Ukrajna támogatásában, csütörtökön, az állam- és kormányfők csúcstalálkozóján határoznak erről.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:

  • Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődlegesen Szijjártó Péter nyilatkozataira fókuszálva, a magyar kormány álláspontját hangsúlyozva mutatja be az orosz vagyon befagyasztásáról szóló uniós döntést. A cikk célja, hogy bemutassa a magyar kormány éles kritikáját az uniós döntéssel szemben, és ezzel a Brüsszel-ellenes narratívát erősítse. A Szijjártó-idézetek kiemelésével és a cikk elejére helyezésével a szöveg a konfliktust és a magyar ellenállást helyezi előtérbe.
  • Főbb elemzési pontok:
    • Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a saját narrátorának nyelvezete viszonylag semleges, azonban Szijjártó Péter kijelentéseit erősen érzelmi és retorikai eszközökkel teli formában idézi, ami jelentősen befolyásolja a szöveg hangvételét. Példák:
      • „Már a saját európai szabályok sem számítanak, „Brüsszel” minden létező szabály áthágására készen áll, hogy „háborúba vihessék az egész európai kontinenst” – jelentette ki Szijjártó Péter”. Ez a nyitó mondat Szijjártó szájába ad egy erősen manipulatív, túlzó kijelentést, amely azonnal negatív keretbe helyezi az EU-t.
      • „gyakorlatilag Brüsszelben és néhány európai fővárosban eldöntötték, hogy az ukrán állam működését, az ukrajnai hadsereg felfegyverzését és a háborújukat is az európai emberekkel fogják megfizettetni”. Ez a megfogalmazás áldozati szerepbe helyezi az európai embereket, és az EU döntését rájuk kényszerített teherként mutatja be.
      • „állami szinten szervezik a korrupciót” – Ez a kijelentés Ukrajna negatív színben való feltüntetésére szolgál, anélkül, hogy a cikk bizonyítékot szolgáltatna erre.
      • „Itt már nem a lóláb lóg ki, hanem a teljes istálló” – Szijjártó által használt, erősen vizuális és pejoratív fordulat, amely az EU jogállamisági érvelésének hiteltelenségét hangsúlyozza.
      • Az „úgynevezett befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról” kifejezés a narrátor részéről is enyhe szkepticizmust vagy megkérdőjelezést sugallhat a „befagyasztott” jelző legitimációjával kapcsolatban.
    • Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése Szijjártó Péternek kiemelt figyelmet szentel, az ő állításai nyitják és dominálják a szöveg első felét. Bár később megjelennek más uniós tisztviselők (Helen McEntee, Beate Meinl-Reisinger, Kaja Kallas) nézetei is, ezek háttérbe szorulnak Szijjártó élesebb, dramatizáltabb megfogalmazásaihoz képest. A kiegyensúlyozottság hiánya abban is megnyilvánul, hogy Szijjártó kritikái azonnal, az EU hivatalos álláspontjának részletesebb kifejtése előtt jelennek meg. A cikk megemlíti az EUrologus információját a magyar és szlovák ellenállásról, ami tovább erősíti a magyar álláspont hangsúlyozását.
    • Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem részletezi a „gazdasági szükséghelyzeti cikk” pontos jogi hátterét vagy precedenseit, amire Szijjártó hivatkozik, így az olvasó számára nehezebbé válik a miniszter jogállamisági kritikájának megalapozottságának megítélése. Bár megemlíti, hogy a magyar kormány is élt a REPowerEU alapból származó lehetőségekkel, ezt a tényt egy rövid zárójelben, a Szijjártó által kritizált REPowerEU-rendelettervvel összefüggésben említi, nem pedig önálló, kiemelt információként. Ez a kontextus hiánya vagy elrejtése befolyásolhatja az olvasó összképét az ügyről.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Szijjártó Péter/Facebook – képernyőfotó