OkosHír: Az Eurobarometer legfrissebb adatai szerint 2025 őszén jelentősen, kilenc százalékponttal nőtt az Európai Unióba vetett bizalom Magyarországon, elérve az 57 százalékot, ami a legnagyobb mértékű javulás az összes tagállam között. Ezzel párhuzamosan a magyarok többsége továbbra is bizalmatlan a hazai kormánnyal szemben, bár az uniós átlagnál kedvezőbb a helyzet.
Az Európai Bizottság által félévente közzétett, reprezentatív Eurobarometer felmérés csütörtökön nyilvánosságra hozott eredményei alapján a magyar lakosság 57 százaléka bízik az Európai Unióban. Ez az adat kilenc százalékpontos emelkedést jelent a korábbi méréshez képest, amikor még 48 százalékos volt ez az arány. Ez a növekedés a legmagasabb az uniós tagállamok körében; a második helyen Horvátország áll öt százalékpontos javulással. Az EU-val szembeni bizalmatlan magyarok aránya 46 százalékról 40 százalékra csökkent. Az unió egészét tekintve a bizalmi adatok átlaga a másik irányba, azaz csökkenő tendenciát mutatott.
A magyarok többsége, 53 százaléka, nem bízik a kormányban, míg 41 százalékuk bizalmat fejezett ki. Ez az arány enyhe javulást mutat 2025 tavaszához képest, és még mindig kedvezőbb a hazai vezetésre nézve, mint az uniós átlag, ahol a lakosság 63 százaléka bizalmatlan a saját kormányával szemben.
Kedvező uniós kép és gazdasági kilátások
Jelentősen, 42 százalékra nőtt azok aránya is Magyarországon, akik kedvező képet alkotnak az EU-ról. Ez a javulás mértékét tekintve holtversenyben a legnagyobb Ausztriával, és elsősorban a semleges álláspontúak táborát csökkentette, amely szintén 42 százalékot tesz ki. Az EU-t rossznak ítélők száma kismértékben emelkedett, de 16 százalékos kisebbségben maradtak. Az uniós átlagok hasonlóan alakultak: 42 százalék pozitív, 38 százalék semleges, 19 százalék negatív képpel rendelkezik az EU-ról.
A felmérés szerint a hazai válaszadók 82 százaléka vélte úgy, hogy az uniós tagság hasznos volt Magyarország számára. Az EU jövőjét 58 százalék látja derűsen, és 56 százalék ítéli jónak az uniós gazdaság helyzetét. Ugyanakkor mindössze 20 százalék számol azzal, hogy az uniós gazdaság javulni fog a következő egy évben; 51 százalék szerint változatlan marad, míg 24 százalék romlásra számít. A hazai gazdaság helyzetéről kérdezve rosszabbak az arányok: 41 százalék tartja jónak, 57 százalék rossznak. Javulásra csak 17 százalék, romlásra 34 százalék készül, 49 százalék pedig nem gondolja, hogy változni fog.
Az uniós állampolgárság érzését illetően a magyarok 23 százaléka határozottan, 54 százaléka valamennyire érzi magát uniós polgárnak, míg 19 százalék nem igazán, négy százalék pedig egyáltalán nem.
Fő kihívások és az orosz-ukrán háború megítélése
Az uniós átlagnak megfelelően a legtöbb magyar, 26 százalék, Oroszország Ukrajna elleni invázióját nevezte meg a két legfontosabb kihívás között, amelyekkel az EU szembesül. A második leggyakrabban említett téma a bevándorlás (22 százalék), a harmadik pedig a gazdaság (18 százalék) volt.
Az orosz invázióra adott uniós válasszal a magyarok az EU átlaga feletti mértékben elégedettek: 9 százalék nagyon, 46 százalék valamennyire, 25 százalék nem igazán, 16 százalék pedig egyáltalán nem. A magyar kormány válaszával kapcsolatban az arányok a következőképpen alakultak: 16 százalék nagyon, 38 százalék valamennyire, 28 százalék nem igazán, 15 százalék egyáltalán nem elégedett.
Az Ukrajnának nyújtott segítség formáit illetően Magyarország az utolsó negyedik vagy ötödik helyen áll a tagállamok között, legyen szó menekültek befogadásáról, pénzügyi és humanitárius támogatásról, szankciókról, EU-tagjelöltségről vagy katonai eszközökről, fegyverekről. Az utóbbi két kérdésben (EU-tagjelöltség és katonai segítség) a többé-kevésbé és teljesen ellenzők száma meghaladta a legalább valamennyire egyetértőkét, míg a többi esetben – beleértve a szankciókat is – fordított volt az arány.
Az uniós szabadkereskedelmi tárgyalások lendülete mellett a magyarok az uniós átlag feletti mértékben értenek egyet azzal, hogy az EU-nak meg kellene erősítenie gazdasági függetlenségét és sokszínűbbé tennie kereskedelmi kapcsolatait szerte a világban (34 százalék határozottan igent mondott, 52 százalék hajlott erre). A közös klímapolitika mögé 79 százalék állt be, ami szintén magasabb az összuniós szintnél.
A következő, 2028-ban induló hétéves uniós költségvetésre vonatkozó javaslatot az Európai Bizottság idén nyáron mutatta be. Az Eurobarometer felmérésben az európaiakat arról is megkérdezték, mire költenének a leendő büdzséből. A magyarok leginkább (44 százalék) foglalkoztatásra, szociális ügyekre és egészségügyre adnának pénzt. Második helyen a biztonság és a védelem (34 százalék) áll. Holtversenyben, 28-28-28 százalékkal követi az oktatás, szakképzés, ifjúságügy, kultúra és média, a klíma- és környezetvédelem, valamint a mezőgazdaság és vidékfejlesztés.
Módszertan
Az Eurobarometer 104. kiadását a Verian Belgium készítette 2025. október 9. és november 5. között, az Európai Bizottság megbízásából. Az elemzés alapjául szolgáló közvélemény-kutatáshoz az adatokat 2025 októberében vették fel különböző közvélemény-kutatók (Magyarországon a Kantar Hoffmann, október 10. és 25. között). A közvetlenül vagy részben videókapcsolaton keresztül személyes megkérdezéssel készült felmérésben nagyjából 1000-1000 főt kérdeztek meg tagállamonként (Magyarországon 1015 főt közvetlenül). A hibahatár 1000 fős mintáknál 1,4 – 3,1 százalékos. Az adatok reprezentatívak az országokra nézve (Ciprus török megszállás alatti részét kivéve, ahol nem tudtak kérdezni), az uniós átlagokat súlyozva számolták a tagállami adatokból.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja az Eurobarometer felmérés eredményeinek bemutatása volt, kiemelve Magyarország helyzetét az uniós átlaghoz képest. A narratíva egy implicit kontrasztot teremt a magyar kormány EU-kritikus retorikája és a magyar lakosság EU-hoz való viszonyulása között, különös tekintettel az EU-ba vetett bizalom növekedésére és az orosz invázióra adott uniós válasz elfogadottságára. A cikk célja lehetett rávilágítani arra, hogy a közvélemény bizonyos kérdésekben eltérhet a hivatalos kormányzati kommunikációtól.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora több helyen is alkalmazott olyan kifejezéseket, amelyek finoman befolyásolhatják az olvasó értelmezését:
- „A magyarok többsége a kormányban – az EU-val szemben – nem bízik…” – Ez a megfogalmazás implicit módon szembeállítja a kormányt az EU-val a bizalom kontextusában, még mielőtt a konkrét adatokat bemutatná.
- „Igaz, ez enyhe javulás 2025 tavaszához képest, és még mindig hízelgőbb a hazai vezetésre nézve, mint az uniós átlag…” – A „hízelgőbb” szó szubjektív értékelést tartalmaz, amely a kormányra nézve kedvezőnek ítéli meg az adatot, egyfajta kommentárt fűzve a tényhez.
- „A kormány brüsszelezése mellett meglepő lehet, de az orosz invázióra adott uniós válasszal az EU átlaga feletti mértékben elégedettek a magyarok…” – A „brüsszelezés” kifejezés egy köznapi, pejoratív hangvételű szó, amely a kormány EU-ellenes retorikájára utal, és a „meglepő lehet” kitétel az olvasóban azt a gondolatot ébresztheti, hogy a közvélemény ellentmond a kormány álláspontjának.
- „Az ukránoknak nyújtott segítség formáinál már jobban kijön a papírforma…” – A „kijön a papírforma” idiomatikus kifejezés azt sugallja, hogy az eredmények egy előzetes, feltételezett mintázatnak vagy elvárásnak megfelelően alakultak, ami egyfajta megerősítő előítéletet közvetíthet.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk kizárólag az Eurobarometer adataira támaszkodik, amely egy megbízható és reprezentatív forrás. Az adatok bemutatása alapvetően tényközlő, azonban az adatok közötti összefüggések kiemelése (pl. kormányzati bizalom vs. uniós bizalom, „brüsszelezés” vs. uniós válasz elfogadottsága) a szerkesztői szándékot tükrözi. Az egyensúly abban rejlik, hogy a cikk bár bemutatja a magyar kormányra nézve „kedvezőbb” adatokat is (pl. a kormányba vetett bizalom uniós átlaghoz képesti helyzete), de a hangsúlyt gyakran a kormányzati retorikával ellentétes vagy azt árnyaló közvélemény-kutatási eredményekre helyezi.
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora több helyen is alkalmazott olyan kifejezéseket, amelyek finoman befolyásolhatják az olvasó értelmezését:
Fotó: Európai Unió Tanácsa / Európai Unió
