OkosHír: A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) kedden közölte, hogy egy bolgár szervezet, a CSD tavaly 1,5 milliárd forintnyi támogatásban részesült, főként az Európai Bizottságtól és amerikai baloldali alapítványoktól. Az SZVH szerint a CSD tevékenysége során Magyarország ellen irányuló politikai nyomásgyakorlást legitimáló narratívákat készít.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal tájékoztatása szerint a bolgár CSD szervezet finanszírozása megváltozott, és az Európai Bizottság vált a legfőbb támogatójává, felváltva a korábbi amerikai dominanciát. A hivatal hozzátette, hogy a Bizottság több mint 80 uniós projektbe vonta be a CSD-t, beleértve a dezinformációs kampányok feltárását és elemzését.

Narratívaépítés és médiajelenlét

A Szuverenitásvédelmi Hivatal állítása szerint a CSD fő tevékenysége az, hogy megrendelésre olyan narratívákat gyártson, amelyek a Magyarország ellen irányuló politikai nyomásgyakorlást legitimálják. A hivatal közleménye szerint a CSD munkatársai, akik között amerikai liberális körökhöz köthető szereplők is vannak, rendszeresen megszólalnak olyan médiumokban, mint a Politico, a Reuters vagy az Euractiv, ahonnan a magyarországi hálózati sajtó átveszi és terjeszti az üzeneteket.

Hirdetés

A szervezet különösen aktív a magyar energiapolitika bemutatásában. Példaként említik egy 2025 nyarán publikált tanulmányukat, amely a magyar kormányt „háborús nyerészkedőként” ábrázolja. Az SZVH megjegyezte, hogy ez az írás a magyar nyilvánosságban a Political Capital közvetítésével jelent meg, amely a CSD tartalmainak hazai terjesztője.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal továbbá azt is megállapította, hogy a CSD nemcsak az orosz energia kapcsán épít narratívát, hanem a kínai beruházásokról, a jogállamiságról, a dezinformációról, a migrációról és az információs tér manipulációjáról is rendszeresen olyan politikai állításokat fogalmaz meg, amelyek a globalista hálózat stratégiai érdekeit szolgálják.

Brüsszeli stratégia a befolyásszerzésre?

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elemzése szerint a CSD működése példája annak a brüsszeli stratégiának, amelyben a dezinformáció elleni fellépés ürügyén valójában politikai befolyásszerzés, narratívaépítés és kormányzati döntések gyengítése zajlik. A hivatal szerint a brüsszeli álláspont kutatási eredményként jelenik meg, majd a hálózati médián keresztül jut vissza a tagállamok közbeszédébe, polarizációt előidézve és az önálló, szuverén szakpolitikai mozgásteret támadva.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:

  • Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája egyértelműen az, hogy egy külföldi (bolgár) szervezet, a CSD, külföldi (főként Európai Bizottság és amerikai baloldali alapítványok) finanszírozásával, „megrendelésre” dolgozik Magyarország ellen. A cikk célja, hogy hiteltelenítse a CSD-t és támogatóit, valamint hogy megerősítse azt a narratívát, miszerint „brüsszeli stratégia” zajlik a magyar kormányzati döntések gyengítésére és politikai befolyásszerzésre a dezinformáció elleni fellépés ürügyén. A cikk azt a képet kívánja kelteni, hogy a CSD egy „globalista hálózat” eszköze.
  • Főbb elemzési pontok:
    • Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora számos érzelmileg töltött és szuggesztív kifejezést használ, amelyek célja a negatív kép kialakítása a CSD-ről és támogatóiról. Példák:
      • „finanszírozása beszédes”: Ez a kifejezés már az elején egy előítéletet sugall, miszerint a finanszírozásban valami gyanús van, anélkül, hogy konkrétan megnevezné azt.
      • „mára átbillent”: A „átbillent” szó egy váratlan, nem feltétlenül természetes vagy kívánatos változásra utal.
      • „valójában az, hogy megrendelésre gyártsa azokat a narratívákat”: A „valójában” szó azt sugallja, hogy van egy rejtett, igaz természet, míg a „megrendelésre gyártsa” kifejezés ipari, mesterséges, nem organikus vagy hiteles tartalomgyártást implikál.
      • „a magyar energiapolitika torz bemutatásában”: A „torz” szó egyértelműen negatív ítéletet fogalmaz meg a CSD tevékenységéről, anélkül, hogy bemutatná a „torzítás” mibenlétét.
      • „egyenesen „háborús nyerészkedőként” ábrázolja”: Bár a „háborús nyerészkedőként” idézőjelben van, a „egyenesen ábrázolja” kifejezés felerősíti a vádat és a súlyosságát.
      • „ellenséges narratívát épít”: Az „ellenséges” jelző egyértelműen negatív konnotációt hordoz, és konfliktust sugall.
      • „amelyek a globalista hálózat stratégiai érdekeit szolgálják”: A „globalista hálózat” kifejezés gyakran használt pejoratív fordulat bizonyos politikai körökben, és negatív, összeesküvés-elméleti felhangokat hordozhat.
      • „a dezinformáció elleni fellépés ürügyén valójában politikai befolyásszerzés, narratívaépítés és kormányzati döntések gyengítése zajlik”: Az „ürügyén valójában” szerkezet a leleplezés, a rejtett szándékok feltárásának retorikáját alkalmazza, azt sugallva, hogy a hivatal feltárta az „igazságot” egy megtévesztő homlokzat mögött.
    • Forráskezelés és Egyensúly: A cikk kizárólag a Szuverenitásvédelmi Hivatal közleményére támaszkodik, és annak állításait tényként prezentálja. Hiányzik bármilyen más forrás, például a CSD, az Európai Bizottság, az említett amerikai alapítványok, vagy független szakértők álláspontja vagy kommentárja. Ez a forráskezelés teljes mértékben egyoldalú, és nem biztosítja az újságírásban elvárt kiegyensúlyozottságot. Az agresszorról szóló tudósításoknál az egyensúly hiánya szerkesztőileg indokolt lehet, azonban itt egy civil szervezetről van szó, amelynek tevékenységét az SZVH bírálja, így a kiegyensúlyozott tájékoztatás elengedhetetlen lenne.
    • Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk számos állítást tesz anélkül, hogy megfelelő kontextust vagy konkrét bizonyítékokat szolgáltatna.
      • Nem részletezi az „80 uniós projektet”, amelyekbe a CSD-t bevonták, sem azt, hogy ezek pontosan milyen dezinformációs kampányok feltárására irányultak.
      • A „megrendelésre gyártsa” állítás nem kerül alátámasztásra azzal, hogy ki a „megrendelő”, milyen „megrendelésekről” van szó, és milyen bizonyíték támasztja alá ezt a mechanizmust.
      • Az „amerikai liberális körökhöz köthető szereplők” említése általános és homályos, konkrét neveket vagy kapcsolatokat nem említ.
      • Bár idézi a „háborús nyerészkedőként” való ábrázolást, nem mutatja be a CSD tanulmányának teljes kontextusát, vagy annak módszertanát, amely erre a következtetésre jutott.
      • A „globalista hálózat stratégiai érdekei” szintén egy általános és kevéssé definiált kifejezés, amelynek pontos tartalmát és a CSD-vel való kapcsolatát nem fejti ki a cikk.

(Forrás: demokrata.hu)