OkosHír: A Fővárosi Állat- és Növénykertben jelentős fejlesztések valósultak meg az Emberszabású Majmok Házában, amelynek keretében egy korszerű szellőzőrendszert telepítettek, és egy interaktív információs rendszert alakítottak ki. Ennek kiemelkedő eleme egy egyedülálló gorilla „nyelvi labor”, amely lehetővé teszi a látogatók számára, hogy belehallgassanak a gorillák kommunikációjába, és megismerjék hangjelzéseik jelentését.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben befejeződtek az 1987-ben átadott Emberszabású Majmok Háza több felújítási munkálatai. Sós Endre főállatorvos, az állatkert főigazgatója pénteki sajtótájékoztatón számolt be a fejlesztésekről. Elmondása szerint az épületben kicserélték az eredeti szellőzőrendszert egy új, korszerű, energiahatékony és csendes működésű légkezelő és légtechnikai rendszerre. Emellett megújították az állatház nézőterén elhelyezett információs rendszert is.
Innovatív információs rendszer és gorilla „nyelvi labor”
Az új információs felületek révén a látogatók részletesebb tájékoztatást kaphatnak az állatházban és a hozzá tartozó szabadtéri kifutókban élő orangutánokról és gorillákról. Az információk kitérnek természetes élőhelyükön fennálló veszélyekre, valamint a budapesti állatkertben történő gondozásukra. Az információs rendszer egy része emléket állít Jane Goodallnak, a nemrég elhunyt világhírű főemlőskutatónak és természetvédőnek, aki többször is meglátogatta a budapesti Emberszabású Majmok Házát.
Az új információs rendszer egyik különlegessége a gorilla „nyelvi labor”, amelynek segítségével a látogatók meghallgathatják a gorillák egymás közötti kommunikációját. A nézőtéren elhelyezett plexibúrák alatt a közönség által kiválasztott gorillák hangjai hallgathatók meg, emellett tájékoztatást kapnak arról is, hogy melyik hangjelzés mit jelent, és milyen élethelyzetben használják azt az állatok. Az információk magyar és angol nyelven is hozzáférhetők. A főigazgató kiemelte, hogy ez a „nyelvi labor” a világon egyedülállónak számít.
Montskó Éva, az Alapítvány a Budapesti Állatkertért kuratóriumának elnöke, a „nyelvi labor” ötletgazdája hangsúlyozta, hogy ez az újítás az Állatkerti Alapítványnak kifejezetten erre a célra felajánlott személyi jövedelemadó egy százalékokból valósult meg.
Technikai megvalósítás és tudományos háttér
Az Interton Group volt az állatkert szakmai partnere a hangok gyűjtésében és a labor kiépítésében. Balogh Géza, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a felvételekhez szükséges mikrofonokat úgy kellett telepíteni a gorillák férőhelyén, hogy azok ne zavarják az állatokat, és ne legyenek hozzáférhetők az új, ismeretlen dolgokat szívesen szétszerelő főemlősök számára.
A felvételek három hét alatt készültek el, amely időre a cég egy kisebb hangfelvevő stúdióval települt ki az emberszabású majmok házába. A több száz órányi felvétel feldolgozása során a tapasztalt gondozók segítségével azonosították, hogy melyik hangot melyik gorilla adta ki, és az adott állat milyen élethelyzetben és érzelmi állapotban, milyen jelzésként használja azt.
A felvett hangokat nemcsak a gorilla „nyelvi labor” kialakításához használták fel, hanem az állatkerti szakemberek tudományos kiértékelésén is dolgoznak. Bár a közönség időnként közvetlenül is hallhatja a gorillák hangjait, ez ritka, és a vastag, páncélüvegen keresztül a beltéri férőhelyeken tartózkodó állatok hangjai alig jutnak ki a nézőtérre. Így a plexibúrák alatt meghallgatható gorillahangok a látogatók nagy részének teljesen új élményt kínálnak. Az új információs rendszer péntektől elérhető a közönség számára.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a Fővárosi Állat- és Növénykertben megvalósult fejlesztések bemutatása, különös tekintettel az Emberszabású Majmok Háza felújítására és az új, interaktív információs rendszerre. A cikk pozitív színben kívánja feltüntetni az állatkertet, hangsúlyozva az innovációt, az oktatási célokat és az állatgondozás iránti elkötelezettséget. A „gorilla nyelvi labor” kiemelésével a kuriózumra és az egyedülállóságra helyezi a hangsúlyt, ezzel növelve az olvasói érdeklődést.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora alapvetően semleges és informatív nyelvezetet használ. Azonban bizonyos leíró kifejezések pozitív keretbe helyezik a fejlesztéseket, például a szellőzőrendszer esetében a „korszerű, energiahatékony és csendes működésű” jelzők. Az információs rendszer kapcsán az „minden eddiginél többet tudhatnak meg” fordulat a fejlesztés előnyeit emeli ki. A „világon egyedülállónak számít” kifejezés a gorilla „nyelvi labor” kapcsán kiemeli az innovációt és egyediséget, ami hozzájárul a pozitív narratíva erősítéséhez, de ez még a szakmai hitelesség határán belül mozog, nem minősül manipulatívnak.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forrásai az állatkert főigazgatója (aki egyben főállatorvos), az Állatkerti Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint a technikai partner cég ügyvezető igazgatója. Ezek a források közvetlenül érintettek a bemutatott fejlesztésekben, így hitelesen tudnak nyilatkozni róluk. A cikk egy fejlesztésről szóló híradás, így az egyensúly hiánya (azaz ellenvélemények hiánya) ebben az esetben szerkesztőileg indokolt, mivel nem egy vitatott vagy konfliktusos témáról van szó. A forrásválasztás célja a projekt bemutatása és részletezése.
Kép: pixabay.com
