OkosHír: A Fővárosi Törvényszék első fokon kimondta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) valótlan állításokat fogalmazott meg az Átlátszó tényfeltáró portállal szemben, megsértve annak jó hírnevét. A bíróság kötelezte a hivatalt helyreigazító és bocsánatkérő közlemény közzétételére, valamint jelentős összegű sérelemdíj és perköltség megfizetésére. Az ítélet egyelőre nem jogerős.
A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal alaptalanul vádolta meg az Átlátszót. Az SZH korábban azt állította, hogy a portál hírszerzési tevékenységet végez, híreket hamisít, külföldi zsoldban áll, ürügyet teremt Brüsszelnek az uniós pénzek visszatartására, valamint titkos részjelentést készített a Sargentini-jelentéshez. A bíróság szerint a hivatal valamennyi állítása valótlannak bizonyult, és ezzel megsértette a tényfeltáró újságírói műhely jó hírnévhez fűződő jogait.
Az Átlátszó még 2024 novemberében indított személyiségi jogi pert a Lánczi Tamás vezette intézménnyel szemben. A bíróság döntése értelmében a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak helyreigazító, bocsánatkérő közleményt kell közzétennie a honlapján. Ezen felül 3 millió 800 ezer forint sérelemdíjat és 2 millió 400 ezer forint perköltséget kell megfizetnie az Átlátszónak. A törvényszék eltiltotta a hivatalt a további jogsértő magatartás folytatásától.
Az ítélet háttere és jelentősége
Az ítélet nem jogerős, a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak lehetősége van fellebbezni ellene. A valótlanságokat a hivatal a Facebookon is terjesztette, videó formájában. A bíróság külön kiemelte, hogy a videóban megfogalmazott állítások hátrányosan érintették az Átlátszó társadalmi megítélését, különösen mivel az egy „watchdog” szervezetként, a közhatalom ellenőrzőjeként határozza meg magát.
Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője a határozathozatal után „nagy elégtételnek” nevezte az ítéletet. Kiemelte, hogy a döntés bizonyítja, még egy állami hivatal sem hazudhat következmények nélkül, és felelősségre vonható a bíróságon. Javasolta, hogy akiről a Szuverenitásvédelmi Hivatal alaptalanul hazugságokat terjeszt, forduljon bírósághoz kártérítésért.
Dr. T. Tóth Balázs, az Átlátszó ügyvédje szerint az ítélet indoklása két kulcsfontosságú kérdéssel foglalkozott: perelhető-e a Szuverenitásvédelmi Hivatal mint állami szerv, és van-e véleménynyilvánításhoz joga. A bíróság mindkét kérdésben egyértelműen kimondta, hogy az SZH jelentései polgári jogi úton perelhetők, és egy állami szervnek nincs véleménynyilvánításhoz joga. Az ügyvéd hozzátette, hogy a hivatal csak akkor nyerhette volna meg a pert (vagy nyerheti meg másodfokon), ha minden kétséget kizáróan be tudja bizonyítani állításainak valóságát. Az eset üzenete, hogy az állami szervek is a törvény és a jog keretei között kötelesek működni, és a jogsértéseknek következményeik vannak.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája egyértelműen az Átlátszó jogi győzelmét és a Szuverenitásvédelmi Hivatal elmarasztalását hangsúlyozza. Célja, hogy tájékoztassa az olvasót a bírósági döntésről, kiemelve az állami szervek felelősségre vonhatóságát és a jogállamiság működését a független média védelmében. A cikk implicit módon megerősíti a tényfeltáró újságírás legitimitását és a dezinformáció elleni küzdelem fontosságát.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk nyelvezete alapvetően tájékoztató jellegű, de tartalmaz olyan, forrásokhoz kötött kifejezéseket, amelyek érzelmi töltetűek. Például Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztőjének idézése („nagy elégtétel”, „még egy állami hivatal sem hazudozhat következmények nélkül”) az olvasóban a győzelem és az igazságtétel érzését keltheti. Ezek azonban idézett vélemények, nem a cikk narrátorának manipulatív nyelvezete. A cikk saját narrációjában szakmai kifejezéseket, mint például „valótlan vádak”, „megsértette a jó hírnévhez fűződő jogokat”, „eltiltotta a további jogsértéstől”, használ, amelyek semlegesek és tényközlőek.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk a bírósági ítéletre és az Átlátszó képviselőinek nyilatkozataira fókuszál. Ez a forrásválasztás indokolt, mivel az Átlátszó volt a felperes és a bíróság az ő javára döntött első fokon. A cikk korrektül jelzi, hogy „Az ítélet nem jogerős, ellene még fellebbezésre lehetőség van”, ami biztosítja az információ kiegyensúlyozottságát a jogi folyamat tekintetében. Bár a Szuverenitásvédelmi Hivatal közvetlen reakciója vagy álláspontja nem szerepel, a bírósági ítélet tényei és az Átlátszó jogi képviselőjének magyarázata a hivatal jogi érveléséről (pl. a véleménynyilvánítás jogának hiánya) részben pótolja ezt. Azonban a hivatal jogi képviselője nem jelent meg a határozathirdetésen, ami magyarázatot adhat a közvetlen idézetek hiányára.
