OkosHír: A Néprajzi Múzeum jelentős nemzetközi elismerésben részesült, miután két projektjét is díjazták a dubaji F@IMP fesztiválon, ezzel is alátámasztva az intézmény vezető szerepét a digitális innovációban és a múzeumi élmény modernizálásában. Az intézmény emellett sikeresen befejezte a magyar múzeumi szféra egyik legnagyobb digitális reformját, egy új, integrált gyűjteménykezelő rendszer bevezetésével.
A kortárs múzeumok egyre inkább támaszkodnak multimédiás eszközökre, alkalmazkodva a felgyorsult világ és a változó közönségigények, különösen a fiatalabb generációk vizuális ingerek iránti igényéhez. A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) 2022-es, Prágában elfogadott új múzeumi definíciója is tükrözi ezt a változást, hangsúlyozva, hogy a múzeumoknak nyitottnak, megközelíthetőnek és befogadónak kell lenniük, valamint a közösségek részvételével kell működniük, sokféle élményt kínálva a tudásmegosztás és szórakozás terén.
Multimédiás élmény a Néprajzi Múzeumban
A Néprajzi Múzeum állandó kiállításának multimédiás hálózata, amelyet az Art1st dizájnstúdióval együttműködésben hoztak létre, díjat nyert a dubaji F@IMP fesztiválon. Ez a 3000 négyzetméteren elterülő rendszer interaktív térképekkel, animációkkal és filmekkel kelti életre a több mint 3600 eredeti tárgy mögötti személyes történeteket, biztosítva a teljes múzeumi élményt a különböző kulturális hátterű látogatók számára.
A Gyűjteményi kiállítás a múzeum több mint 150 éves gyűjteményéből építkezik, melynek legrégebbi darabja egy Kr. u. 731-ből származó maja sztélé. A sztélé története interaktív térképen, lapozható füzetben és fülhallgatón keresztül is megismerhető. A tárlat emellett egy különleges gesztussal is él: a múzeumi tér falára vetített nevek és fogalmak képsorain a látogató digitális árnyéka is megjelenik, szimbolizálva a közös örökséget és tudást.
Innovatív népzenei alkalmazás
Egy másik dubaji díjazott az EthnoFusion nevű ingyenesen letölthető alkalmazás, amely a Néprajzi Múzeum állandó kiállítását kiegészítő, innovatív megoldás. Az alkalmazás segítségével a felhasználók modern zenei alapokat és effekteket keverhetnek népi hangszereken megszólaló dallamokkal, saját zenét alkotva és megosztva azt.
Az EthnoFusiont Sebestyén Áron zeneszerző, Szentiványi András programozó, valamint a múzeum néprajzos és kommunikációs munkatársai fejlesztették ki. Sebestyén Áron elmondása szerint az alkalmazás célja, hogy bemutassa a magyar népzene pentaton alapú kapcsolódásait a különböző tájegységek között, személyessé és hozzáférhetővé téve a zenei örökséget. Hozzátette, hogy jelenleg egy mesterséges intelligenciával működő múzeumi asszisztens fejlesztésén dolgoznak.
Digitális reform és jövőbeli irányok
A Néprajzi Múzeum számára 2025 egy digitális mérföldkőnek számít, mivel az intézmény a Kossuth téri épületből való átköltözése után végrehajtotta a magyar múzeumi szféra eddigi legnagyobb digitális reformját. A korábbi, több különálló adatbázisból álló nyilvántartását egy korszerű, nemzetközi múzeumi szabványoknak megfelelő platformra, a MuseumPlus integrált gyűjteménykezelő rendszerre helyezte át.
A projekt volumene jelentős: több mint 580 ezer kulturális örökségi adatrekord, közel százezer szótári tétel és több mint 700 ezer műtárgyfénykép került át az új rendszerbe. Odler Zsolt, a Néprajzi Múzeum nyilvántartási és digitalizálási főosztályvezetője szerint az új generációk információszerzési szokásai és a digitális készségek térnyerése megköveteli, hogy a múzeumok ne csupán kiállítóhelyként, hanem tudásközpontként és digitális szolgáltatóként is működjenek, kiszolgálva a kutatók és a nagyközönség igényeit.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája egyértelműen pozitív és promóciós jellegű, a Néprajzi Múzeumot egy innovatív, jövőorientált intézményként mutatja be, amely élen jár a digitális fejlesztésekben és a közönség megszólításában. A „Hirdetés” felirat a cikk elején arra utal, hogy a szöveg fizetett tartalom, vagyis célja elsősorban az intézmény eredményeinek népszerűsítése és a pozitív kép építése. Ennek megfelelően a cikk célja a múzeum ismertségének növelése és a látogatók odavonzása a bemutatott sikerek és modernizációs törekvések révén.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a „Hirdetés” jellege ellenére is használ olyan nyelvi és retorikai eszközöket, amelyek a leírt események fontosságát és a múzeum innovatív jellegét hangsúlyozzák. Például, a „Ma már aligha élhet meg egy múzeumi kiállítás multimédiás eszközök nélkül” kijelentés egy erős, szinte dogmatikus állítás, amely a digitalizáció elkerülhetetlenségét sugallja. Az olyan kifejezések, mint „óhatatlanul felgyorsult”, „jelentős hatás”, „képtelen hosszú perceken át koncentrálni”, „gyors vizuális ingerekre van szüksége” dramatizálják a közönségigények változását. A „krimibe illő sztoriját” és az „elképesztő adatmennyiségének” fordulatok érzelmileg telítettek, a „rendhagyó és innovatív ötlet” pedig egyértelműen pozitív értékelést tükröz. Ezek a kifejezések nem pusztán tényeket közölnek, hanem az olvasóban lelkesedést és csodálatot keltenek az intézmény iránt.
- Forráskezelés és Egyensúly: Az eredeti cikk forráskezelése a promóciós célhoz igazodik. A Néprajzi Múzeum munkatársaitól (Sebestyén Áron, Odler Zsolt) származó idézetek kizárólag a múzeum pozitív eredményeit és jövőbeli terveit támasztják alá. Az ICOM új múzeumi definíciójának beemelése legitimálja a múzeum digitális irányát, mint egy szélesebb, nemzetközi trend részét. A cikk nem tartalmaz kritikus vagy alternatív nézőpontokat, például a digitalizáció kihívásairól, költségeiről, vagy a hagyományos kiállítási formák szerepének esetleges csökkenéséről. Ez az egyoldalú forrásválasztás és a kritikátlan hangnem a „Hirdetés” jelleggel együtt arra utal, hogy a cél nem a kiegyensúlyozott tájékoztatás, hanem egy pozitív kép kialakítása.
Kép: Néprajzi Múzeum – fb képernyőkép
