OkosHír: László András, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli képviselete által szervezett „Harc Európa lelkéért” című konferencián tartott előadásában kifejtette, hogy az európai politikából és döntéshozatalból hiányzik a józan ész és az európai értékek.

László András véleménye szerint a korábbi elit nem képes elfogadni, hogy a globalista, liberális történelemfelfogás kudarcot vallott, és a liberális demokráciák, valamint a globális jólét ígérete hamisnak bizonyult. Kijelentette, hogy a hidegháború utáni liberális globalista politika nem teljesítette ígéreteit, és az Európai Unió szerinte kudarcot vallott, mivel béke helyett háború, szabadság helyett folyamatos válságok, jólét helyett pedig stagnálás és megélhetési nehézségek jellemzik a kontinenst.

Hozzátette, hogy Európa olyan, gyakran saját maga által generált válságokkal küzd, amelyeket nem képes vagy nem akar megoldani. Úgy vélte, a brüsszeli vezetés szükség esetén nem habozik megsérteni saját szabályait és a demokratikus elveket, miközben jogállamiságot hirdet és Európa-pártiként definiálja magát. László András felhívta a figyelmet arra, hogy a brüsszeli elit minden válságot – legyen szó pénzügyi nehézségekről, migrációról, világjárványról vagy egyéb problémákról – arra használ fel, hogy növelje befolyását a tagállamok felett, és európai megoldásokat kényszerítsen rájuk.

Az ukrajnai háború és a migráció kritikája

Kiemelte, hogy az ukrajnai háború a legújabb ilyen válság, amelynek során az uniós vezetők több pénzt, adósságot és uniós szintű döntéshozatalt szorgalmaznak. Állítása szerint az ukrajnai korrupciós botrányok sem okoztak jelentős problémát az általa „korrupt EU-vezetőknek” nevezett személyeknek.

Úgy fogalmazott, hogy a migrációs és határválság Európa legfontosabb, saját maga által előidézett problémája, melynek következményeiként több erőszakos bűncselekmény és terrortámadás figyelhető meg. Megoldásként a külső határok védelmét és az illegális bevándorlók eltávolítását javasolta Európából.

Jövőbeli vezetők és értékek

Kijelentette, hogy olyan vezetőkre van szükség, akik vízióval, bátorsággal és erővel rendelkeznek; akik a szólásszabadságot preferálják a cenzúra helyett, a törvényt és rendet a tömeges illegális bevándorlással szemben, kiállnak az igazságért, a nőkért és lányokért a „genderideológia” helyett, és felvállalják a keresztény és nemzeti örökséget a globalizmus helyett. Állítása szerint ez az egyetlen módja annak, hogy megnyerjék a „harcot Európa lelkéért”. Hozzátette, hogy Európának nem szabad elfelejtenie keresztény értékeit és nemzeti hagyományait, mert csak ezek jelenthetik a megújulást és a talpra állást a kontinens számára.

(Forrás: demokrata.hu)

OkosHír: A kormányzat képviselői, Nacsa Lőrinc államtitkár és Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Kárpát-medencei magyar vállalkozások támogatását és a nemzetegyesítés nemzetpolitikai céljait hangsúlyozták, kiemelve a gazdaságfejlesztési programok eredményeit, amelyek szerintük több mint 423 milliárd forintnyi beruházást generáltak a régióban.

Nacsa Lőrinc, az államtitkár, megnyitóbeszédében kifejtette, hogy a külhoni területeken elköltött minden forint legalább két forinttal növeli az adott térség bruttó hazai termékét (GDP). Kiemelte a Kárpát-medencei GDP növelésének fontosságát, hogy az a magyar közösségek javát szolgálja. Az államtitkár rámutatott, hogy hat évvel ezelőtt jött létre a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fóruma, amely platformot biztosít a külhoni magyar vállalkozók emberi, szakmai és üzleti kapcsolatainak erősítésére.

Nemzetpolitikai célok és eredmények

A kormány nemzetpolitikai célkitűzésként a nemzet egyesítését határozta meg. Nacsa Lőrinc szerint ehhez olyan közös pontokat kell találni, amelyek mentén megerősíthető az összetartozás és közösen lehet előrehaladni. A nemzetpolitikai államtitkárság számos területen támogatja a külhoni és anyaországi magyar közösségek közötti kapcsolatépítést. Az államtitkár tájékoztatása szerint az államtitkárság 2016 óta építi a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozók Közösségét, amelynek már több mint 3000 külhoni vállalkozó a tagja. Ezen vállalkozások több mint 80 százalékban magyar embereket foglalkoztatnak, hozzájárulva ezzel családok megélhetéséhez, szülőföldön való boldogulásához és magyar identitásuk megőrzéséhez.

Az elmúlt közel egy évtizedben számos programot indítottak a külhoni vállalkozók szakmai támogatására és az együttműködések erősítésére. Ezek révén több mint 4000 külhoni vállalkozásfejlesztési projekt szakmai támogatását segítették. Az államtitkár hozzátette, hogy mára minden Kárpát-medencei térségben működnek olyan szakmai közösségek és szervezetek, amelyek a vállalkozók fejlődését és kapcsolati hálójuk bővítését segítik. 2019-ben elindították a külhoni mentorprogramot, amely a tapasztaltabb vállalkozók segítségével támogatja a növekedési fázisban lévő külhoni magyar vállalkozókat, és ez a program mára a Kárpát-medence egészére kiterjedő hálózattá fejlődött.

Gazdaságfejlesztési programok hatása

Nacsa Lőrinc emlékeztetett arra, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium partnerségével és felügyeletével működő Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program 2016 és 2024 között több mint 60 ezer pályázót támogatott. A program keretében megvalósult beruházások, a vállalkozói forrásokkal együtt, összesen 423,5 milliárd forint fejlesztést generáltak.

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó előadásában arról beszélt, hogy az elmúlt 15 év nemzetpolitikája a kormányzat egyik sikertörténete. Jelezte, hogy a nemzetet nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a diaszpórával együtt az egész világon sikerült egyesíteni. Szili Katalin a nemzetpolitika új dimenziójaként említette a gazdasági együttműködést és a Kárpát-medencei egységes gazdasági tér megteremtését. Kifejtette, hogy a Kárpát-medencei magyar vállalkozások a gazdasági kapcsolatok oszlopai, és sikeres működésük nagy segítséget nyújt a szülőföldön való boldogulásban. Hozzátette, hogy a helyi gazdaság élénkülésével stabilizálódik a magyar közösség megtartó ereje.

(Forrás: demokrata.hu)