OkosHír: Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán közzétett bejegyzése szerint a Bicskei Rendőrkapitányság elutasította egy magánszemély feljelentését, amelyet a Hatvanpuszta melletti szafariparkban állítólagosan látott jávorszarvasok ügyében tettek. A rendőrség terepkutatást végzett a területen, de nem azonosított speciális engedéllyel tartható, védett vagy veszélyes élőlényt. A jávorszarvasok tartása Magyarországon tilos, mivel veszélyes állatnak minősülnek. Eközben Mészáros Lőrinc vadásztársasága, a Vál-völgye Vadásztársaság korábban már több alkalommal is kért engedélyt különböző közepesen veszélyes egzotikus állatok, köztük zebrák, amerikai bölények és dagesztáni túrok tartására a környező területeken.
Hadházy Ákos Facebook-bejegyzése szerint a rendőrség átkutatta a Hatvanpuszta melletti szafariparkot, miután egy feljelentés érkezett a területen állítólagosan látott jávorszarvasok miatt. A képviselő egy, a Bicskei Rendőrkapitányság által kiállított, feljelentés elutasításáról szóló dokumentumot is mellékelt, amelyet a feljelentőnek küldtek. A határozat szerint a „terepkutatás és adatgyűjtés alapján speciális engedéllyel tartható, védett, vagy veszélyes élőlény példánya nem került azonosításra” Alcsútdoboz-Hatvanpuszta, Hatvanpusztai majorság és környezetében.
Szeptemberben a Magyar Hang számolt be arról, hogy jávorszarvasokat is fényképeztek az Orbán-család majorsága közelében található területen, ahol más egzotikus állatokat is láttak, amelyeket biztonsági őrök tereltek quaddal. A feljelentés alapját az képezte, hogy a jávorszarvas tartása Magyarországon tilos, és veszélyes állatnak minősül, ezért arra nem adható ki engedély.
Egzotikus állatok tartására vonatkozó engedélykérelmek
Korábbi beszámolók szerint 2024 májusában a Fejér Vármegyei Kormányhivatalhoz szokatlan kérelem érkezett Mészáros Lőrinc vadásztársaságától, a Vál-völgye Vadásztársaságtól. A kérelem közepesen veszélyes állatok tartására és szaporítására vonatkozott.
A kérelemben megjelölt 20 alcsútdobozi és bicskei helyrajzi szám az Erőmű-tó és környékének területét fedi le. Az engedélykérelem alapján a következő állatok tartását tervezték:
- 6 példány dagesztáni túr (Capra cylindricornis)
- 25 példány amerikai bölény (Bison bison)
- 4 példány zebra (Equus quagga)
- 2 példány nyársas antilop (Oryx gazella)
A dagesztáni túr a kelet-kaukázusi kecske más néven. A vadásztársaság 2024 novemberében további három zebrára, 2025 januárjában két, március 14-én pedig egy zebrára nyújtott be újabb kérelmet ugyanazokra a helyrajzi számokra.
Zebrákról már tavaly is készültek fotók, és a Népszava is beszámolt a gyarapodó vadasparkról. A zebrák tartásának témája szélesebb nyilvánosságot kapott, amikor Magyar Péter egy március 22-i Facebook-posztban, vagyonnyilatkozati témában, Orbán Viktor állítólagos vagyonát illusztrálandó, említést tett a zebrákról.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja az volt, hogy tájékoztassa az olvasót a Hatvanpuszta körüli egzotikus állatokkal kapcsolatos fejleményekről, különös tekintettel a jávorszarvasok ügyére és a rendőrségi vizsgálatra. A cikk implicit módon összekapcsolja a területet és az állatokat politikai szereplőkkel (Orbán család, Mészáros Lőrinc), és felhívja a figyelmet a jávorszarvas tartásának állítólagos tilalmára, ezzel kérdéseket vetve fel a helyzet jogszerűségével kapcsolatban.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a „rendőrség állítólag átkutatta” fordulattal kezdi a fő állítást, ami kezdeti bizonytalanságot sugall, bár ezt később Hadházy Ákos Facebook-posztjára hivatkozva konkretizálja. A „rohangálhat” szó használata az engedélyezett egzotikus állatok felsorolásánál, bár technikailag leírja a mozgásukat, enyhe játékosságot vagy kontrollálatlanságot sugallhat, ami nem feltétlenül semleges. A „zebra téma mégis csak akkor robbant be igazán” kifejezés egy retorikai eszköz a közérdeklődés kirobbanásának hangsúlyozására, nem pedig egy tényszerű leírás.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk elsődleges forrása Hadházy Ákos Facebook-bejegyzése és az általa csatolt rendőrségi dokumentum. Emellett hivatkozik korábbi Magyar Hang, Gulyáságyú és Népszava cikkekre is, amelyek az egzotikus állatokról szóltak. Azonban hiányzik a közvetlen megszólalás Mészáros Lőrinctől vagy a Vál-völgye Vadásztársaságtól a jávorszarvasokkal kapcsolatos állításokra reagálva, ami kiegyensúlyozatlan forráskezelést eredményez. A rendőrségi határozat idézése (miszerint nem találtak speciális engedéllyel tartható, védett vagy veszélyes élőlényt) tényként szerepel, de a cikk nem vizsgálja, hogy ez az állítás mennyiben cáfolja a jávorszarvasok korábbi jelenlétét, vagy a kutatás alaposságát, ahogy Hadházy is felveti.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk megemlíti, hogy a „jávorszarvas tartása tilos Magyarországon, arra nem kaphat engedélyt senki, mert az veszélyes állatnak minősül.” Bár ez az állítás valószínűleg helytálló, a vonatkozó jogszabály vagy rendelet konkrét hivatkozása hiányzik, ami megerősítené a kijelentést és teljesebbé tenné a kontextust. Emellett a cikk nem tér ki arra, hogy a rendőrségi kutatás pontosan mikor történt, és ez hogyan viszonyul a jávorszarvasok állítólagos korábbi észlelésének időpontjához.
Kép: Hadházy Ákos/Facebook
