OkosHír: Egy friss felmérés szerint októberben a budapestiek többsége a Tisza Pártra szavazna, míg a kormánypárt támogatottsága jelentősen csökkent az európai parlamenti választásokhoz képest. Karácsony Gergely főpolgármester és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a legnépszerűbb politikusok a fővárosban.
A Népszava megbízásából készült, a 21 Kutatóközpont által végzett felmérés a fővárosi lakosság politikai preferenciáit vizsgálta. Az eredmények alapján a kormánypárt támogatottsága októberben mindössze a választók negyedét érte el, ami elmarad az európai parlamenti választási eredményektől.
A felmérés szerint a budapestiek körében a Tisza Párt a legnépszerűbb: a teljes minta 51 százaléka, a pártot választani tudók 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rájuk szavazna. Ezzel szemben a Fidesz támogatottsága a teljes mintában 24 százalékot, a választani tudók körében pedig 26 százalékot mutatott.
Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője úgy véli, hogy ezek az adatok a Tisza Párt budapesti erősödésére és a Fidesz gyengülésére utalnak az EP-választásokhoz képest. Hozzátette, hogy Budapesten sem a Demokratikus Koalíció, sem a Mi Hazánk Mozgalom nem érné el az 5 százalékos parlamenti küszöböt, ugyanakkor a Kétfarkú Kutya Párt 6 százalékos bázissal rendelkezik.
A legkedveltebb politikusok a fővárosban
A felmérés szerint a főváros legnépszerűbb politikusai az ellenzéki oldalról kerülnek ki. Karácsony Gergely főpolgármestert a megkérdezettek 50 százaléka, Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét pedig 45 százaléka tartja rokonszenvesnek. Ugyanakkor a válaszadók egyharmada egyik politikussal sem szimpatizál.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetőjének elutasítottsága 22 százalékos, míg a vele egyértelműen rokonszenvezők aránya 39 százalék. A válaszadók 34 százaléka ambivalensen viszonyul hozzá, azaz „rokonszenves is, meg nem is” kategóriába sorolta.
Szentkirályi Alexandra (Fidesz) kedveltségi mutatója 22 százalékos, elutasítottsága viszont 64 százalék. Dobrev Klára, a DK elnöke a legkevésbé kedvelt politikus a listán, 14 százalékos kedveltséggel és 63 százalékos elutasítottsággal.
Főpolgármester-választási preferenciák és felelősség kérdése
Egy hipotetikus főpolgármester-választás esetén, a korábbi jelöltekkel számolva, a budapestiek 50 százaléka Karácsony Gergelyre, 27 százaléka Vitézy Dávidra, 23 százaléka pedig Szentkirályi Alexandrára szavazna.
A Népszava a felmérésre hivatkozva megjegyzi, hogy Karácsony Gergely fölénye elsősorban abból adódik, hogy a Tisza Párt szavazói között 69-27 arányban népszerűbb Vitézy Dávidnál.
A 21 Kutatóközpont arról is érdeklődött, hogy a főváros pénzügyi nehézségeiért kinek mekkora felelősséget tulajdonítanak a válaszadók. Ebben a kérdésben a pártpreferenciák erősen érvényesültek: az ellenzéki szavazók szinte egyöntetűen a kormányt, a fideszesek pedig a főpolgármestert hibáztatták. A pártnélküliek relatív többsége szintén a kormányt tartja felelősnek.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy bemutassa a 21 Kutatóközpont által a Népszava megbízásából készített közvélemény-kutatás eredményeit, amelyek a budapesti politikai preferenciákról és a politikusok népszerűségéről szólnak. A narratíva hangsúlyozza a Tisza Párt és Karácsony Gergely budapesti dominanciáját, valamint a kormánypárt támogatottságának csökkenését. A cikk célja az olvasók tájékoztatása a fővárosi politikai hangulatról.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora több helyen is finom retorikai eszközöket alkalmaz, amelyek a fő narratívát erősítik. Például a „csak minden negyedik választó szavazott volna a kormánypártra” megfogalmazás hangsúlyozza a kormánypárt alacsony támogatottságát. A „A Fideszt nagyjából feleannyi ember támogatná” kijelentés közvetlen kontrasztot teremt a Tisza Párt és a Fidesz támogatottsága között, a Fidesz hátrányát kiemelve. A „Ezek után senki sem lepődhet meg azon, hogy…” fordulat a bemutatott adatok logikus következményeként állítja be az ellenzéki politikusok népszerűségét, ezzel is megerősítve az olvasóban a kialakult képet. A „De még így sem ő áll az utolsó helyen, hanem Dobrev Klára” mondat, miközben tényeket közöl, egyben finoman enyhíti Szentkirályi Alexandra alacsony népszerűségének hatását, Dobrev Klára még rosszabb helyzetét kiemelve.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk egyetlen forrásra, a 21 Kutatóközpont által készített felmérésre támaszkodik, amelyet a Népszava rendelt meg. Ez a megközelítés önmagában nem manipulatív, hiszen egy konkrét felmérés eredményeit ismerteti. Azonban az egyensúly szempontjából megjegyzendő, hogy a cikk nem hivatkozik más kutatóintézetek hasonló témájú felméréseire vagy eltérő szakértői véleményekre, amelyek árnyalhatnák a bemutatott képet. Róna Dániel, a kutatóközpont vezetőjének idézése a felmérés értelmezéséhez nyújt szakértői magyarázatot, ami erősíti az adatok hitelességét a cikk kontextusában.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem adja meg a felmérés pontos időpontját (csak az „októberben” megjelölést), ami fontos lehet a gyorsan változó politikai környezetben az eredmények értelmezéséhez. Emellett hiányzik a felmérés módszertanának részletesebb ismertetése (pl. mintaméret, hibahatár, adatfelvétel módja), amelyek alapvető információk egy közvélemény-kutatás megbízhatóságának megítéléséhez. Az európai parlamenti választási eredményekhez való viszonyítás is említésre kerül, de a konkrét budapesti EP-választási számok nem szerepelnek a cikkben, ami megnehezíti a közvetlen összehasonlítást az olvasó számára.
A kép illusztráció. Forrás AI szerkesztés.
