OkosHír: A Wenckheim család évszázadokon át meghatározó szerepet játszott Magyarország történelmében, birtokaik a 18–19. századi mezőgazdasági modernizáció központjai voltak, tagjai fontos politikai és gazdasági pozíciókat töltöttek be, kastélyaik pedig a magyar épített örökség kiemelkedő darabjai. A történetük azonban kevéssé ismert a nagyközönség előtt. Ezt az ismerethiányt kívánja orvosolni az „A Wenckheimek” című új dokumentumfilm, melynek nyilvános premierje november 30-án lesz a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központban.

A filmet rendező Major Gyula egy nyilatkozatában kifejtette, hogy Békés megyében a lakosság jelentős részének van valamilyen személyes kapcsolata a Wenckheim családdal, akár hallomásból, akár a hozzájuk köthető parkok vagy kastélyok látogatása révén. A rendező szerint az országban található Wenckheim-kastélyok többsége Békés megyében található, és bár sokuk leromlott állapotban van, a gyulai és a szabadkígyósi kastélyok felújításon estek át az elmúlt években, emellett magánkezdeményezések is hozzájárultak több udvarház megmentéséhez.

A család legendás alakjai a vásznon

A film részleteivel kapcsolatban az alkotó elmondta, hogy az egyik főszereplő Wenckheim Krisztina, akit a cikk „a leggazdagabb árvaként” említ. Krisztina fiatalon veszítette el szüleit, mégis erkölcsös és humánus személlyé vált. Ő építtette a szabadkígyósi kastélyt, és 1857-ben, gyermekként verssel köszöntötte Ferenc József császárt és feleségét, Sisit, amikor látogatást tettek a dél-magyarországi birtokon. A család legendás alakjai közé tartozik Wenckheim József Antal is, akiről Jókai Mór az „Egy magyar nábob” című regényének hősét mintázta. Az ő története is megjelenik a filmben.

Major Gyula tájékoztatása szerint a stáb 13 helyszínen forgatott, és a 70 perces alkotás nemcsak a leszármazottakat, köztük a Magyarországon rendszeresen megforduló Lászlót és Friedrichet, valamint a dobozi birtokra hazaköltözött Jeanne Marie Wenckheimet mutatja be, hanem megszólaltatja a család egykori cselédeinek gyermekeit is, akik az uradalomban éltek és nevelkedtek.

A rendező elmondása szerint a volt cselédek gyermekei egyöntetűen „rendes embereknek” nevezték a grófokat. Major Gyula kiemelte, hogy ezt az információt fontosnak tartja bemutatni, mivel a korábbi oktatás és a generációk közötti tudásátadás eltérő képet festett. Célja, hogy árnyaltabbá tegye a múltról alkotott képet, és bemutassa, hogy az arisztokrácia nem kizsákmányolta a parasztságot, hanem modern gazdálkodással biztosított számukra munkát. Ezzel a film hozzájárulhat egy új szemléletmód kialakításához.

(Forrás: demokrata.hu)