OkosHír: Az Egyesült Államok által bevezetett szankciók komoly kihívások elé állítják Szerbia olajiparát, különösen a többségi orosz tulajdonban lévő NIS vállalatot. Aleksandar Vucic szerb elnök súlyos gazdasági következményekre figyelmeztetett, amennyiben a finomító leállna, miközben Belgrád sürgős megoldást keres az orosz tulajdonrész értékesítésére.

Aleksandar Vucic szerb elnök figyelmeztetett, hogy egy esetleges finomítóleállás nehezen orvosolható következményekkel járna. Elmondása szerint a szakembereknek legalább két hétre, de valószínűleg hosszabb időre lenne szükségük az újraindításhoz, ami azt jelentené, hogy az üzem az idén már nem tudna termelni.

Az amerikai szankciók és a tulajdonjogi változások

Az Egyesült Államok január 10-én hirdetett meg büntetőintézkedéseket a többségi orosz tulajdonban lévő szerb vállalat, a NIS ellen. Szerbia eredetileg 45 napot kapott az orosz tőke eltávolítására a vállalatból, mely határidőt többször is meghosszabbítottak, azonban a változás mindeddig elmaradt.

A belgrádi értéktőzsde tájékoztatása szerint a határidő lejárta előtt az orosz Gazpromnyefty mintegy 5 százalékos részesedést ruházott át a Gazpromra. Korábban a NIS tulajdonjogi megoszlása a következő volt: 50 százalék az orosz Gazpromnyefty, 6,15 százalék a Gazprom, 29,87 százalék a szerb állam, a maradék pedig kisrészvényesek tulajdonában. Az átruházást követően a Gazpromnyefty részesedése 44,85 százalékra csökkent, míg a Gazpromé 11,30 százalékra nőtt. Később, szeptember 19-én a Gazprom ezt a 11,30 százalékos tulajdonrészt továbbadta leányvállalatának, az Intelligence-nek.

Az amerikai szankciók október 9-én léptek hatályba, aminek következtében megszűnt a kőolajszállítás Horvátországon keresztül az Adria-kőolajvezetéken át Szerbiába. Emellett a külföldi bankok is felfüggesztették a tranzakciókat a NIS számláin. Ennek gyakorlati következménye, hogy a NIS benzinkútjain az autósok nem használhatnak nemzetközi bankkártyát, kizárólag készpénzzel vagy hazai kibocsátású kártyával fizethetnek.

A szerb kormány válasza és a jövőbeli kilátások

A szerb elnök keddi sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy a közvetett szankciók súlyosabb károkat okozhatnak. Példaként említette, hogy amennyiben a Szerb Nemzeti Bank működése is ellehetetlenülne, az az összes hazai pénzintézet leállását, a nemzetközi bankkártyák használhatatlanná válását, valamint a kereskedelem, az egészségügy és az áramszolgáltatás összeomlását eredményezné.

Belgrád a múlt héten bejelentette, hogy adásvételi tárgyalások zajlanak az orosz tulajdonosok és egy harmadik fél között, azonban a vevő kilétét a megállapodásig nem hozzák nyilvánosságra. Ezen fejleményre hivatkozva a NIS kérte az amerikai szankciók azonnali feloldását, Washington azonban ezt csak a tulajdonosváltás tényleges megtörténte után hajlandó megtenni.

Aleksandar Vucic közölte, hogy ha az orosz fél ötven napon belül nem értékesíti a részesedését, az állam kénytelen lesz beavatkozni. Hangsúlyozta, hogy nem kisajátításra kerül sor, hanem az orosz részvényekért a lehető legmagasabb árat fogják felajánlani. Az elnök emlékeztetett arra, hogy Szerbia 2022 óta négy alkalommal is élhetett volna elővásárlási jogával, de a tisztességes eljárás érdekében nem avatkozott be az ügyletekbe. Ugyanakkor hozzátette, hogy a jelenlegi helyzetben már nem várhatnak tovább.

Az elnök azt is elmondta, hogy az országnak jelenleg elegendő kőolajszármazék-tartaléka van, azonban a NIS működésének mielőbbi biztosítása elengedhetetlen.

(Forrás: demokrata.hu)