OkosHír: Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója jogi lépéseket helyezett kilátásba Bruck András ellen egy Facebook-bejegyzése miatt, amelyben Bruck Rónai Egon műsorvezetőnek az Orbán Viktorral készült interjúja kapcsán tett megjegyzéseket. A vezérigazgató a Büntető törvénykönyv „internetes agresszióról” szóló paragrafusára hivatkozott, azonban a jogi értelmezés vitatott, mivel a törvény más által elkövetendő erőszakos bűncselekmény kívánására vonatkozik, nem az öngyilkosságra.
Bruck András utoljára 2018. december 7-én publikált az Élet és Irodalomban, ami közel hét éve volt. Ennek ellenére egy, Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatójának nyilatkozatát ismertető Blikk-cikk az ÉS publicistájaként hivatkozott rá. Az ÉS archívuma megerősíti, hogy Bruck régóta nem publikál a lapban. A Media1 megkeresésére Bruck András is megerősítette, hogy már nem dolgozik az ÉS-nél, ugyanakkor megérti, hogy ez az információ nem mindenki számára ismert.
Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója, jogi lépéseket helyezett kilátásba Bruck András ellen. Az intézkedés oka egy, Rónai Egon Orbán Viktorral készült interjúját kritizáló Facebook-bejegyzés volt. Németh S. Szilárd a Büntető törvénykönyv (Btk.) „internetes agresszióról” szóló, 332/A paragrafusára hivatkozott. A vezérigazgató a Blikknek elmondta, hogy a Btk. 332/A paragrafusa alapján akár egy év szabadságvesztés is kiszabható arra, aki nagy nyilvánosság előtt olyan kijelentést tesz, amely beazonosítható személlyel szembeni erőszakos, halált okozó vagy különös kegyetlenséggel elkövetett bűncselekmény megtörténtét kívánja.
Bruck András nyilvános Facebook-bejegyzésében a következőket írta: „(…) Rónai meg most nyilván fél méterrel a föld felett jár, a pályafutása tetőpontjának tartja, hogy időtlen-idők óta ő lett az első »ellenzéki«, akivel Orbán szóba állt, ahelyett, hogy egy végigmanipulált szakmai élet csúcsára jutva, a felismeréstől gyötörve főbe lőné magát, vagy legalább beadná a felmondását. Vajon egyszer is gondolt-e arra, hogy csak azért létezhet az ATV és benne ő, mert minden műsorperccel a rezsimet erősítik. Miképp ezzel az interjúval is. (…)”. A bejegyzésben Bruck nem más által elkövetendő erőszakos cselekményre utalt.
A vezérigazgató jogértelmezése vitatható, mivel a Btk. 332/A paragrafusának tényállása kifejezetten más által elkövetendő erőszakos bűncselekmény kívánására vonatkozik. Az öngyilkosság vagy annak „kívánása” nem tartozik ebbe a kategóriába, mivel Magyarországon az öngyilkosság nem minősül büntetendő cselekménynek. Ebből adódóan a hivatkozott paragrafus ebben az esetben nem alkalmazható. Az öngyilkosságra utaló megfogalmazás a bejegyzésben megítélés szerint ízléstelen és szerencsétlen volt. A probléma jellege azonban erkölcsi és kommunikációs, nem pedig büntetőjogi. A kifogásolt mondatrész hatását gyengítheti, hogy a poszt szerzője ugyanabban a mondatban egy másik, nem önkárosító alternatívát is megnevezett: „vagy legalább beadhatná (mármint Rónai) a felmondását”.
A Media1 megkereste az ATV vezérigazgatóját és a csatorna sajtóosztályát az ügyben. A lap azt kérdezte, hogy a csatorna nem gondolja-e, hogy Bruck Facebook-bejegyzése, bár ízléstelen volt, téves jogértelmezés alapján került összefüggésbe az internetes agresszió bűncselekményével. Németh S. Szilárdtól kézbesítési és olvasási visszaigazolás is érkezett, azonban sem a vezérigazgatótól, sem a csatorna sajtósától nem érkezett válasz.
Kritikák az ATV interjúgyakorlatával kapcsolatban
Az eset kontextusához tartozik, hogy az ATV-t a közelmúltban szakmai kritikák érték Rónai Egon Orbán Viktor miniszterelnökkel készített interjújának körülményei miatt. A Media1 beszámolója szerint a Hit Gyülekezete vezető lelkészéhez köthető médium, az ATV, korábban azt nyilatkozta, hogy a „Mérleg Rónai Egonnal” című podcastműsorban minden politikus vendég egységesen 45 perces időkeretet kap. Ezzel szemben az ATV Magyar Péterrel 53 perces, Toroczkai Lászlóval 59 perces, Orbán Viktorral pedig 90 perces interjút készített. Ez az aránytalanság feltűnő volt az ellenzéki szereplőkhöz képest, mivel az Orbán-interjú több mint másfélszer hosszabb lett, mint az ellenzéki vezetővel készült beszélgetés.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az adás tartalmát kifogásolta. Véleménye szerint Rónai Egon nem kérdezett rá az Orbán-interjúban olyan alapvető ügyekre, mint a hatvanpusztai birtok, ami arra utalhat, hogy a műsorvezető nem megfelelő kompromisszumokat kötött. Hadházy szerint a csatorna ezzel a „hibrid rezsimet” segítette. Ezzel szemben Török Gábor politológus úgy nyilatkozott, hogy Rónai Egon munkája nem volt rossz, mivel az interjúból olyan információk derültek ki Orbán Viktorról, amelyek más forrásból nem lettek volna hozzáférhetők. A televízió a műsoridő-különbségekre vonatkozó kérdésekre nem reagált.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja kettős: egyrészt bemutatni és jogilag megkérdőjelezni Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatójának jogi fenyegetését Bruck András ellen, rámutatva a Büntető törvénykönyv téves értelmezésére. Másrészt a cikk kontextusba helyezi az esetet, utalva az ATV-t ért korábbi kritikákra, amelyek a kormányfőnek nyújtott kiemelkedő műsoridővel és az interjú tartalmával kapcsolatosak. A cikk implicit célja az olvasóban egy olyan kép kialakítása, miszerint az ATV vezetősége jogilag megalapozatlanul lép fel kritikus hangokkal szemben, miközben maga a csatorna is megkérdőjelezhető gyakorlatokat folytat a politikai műsorok terén.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora több helyen is használ olyan kifejezéseket, amelyek bár ténybeli állításokat fogalmaznak meg, egyúttal kritikát is sugallnak. Például, Németh S. Szilárd jogértelmezését „erősen vitatható” jelzővel illeti, ami a semleges, tényszerű megállapítás helyett egyértelműen értékeli a helyzetet. A „kormányközeli bulvárlapban” megfogalmazás a Blikkre vonatkozóan, bár utalhat a lap pozíciójára, egyben keretezi is a forrást, befolyásolva az olvasó percepcióját. Bruck András megfogalmazását „ízléstelen és szerencsétlen” jelzőkkel illeti, ami a tényfeltáráson túlmutató, morális ítéletet is tartalmaz. A cikk narrátora a jogi értelmezésnél egyértelműen állást foglal, bemutatva a saját álláspontját, mint a helyes jogértelmezést, szembeállítva azt a vezérigazgatóéval.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése vegyes. Egyrészt pontosan idézi Bruck András Facebook-bejegyzését és Németh S. Szilárd nyilatkozatát a Blikkből. Másrészt a jogi értelmezés során a cikk saját álláspontját helyezi előtérbe, és bár a Büntető törvénykönyvre hivatkozik, nem idéz jogi szakértőt a témában, hanem a saját értelmezését prezentálja. Az ATV-t ért kritikák bemutatásánál a Media1 korábbi cikkeire és Hadházy Ákos véleményére támaszkodik. Török Gábor politológus ellentétes véleményének bemutatása némi kiegyensúlyozottságot mutat az interjú értékelésében, azonban az ATV-től érkező válasz hiányának hangsúlyozása implicit módon negatív színben tünteti fel a csatornát.
