OkosHír: Szilágyi Zoltán, Kövér László házelnök sajtófőnöke kitiltotta a Gulyáságyú Média két munkatársát, Gulyás Balázst és Vigh Frodó Gergelyt a Parlament épületéből. A döntést azzal indokolták, hogy a médiamunkások felvételeket készítettek az Országház bizonyos területein, megsértve ezzel a sajtótudósításra vonatkozó szabályokat.
A kitiltás hátterében az áll, hogy a Gulyáságyú Média munkatársai videófelvételeket készítettek az Országház földszinti folyosóján, a 28-as számú beléptető kapunál, valamint a mélygarázsban. Ezen felvételek során Fülöp Attila gyermekvédelemért felelős államtitkárt szólították meg interjúkészítés céljából.
Szilágyi Zoltán szerint ezek a cselekedetek sértették Kövér László 8/2020. számú elnöki rendelkezésének sajtótudósításra vonatkozó szabályait. A rendelkezés értelmében tilos a felvételkészítés az Országház földszinti és emeleti folyosóin, a biztonsági berendezésekkel ellátott területeken, a parkolókban és az odavezető folyosószakaszokon.
A kitiltás körülményei és a médiamunkások álláspontja
Gulyás Balázs, a Gulyáságyú Média főszerkesztője egy videóban számolt be a kitiltásról. Elmondása szerint Kövér sajtófőnöke nem tartotta be az Országgyűlés Hivatalának saját szabályzatát, amely első alkalommal történő szabálysértés esetén elsősorban írásos figyelmeztetést ír elő a belépési jogosultság felfüggesztése helyett, figyelembe véve az eset összes körülményeit.
Gulyás Balázs felvetette, hogy a döntés meghozatalakor kérdéses, hogyan tudták mérlegelni az eset valamennyi körülményét, mivel a videófelvétel még nem került nyilvánosságra. Az Országgyűlés sajtófőnökének levelében az áll, hogy a szabálysértést „tudatosan” és „egymást követő több alkalommal” követték el, azonban a levél más eseteket nem sorol fel, csupán a 2025. november 11-i interjúkísérletet említi.
Gulyás Balázs azzal is kiegészítette, hogy évek óta nem engedik be a Kormányinfókra, és korábban, 2023-ban biztonsági emberek távolították el egy Novák Katalin akkori köztársasági elnök sajtónyilvános eseményéről. A főszerkesztő optimistán nyilatkozott, reményei szerint a kitiltások legfeljebb 2026 áprilisáig maradnak érvényben, és a szankciót valójában a nézőkkel szembeni intézkedésnek tekinti. Hozzátette, hogy udvarias levelet írnak Szilágyinak, felhívva a figyelmét a szabályzat szerinti figyelmeztetési protokollra.
Korábbi konfliktusok és bírósági ítéletek
Az Országgyűlés elnökének stábja korábban is került konfliktusba a sajtóval. 2021-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága kártérítést ítélt meg hat újságírónak, akiknek a munkáját Kövér stábja jogellenesen akadályozta azzal, hogy kitiltotta őket a Parlamentből. A bíróság ítélete ellenére a parlamenti tudósítás szabályozása nem változott.
Több alkalommal beszámoltak arról is, hogy 2019-től kezdődően korlátozták a sajtó működését, az újságírókat egy kijelölt területre szorítva, ami akadályozza munkavégzésüket. Továbbá, 2024-ben az is előfordult, hogy Szilágyi Zoltán bocsánatkérésre kényszerült egy ismert karikaturista, Pápai Gábor Kövér Lászlót ábrázoló rajzának szerzői jogot sértő felhasználása miatt a házelnök honlapján.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája egyértelműen a sajtószabadság korlátozására és a hatalommal való visszaélésre fókuszál. Célja, hogy bemutassa az Országgyűlés elnökének stábja és a média közötti feszültségeket, különös tekintettel a Gulyáságyú Média munkatársainak kitiltására. A cikk arra törekszik, hogy az olvasóban együttérzést keltsen a korlátozott újságírók iránt, és kritikus attitűdöt alakítson ki a parlamenti sajtószabályozással és annak alkalmazásával szemben.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora több helyen is érzelmileg töltött vagy szuggesztív nyelvezetet használ, ami túllép a semleges tájékoztatás keretein. Például a „Kövér László már korábban is sok bírálat tárgyát képező rendelkezése” kifejezés előítéletet sugall a szabályozással szemben, mielőtt annak tartalmát részletezné. A „ők csupán a nézőiket tájékoztatni próbálták, megpróbáltak kérdezni néhány dolgot az államtitkártól” megfogalmazás a riporterek szándékát hangsúlyozza, ártatlanabb színben tüntetve fel cselekedetüket. A „Jó kérdés, hogyan tudták a tudósítás hiányában mérlegelni az eset valamennyi körülményeit” retorikai kérdésként funkcionál, kétségbe vonva az eljárás jogszerűségét. A „egy karámba vannak bekényszerítve” metafora erősen manipulatív és dehumanizáló, a sajtó mozgásterének drasztikus és megalázó korlátozását hivatott érzékeltetni. A „súlyos konfliktusokba” kifejezés a korábbi esetek súlyosságát emeli ki, általánosítva a negatív tapasztalatokat.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk a Gulyáságyú Média és a Media1 (amelynek az eredeti cikk írója is a munkatársa volt, ahogy a szöveg jelzi) perspektíváját helyezi előtérbe. Gulyás Balázs állításai és a „lapunk” (Media1) saját tapasztalatai hangsúlyosak, és ezek gyakran megkérdőjelezik az Országgyűlés sajtófőnöke által közölt indokokat. Bár Szilágyi Zoltán indoklása megjelenik a levélre hivatkozva, a cikk narrátora azonnal kétségbe vonja annak alapját („A levél nem sorol fel más eseteket…”, „Az sem tisztázódik a levélben, mi alapján tudták megállapítani, hogy „tudatosan” sértették meg…”). Ez a forráskezelés egyértelműen az újságírói oldal nézőpontját erősíti, és kevés teret enged a parlamenti stáb álláspontjának árnyaltabb bemutatására, ami az egyensúly hiányát eredményezi.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk felhívja a figyelmet bizonyos hiányosságokra az Országgyűlés Hivatalának kommunikációjában. Például rávilágít arra, hogy a kitiltó levél „tudatos” és „egymást követő több alkalommal” elkövetett szabálysértést említ, de csak egyetlen, 2025. november 11-i esetet részletez. Ez a hiányosság megkérdőjelezi a „tudatos” és „ismételt” jelleg bizonyítottságát, és azt sugallja, hogy az indoklás nem teljesen megalapozott. Ugyancsak hiányzó kontextus, hogy a cikk nem mutatja be teljes terjedelmében Kövér László 8/2020. számú elnöki rendelkezésének szövegét, amelyre hivatkozik. Bár a szabályozás bizonyos elemeit ismerteti, a teljes dokumentum hiánya megnehezíti az olvasó számára, hogy önállóan értékelje a szabálysértés súlyát és a figyelmeztetési protokoll részleteit.
