Belföld
Kormányzati ígéret vs. valóság: eddig mindössze 36 diák szerzett jogosítványt Szolnokon
OkosHír: Miközben a kormány újabb ingyenes jogosítványszerzési lehetőséget jelentett be a gyerekvédelmi dolgozók számára, a középiskolásoknak tavaly ígért hasonló program megvalósítása jelentős kihívásokkal küzd. A szolnoki pilot projekt keretében eddig mindössze 36 diák tett sikeres forgalmi vizsgát, és a vizsgák sikerességi aránya messze elmarad az országos átlagtól, számos szakmai és szervezési problémára rávilágítva.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy az állam ingyenes jogosítványszerzési lehetőséget biztosít mintegy 13 ezer gyerekvédelmi dolgozó számára, akiknek a gyors helyváltoztatási képesség elemi szükséglet. Ez a bejelentés felhívta a figyelmet a korábbi, középiskolásoknak szóló ingyenes jogosítványprogram helyzetére, amelynek megvalósítása számos akadályba ütközik.
Ígéretek és a valóság
Tuzson Bence igazságügyi miniszter 2024. március 14-én közösségi média posztjaiban ígérte, hogy szeptember 1-jétől az állam ingyenesen biztosítja a jogosítványt a középiskolásoknak, ami magában foglalja az elméleti és gyakorlati órákat, valamint a vizsgákat. Az első bejelentés még körülbelül félmillió forintos értéket képviselt fejenként. Egy későbbi poszt azonban pontosította, hogy a KRESZ- és egészségügyi oktatás a középiskolai tanrend részévé válik, és a gyakorlati oktatás ingyenes megszervezését pilot jelleggel indítják el. Ez utóbbi ajánlat értéke kevesebb, mint százezer forint, és az elméleti tanfolyam, vizsga, valamint az elsősegélynyújtó tanfolyam és vizsga költségeit fedezi. Ezen felül létezik egy másik állami program is, amelyben a 20 év alatti fiatalok 25 ezer forintot igényelhetnek vissza a jogosítványszerzési költségekből.
A szolnoki pilot program tapasztalatai
A Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet (KTI) képzésein eddig 21 hivatásos katona végzett gyakorlati oktatóként. Információk szerint a jelenlegi oktatóképzésen nem vesznek részt további hivatásos katonák, akik az ingyenes állami programhoz csatlakoznának. A Magyar Honvédség 30 oktatóautót állított üzembe, és 13 szolnoki középiskolával kötött megállapodást. Ennek értelmében a helyi diákok a sikeres KRESZ-vizsga után katonai oktatóktól tanulhatnak vezetni. A gyakorlati képzések a Szoljon.hu szerint idén február 14-én kezdődtek meg. Az állam a jogosítványszerzéshez kötelező 29 gyakorlati óra költségét és egy ingyenes vizsgalehetőséget állja, mely idő alatt minimum 580 kilométert kell megtenniük a tanulóknak.
Az adatok szerint azonban az országos átlag 49 gyakorlati vezetési órát mutat a sikeres B kategóriás vizsgához. A Honvédség sajtóosztályának tájékoztatása alapján a 2024–2025-ös tanévben 247 diák kezdte meg a forgalmi vizsgára való felkészülést, jelenleg hetvenöten gyakorolnak a katonai oktatókkal, és eddig összesen 36 középiskolás tett sikeres forgalmi vizsgát. A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) nyilvános statisztikái szerint az idei második és harmadik negyedévben a Honvédség Kiss József 86. Helikopterdandárnál zajló gyakorlati képzések végén a vizsgák sikerességi aránya mindössze körülbelül 20 százalék volt, szemben az országos 44 százalékot meghaladó átlaggal. Ez arra utal, hogy a programban résztvevők számára magas pótóraszámra lehet szükség a sikeres vizsgához.
Szakértői vélemények és a rendszer kihívásai
Barabás László, egy 50 éve oktató szolnoki autós szakember szerint a fizetős tanfolyamokra jelentkezők száma csökkent Szolnokon, és más helyi tanfolyamszervezők is megszenvedik az állami beavatkozást. Volt olyan tanítványa, akinek 29 honvédségi óra után további 26 pótórát kellett vennie a sikeres vizsgához. Barabás úgy véli, a kötelező óraszám általában nem elegendő a sikeres vizsgához, és az átlagnál jobb képességek vagy korábbi vezetési tapasztalat szükséges a 29 órás vizsgához.
Pető Attila, a budapesti Mosolyzóna autósiskola vezetője is megerősítette, hogy az autósiskolák egy része nem, vagy csak bizonyos időszakokban fogad olyan diákokat, akik az ingyenes elméleti képzés után csak gyakorlati oktatásra jelentkeznek. Ennek okai között szerepel az elméleti képzéshez tartozó KRESZ-tanfolyam e-learning anyagának értékesítéséből származó bevételkiesés, valamint a középiskolai keretek között zajló képzés és vizsga színvonalával kapcsolatos aggodalmak. Pető szerint a középiskolákban kevésbé ellenőrzött az elméleti vizsga, mint a KAV bekamerázott termeiben. Hozzátette, mivel a KTI idei oktatóképzésén nem vesznek részt hivatásos katonák, nem várható az ingyenes gyakorlati képzés országos kiterjesztése. Javaslata szerint az állam beváltható támogatással vagy utólagos visszatérítéssel segíthetné a jogosítványszerzést, függetlenül az autósiskolától. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a sikeres elméleti vizsgáról szóló e-Kréta igazolás csak az érettségiig érhető el könnyen, ami problémát okozhat a későbbi gyakorlati képzés megkezdésekor.
Kingl László, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezete (AVOSZ) elnöke pozitívnak tartja az ingyenes elméleti képzési lehetőséget, de fontosnak tartja, hogy a középiskolások a KAV területi vizsgaközpontjaiban is vizsgázhassanak. Jelenleg több ezer fiatal ragad bent a rendszerben, mert be kell várniuk társaikat a középiskolai vizsgákhoz, vagy egyes iskolák nem is szerveznek vizsgát. Problémásnak tartja az elsősegélynyújtó tanfolyamokat is, mivel nincsenek kifejezetten középiskolásoknak szervezett bemutatók. Az AVOSZ javasolja, hogy az ingyenes elméleti képzés után érkező diákoktól ne kérjenek emelt óradíjat, hanem egy egyszeri, 20-30 ezer forintos regisztrációs díjat, ami ellensúlyozhatja a tanfolyamszervezők bevételkiesését.
Hiányzó információk
Az Igazságügyi Minisztériumtól, az Építési és Közlekedési Minisztériumtól (ÉKM) és a Honvédelmi Minisztériumtól (HM) küldött kérdésekre a cikk befejezéséig nem érkeztek válaszok. Így nem derült ki, hogy mikor terjesztik ki az ingyenes jogosítványszerzési lehetőséget az összes magyar középiskolásra, mennyi pénzt költöttek eddig a programra, vagy milyen határidővel kezdhetik meg a gyakorlást a szolnoki diákok. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a köznevelési törvény módosítása nyár elején lehetővé tette, hogy ősz óta nemcsak a végzős, hanem az utolsó három évfolyam diákjai (80 ezer tanuló) is részt vehetnek az ingyenes elméleti tanfolyamokon. A 2024–2025-ös tanévben 18 ezer középiskolás kezdte meg az ingyenes elméleti tanfolyamot, és jelenleg 33 ezer tanuló regisztrált a KRESZ e-learning rendszerében.
Tiszta.AI Manipuláció elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja az volt, hogy rávilágítson a kormány által a középiskolásoknak ígért ingyenes jogosítványprogram megvalósításának nehézségeire és hiányosságaira, összevetve az ígéreteket a valós eredményekkel. A cikk arra törekszik, hogy kritikus képet fessen a program hatékonyságáról és az állami szervek kommunikációjának hiányosságairól, ezzel informálva az olvasót és potenciálisan szkepticizmust ébresztve a hasonló kormányzati ígéretekkel szemben.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora több helyen is használ enyhén érzelmileg töltött vagy kritikus hangvételű kifejezéseket, amelyek túllépnek a szigorúan semleges, tényközlő újságíráson. Például a „vasúti közlekedés tragikus működése” kifejezés erős érzelmi töltetet hordoz, és a „megbicsaklik” szó a program kudarcára utal. A „nem ártott volna gondolni” fordulat közvetlen kritikát fogalmaz meg, míg az „aligha meglepő” kifejezés a szkepticizmusát fejezi ki. Az „önhibáján kívül” kifejezés empátiát ébreszt az olvasóban a diákok helyzete iránt. Ezek a nyelvi választások hozzájárulnak a cikk kritikus narratívájához.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk kiegyensúlyozottan mutatja be a kormányzati ígéreteket (Gulyás Gergely, Tuzson Bence) és az azokhoz kapcsolódó hivatalos adatokat (Honvédség sajtóosztálya, KAV statisztikák, Belügyminisztérium). Ugyanakkor hangsúlyt fektet a program hiányosságait és kihívásait bemutató szakértői véleményekre (Barabás László, Pető Attila, Kingl László). A cikk kiemeli, hogy több minisztériumtól sem kapott választ a feltett kérdésekre, ami a hivatalos kommunikáció hiányára utal, és erősíti a programmal kapcsolatos kritikus hangvételt. Ez a forráskezelés, bár bemutatja a hivatalos álláspontot, alapvetően a kritikus hangot erősíti a meg nem válaszolt kérdések és a szakértői ellenvélemények súlyozásával.
(Kép: Pexels)
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Belső dokumentumok szerint a Samsung SDI az Átlátszó tevékenységének korlátozásáról egyeztetett
A Telex birtokába jutott angol nyelvű feljegyzés szerint a Samsung SDI vezetőségi ülésén téma volt a portál munkájának leállítása vagy korlátozása. A dokumentum szerint a cég vezetése nehezményezte, hogy a lap korábban üzemi mérgezésekkel kapcsolatos belső adatokat hozott nyilvánosságra.
A 2024. március 27-i dátummal ellátott irat szerint a menedzsment arra számított, hogy a kormány a választási kampány végéig lépéseket tesz a lap ellen. A dokumentum két konkrét hatósági eljárást is említ. Az egyik egy ügyészségi nyomozás lezárása, amely a terv szerint bírságot szabott volna ki a portálra.
Hatósági vizsgálatok és ellentmondások
A feljegyzésben szerepel az Integrity Authority (Integritás Hatóság) megnevezés is, amely a szöveg szerint a lap külföldi finanszírozását vizsgálná. A Telex informátora szerint ez fordítási hiba lehetett, és valójában a Szuverenitásvédelmi Hivatalra utaltak.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal három hónappal a dokumentum kelte után valóban vizsgálatot indított az Átlátszó ellen. A hivatal megállapította, hogy a lap külföldi támogatásokkal befolyásolja a döntéshozatalt. A hivatal közlése szerint nem egyeztettek a Samsunggal a vizsgálat megindítása előtt.
Bodoky Tamás, a portál főszerkesztője közölte, hogy a Samsung-dokumentumban említett ügyészségi feljelentésnek nem lett következménye. Az Átlátszó nemrég pert nyert a Szuverenitásvédelmi Hivatallal szemben. A bíróság döntése értelmében a hivatalnak bocsánatot kell kérnie valótlan állítások miatt.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti szöveg a vállalati érdekérvényesítés és a politikai hatalom összefonódását sugallja. Célja a sajtószabadság veszélyeztetésének bemutatása konkrét, kiszivárgott bizonyítékokon keresztül, miközben a Media1-re vonatkozó rész egy személyesebb, sérelmi narratívát is beemel.
A forrásszöveg erős érzelmi töltetű szavakat használ, mint például az „ellehetetleníteni” vagy a „megfélemlítő jellegű”. A Media1-ről szóló részben megjelenik a „lehazaárulózták” kifejezés, amely a politikai megbélyegzés retorikáját idézi fel, de a szerző saját interpretációjaként.
Az eredeti cikk nem részletezi mélyebben a Szuverenitásvédelmi Hivatal törvényi felhatalmazásának kereteit, ami segítene eldönteni, hogy a Samsung dokumentuma reális várakozásokon vagy csupán feltételezéseken alapult-e. Az RTL náci múltjára való utalás („2002-ben elismerte, hogy meghamisította múltját”) egy klasszikus ad hominem érvelés, amely a jelenlegi jogi vitához nem tesz hozzá érdemi információt, de rontja a szereplő hitelességét.
A Telex cikke törekszik a kiegyensúlyozottságra azzal, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal válaszait betűhíven közli. Ugyanakkor a Samsung SDI és a kormányzati szervek válaszának hiánya (mivel nem reagáltak) egyoldalúvá teszi a bizonyítási folyamatot a kiszivárgott dokumentum javára.
Kép: Civertan via Wikipédia CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2995783
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
A MÁV és a Dunaújvárosi Egyetem közös képzési programmal enyhítené a vasúti létszámhiányt
Csepreghy Nándor, az ÉKM parlamenti államtitkára a megállapodás aláírásakor kifejtette, hogy a partnerség pénzügyi támogatást és gyakorlati helyszíneket biztosít az intézménynek. A kormányzati álláspont szerint a megállapodás mindkét fél számára előnyös, mivel a vasúttársaság közvetlen hozzáférést kap a tudományos bázishoz és a leendő munkavállalókhoz.
Az államtitkár elismerte, hogy a hazai vasúthálózat jelentős fejlesztésre szorul. Ennek okaként megjelölte, hogy az elmúlt években a közlekedésfejlesztési források fókuszában elsődlegesen az autópálya-építések álltak. A jövőbeni stratégia két fő pillérre épül: a kelet-nyugati áruszállítási korridor kihasználására és a növekvő személyszállítási igények kiszolgálására.
Logisztikai és demográfiai kényszerek
A vasúti áruszállítás kapacitásbővítését a hazai autóipar növekedése indokolja. A jelenlegi évi 450-500 ezer legyártott gépjármű száma az évtized végére elérheti az egymilliót. Ezen mennyiség elszállítása a közúti hálózat helyett vasúti megoldásokat igényel, amihez elengedhetetlen a pálya és az eszközállomány fejlesztése.
Hegyi Zsolt, a MÁV Zrt. vezérigazgatója a humánerőforrás-helyzetet nevezte a stratégia kritikus pontjának. A vállalatnál foglalkoztatott 50 ezer munkavállaló átlagéletkora jelenleg 47 év. A vezérigazgató szerint az utánpótlás biztosítása érdekében elengedhetetlen az egyetemi szintű jelenlét fokozása.
Új szakirányok és ösztöndíjak
A megállapodás értelmében a Dunaújvárosi Egyetem gépészmérnök, mérnökinformatikus és műszaki menedzser szakjain új, vasútspecifikus szakirányokat és továbbképzéseket hoznak létre. A hallgatók számára ösztöndíjprogramokat és mentori támogatást hirdetnek meg, cserébe a későbbi munkavállalói elköteleződésért.
A 2015 óta fennálló kapcsolat szorosabbra fűzését az ÉKM, a MÁV és az egyetem közös közleményben erősítette meg. Az aláírók között szerepelt András István rektor és Süli János, az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke is. Az együttműködés a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek területére is kiterjed a jövőben.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg egy sikernarratívát épít fel, amely a vasúti szektor strukturális problémáit (elöregedő állomány, elhanyagolt infrastruktúra) egy proaktív, modernizációs lépésként tálalja. A cél a kormányzati közlekedéspolitika korrekciójának pozitív keretezése.
Az eredeti szöveg érzelmileg telített és marketing-típusú kifejezéseket használ a tényközlés helyett. Például: „felbecsülhetetlen” az utánpótlás, vagy a felek a „fenntarthatóság iránt elkötelezett jövő építésének útján járnak”. Ezek a fordulatok az objektív tájékoztatás helyett az esemény ünnepélyességét és megkérdőjelezhetetlenségét hivatottak sulykolni.
A cikk nem tesz említést a MÁV-ot érintő aktuális pénzügyi nehézségekről, a járatkimaradásokról vagy a kocsipark állapotáról, amelyek kontextusba helyeznék a „fejlesztési igényt”. Szintén hiányoznak a konkrét számadatok a „pénzügyi támogatás” mértékéről, így nem eldönthető, hogy a megállapodás valódi strukturális segítséget vagy csak jelképes együttműködést jelent.
Kép: Dunaújvárosi Egyetem/facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Bulvár17 órája
Nem Magyar Péter fejéből pattant ki, hogy vendégmunkások kacsákat és aranyhalakat ettek
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter rágalmazásért feljelenti Magyar Pétert a gödi Samsung-gyár ügyében
-
Közélet-Politika3 napja
Gáspár Evelin: Számomra inspiráló, hogy Szijjártó Péter magyarul is képes kiállni a hazájáért
-
Külföld3 napja
VIDEÓ: Fegyveresek támadtak meg egy pénzszállító autót Dél-Olaszországban
-
Belföld3 napja
Magyar Péter: A gödi Samsung akkumulátorgyárban tulajdonképpen embereket mérgeznek, azonnali felelősségre vonás szükséges
-
Belföld2 napja
Pintér Sándor egyszeri juttatást jelentett be a rendvédelmi dolgozóknak
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter: A „Brüsszel-Kijev koalíció” egyértelműen kormányváltást akar elérni hazánkban, és jelöltjük a Tisza Párt
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor: Valójában nekünk Brüsszellel szemben kell megnyerni ezt a választást