OkosHír: Orbán Viktor miniszterelnök Győrben, a digitális polgári körök által szervezett háborúellenes gyűlésen fejtette ki álláspontját a magyar politika alapelveiről, a háborús veszélyről, az orosz-ukrán konfliktusról, valamint a média és a fiatalok megszólításának kihívásairól. Az eseményen kritizálta a külföldről finanszírozott újságírókat, és meglepően békülékeny hangot ütött meg a baloldallal szemben a béke kérdésében.

A győri Olimpiai Sportpark Multicsarnokában megrendezett eseményen Orbán Viktor a mértéktartást és a méltányosságot nevezte meg a magyar politika építőköveinek. A miniszterelnök Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszéde után, „Viktor, Viktor” skandálás közepette lépett a színpadra, ahol Váczi Gergő, a TV2 műsorvezetője kérdezte közel egy órán keresztül. A helyszíni tudósító szerint a „válogatott közönségnek” nem tetszett, hogy Váczi több alkalommal is arra kérte Orbánt, reagáljon az őt érő kritikákra, ami bekiabálásokat váltott ki.

A háború és a szuverenitás kérdése

A miniszterelnök a vele szembeni kritikákra válaszolva kijelentette, hogy a külföldről finanszírozott újságírók nem szuverén emberek, és velük nem szükséges beszélgetni. Hozzátette, hogy „Jó hogy itt vannak, majd megírják, ami nem történt meg.” A színpad mögötti kivetítőn a „Aki békét akar, velünk tart” felirat volt látható, melynek értelmezéséről Váczi Gergő kérdezte. Orbán Viktor kifejtette, hogy a felirat nem a Fideszről, hanem a békeszerető magyarokról szól, és üdvözölte, ha a baloldalon is sokan értenek egyet ezzel az állásponttal. Ezzel egy szokatlanul békülékeny hangnemet ütött meg, tekintettel arra, hogy 2022 óta következetesen háborúpártinak nevezi a baloldalt és az ellenzéket.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy „veszély van”, Európa a háború küszöbén áll, és fel kell emelni a hangot, mert az európai vezetők szerinte „bele fognak tántorogni a háborúba”. A legfontosabb kérdésnek azt nevezte, hogy Magyarország ki tud-e maradni a konfliktusból. Azt az állítást tette, hogy a magyarok az első és második világháborúból is ki akartak maradni, de „belenyomtak bennünket mások”. Úgy véli, a 2010 óta elvégzett munka esélyt ad arra, hogy ezúttal kimaradjanak a háborúból, bár ennek részleteit nem fejtette ki.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban a miniszterelnök úgy látja, az egymással szemben álló felek nem akarnak békét, ezért külső nagyhatalmaknak kell rávenniük őket a megegyezésre. Állítása szerint az Európai Unió rendelkezik eszközökkel Ukrajna béke felé motiválására, mivel Ukrajna uniós támogatások nélkül nem létezne. Ugyanakkor problémának tartja, hogy a nagy nyugati országok nem találnak módot az oroszok béke felé terelésére, akik szerinte egész Ukrajnát el akarják foglalni. Orbán Viktor kijelentette, hogy „az idő az oroszok oldalán van”, és mielőbbi békére van szükség, mielőtt Oroszország elfoglalná Ukrajna egész területét.

Az „amerikai pénzügyi védőpajzs” szükségességét firtató kérdésre Orbán Viktor Trianonnal indokolta válaszát. Elmondta, hogy az első világháború után mindent elvettek az országtól, ami az önálló működést biztosította volna, és azóta Magyarország fennmaradásához speciális pénzügyi rendszerre van szüksége a spekulánsok, például Soros György támadásainak kivédésére. Hozzátette, hogy Magyarországnak más irányokba is vannak „kisebb védőpajzsai”. Az Európai Uniót „pénzügyi védőpajzsként” jellemezte, amennyiben „barát”, de „buzogányként, amivel fejbe vágnak”, ha a „brüsszeli bürokraták az ellenségeid”.

A média, a fiatalok és a politikai ellenfelek

A miniszterelnök beszélt a fiatalok megszólításának nehézségeiről is, mondván, ők „elmennek külföldre, és sok szépséget látnak a világban, ami attól szép, hogy nem olyan, mint a miénk”. Kiemelte, hogy a fiatalok más kódrendszerben vannak, és néhány ügyben másként gondolkodnak, mint az idősebb generáció. Ugyanakkor úgy véli, a szülők felelőssége, hogy segítsék őket megérteni a helyzetet, és ha leülnek beszélgetni, a fiatalok „többségük ugyanarra fog jutni, mint mi”, hiszen „ők is magyarok” és „lehetnek hazafiak”.

Rákay Philip és Szabó Zsófi, a műsorvezetők négy Facebook-kommentelői kérdést olvastak fel. Arra a kérdésre, hogy miben tudnak a hétköznapi emberek segíteni a béke érdekében, Orbán Viktor a belső béke megtalálását és a békességért való cselekvést javasolta Magyarországon. Arra a felvetésre, hogy megijednek-e az oroszok a gyűléstől, viccelődve annyit mondott: „Jól nézünk ki. Nem lennék most az oroszok helyében”, majd hosszas fejtegetésbe kezdett a háború okairól, az oroszok erőből értenek, és meg kell állapodni velük. A béke iránti küzdelemben a legnagyobb erőt a „hat unokám” adja neki – mondta. A Tisza Párt háborúellenes roadshow-jára való „rászervezésről” szóló kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy „nem könnyű ma Magyarországon baloldalinak lenni”. Állítása szerint a Fidesz olyan baloldali célokat valósított meg, mint a családok szociális támogatása és a teljes foglalkoztatottság, és soha egyetlen kormány sem tett annyit a szegénység visszaszorításáért, mint a jobboldali kormány. Véleménye szerint a baloldal „intellektuálisan, lelkileg kiürült, nem más, mint egy hatalomért összegyülekezett embertömeg”, ami „inkább sajnálatraméltó”.

A digitális polgári körök (DPK) országjárását Orbán Viktor az október 23-i rendezvények után két nappal hirdette meg, amit később a Fidesz kampányüzenetéhez igazítva háborúellenes gyűléseknek neveztek el. Győrben Szijjártó Péter mellett fellépett Görbicz Anita kézilabdázó, Nemcsák Károly színművész, Nagy Tímea párbajtőröző és Schmittné Makray Katalin tornásznő is. Magyar Péter a Tisza Párt rendezvényével a győri Bécsi Kapu téren, 14 órától „lecsapta a magas labdát”, és kihívta Orbán Viktort, hogy mutassa meg, milyen a „valódi országjárás”, amikor egy politikus „nem csak a sajátjai elé mer kiállni előre megírt kérdésekre válaszolni”.

(Forrás: telex.hu)

Kép: ATV/YouTube