Közélet-Politika
Szuverenitásvédelmi Hivatal: Élesedik a vita a „hírszerzési tevékenység” és a külföldi finanszírozás értelmezéséről
OkosHír: A Szuverenitásvédelmi Hivatal és az Átlátszó közötti személyiségi jogi per kedden tanúvallomásokkal folytatódott, ahol a „hírszerzési tevékenység” és a „dezinformáció” fogalmának értelmezése, valamint az Átlátszó külföldi finanszírozása került a középpontba. A Hivatal szerint a vizsgált oknyomozó portál egy nemzetközi hálózat része, amely külföldi érdekeket képvisel, miközben az Átlátszó álláspontja szerint a Hivatal állításai alaptalanok és valótlanok.
A Fővárosi Törvényszéken kedden tanúvallomásokkal folytatódott az Átlátszó által még 2024 novemberében indított személyiségi jogi per a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen. Az Átlátszó azért perli a Hivatalt, mert „alaptalannak és jelentős részükben kifejezetten hazugnak” tartja a lapról szóló hivatalos jelentésben megfogalmazott és terjesztett állításokat, amelyek szerintük sértik a portál jó hírnevét.
A „hírszerzési tevékenység” fogalmának vitája
A perfelvételi eljárás során, júniusban, Pálvölgyi Ákos, a Szuverenitásvédelmi Hivatal törvényes képviselője a bíróságon kifejtette, hogy a „hírszerzési tevékenység” kifejezést nem büntetőjogi, hanem hétköznapi értelemben használták az Átlátszó munkásságára vonatkozóan. Elmondása szerint ez csupán „információk szisztematikus gyűjtését, elemzését és feldolgozását” jelenti. A Hivatal álláspontja szerint a kifejezés nem pejoratív, hanem szakmai értelmű is lehet, ezért vitatják, hogy emiatt sérelem érte volna a portált. Dr. Sári Miklós, az Átlátszó elleni jelentést készítő elemző csapat vezetője a keddi meghallgatáson megerősítette ezt az álláspontot, hozzátéve, hogy a „nyílt forráskódú hírszerzés teljesen elfogadott módszer” a mai világban, amelyet oknyomozó újságírók, ügynökségek és államok is alkalmaznak.
A Hvg.hu beszámolója szerint a tanúvallomásokból kiderült, hogy egy teljes elemzési osztály dolgozott a Szuverenitásvédelmi Hivatalban az Átlátszóval kapcsolatos 28 oldalas jelentésen. Ennek ellenére a dokumentum összeállítása során nem találtak olyan információt, amelyet jelenteni kellett volna az ügyészségnek vagy más hatóságnak.
Dezinformáció és külföldi finanszírozás
A Szuverenitásvédelmi Hivatal képviselői a bíróságon azt is hangsúlyozták, hogy a „dezinformáció” fogalma szerintük nem hazugságot jelent, hanem egy „strukturált, szándékosan torzító kommunikációs gyakorlatot”. Ez a gyakorlat az információ szelektálásával, keretezésével és kontextusból való kiemelésével valóságtorzító hatást fejt ki.
Dr. Sári Miklós tanúvallomásában kitért arra, hogy az Átlátszó finanszírozása döntően külföldről származik. Elmondása szerint „az Európai Bizottság mellett idegen államok és Soros György pénzosztó körei biztosítják” a legtöbb pénzt, amit „tiszta matematikának” nevezett. Az Átlátszó ugyanakkor korábban jelezte, hogy éves költségvetésének legjelentősebb része 1 százalékos felajánlásokból és adományokból származik.
Sári állítása szerint bizonyíték arra, hogy az Átlátszó „tevékenyen részt vett” a Sargentini-jelentés és az Európai Bizottság jogállamisági jelentéseinek összeállításában, hogy a jelentések 34. oldalán az Átlátszó is szerepel a források között. Ugyanakkor az Átlátszó ügyvédjének kérdésére az elemző csapat vezetője elmondta, hogy nem tud arról, külföldi személy vett volna részt az Átlátszó alapításában, és arról sem, hogy külföldi személy döntésre utasította volna a lapot. A dezinformációs kampányban konkrét valótlan elemet nem tudott felidézni, de írásban felajánlotta, hogy megteszi.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy híranyag, amely az Átlátszó és a Szuverenitásvédelmi Hivatal közötti személyiségi jogi per aktuális állásáról tudósít. Célja az események tényszerű bemutatása, a bírósági meghallgatáson elhangzott állítások és ellenérvek ismertetése. A cikk viszonylag kiegyensúlyozottan igyekszik bemutatni mindkét fél érvelését anélkül, hogy egyértelműen az egyik oldalra billentené a mérleget.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk narrátora alapvetően semleges nyelvezetet használ, riportálja az eseményeket és a bíróságon elhangzottakat. A „hírszerzési tevékenység” és a „dezinformáció” kifejezések körüli vita bemutatása során a cikk pontosan idézi a Szuverenitásvédelmi Hivatal képviselőinek értelmezését, elkerülve a saját érzelmi töltetű megfogalmazásokat. Például: „Pálvölgyi Ákostól, aki azt mondta, a „hírszerzési tevékenységet” nem büntetőjogi értelemben használták az Átlátszó munkásságára, hanem hétköznapi értelemben, tehát csupán azt értették alatta, hogy, amit a portál csinál, az „információk szisztematikus gyűjtése, elemzése és feldolgozása”.” Ezzel a cikk a szakmai terminológia és a hétköznapi értelmezés közötti különbségre hívja fel a figyelmet, ami nem minősül manipulatív eszköznek, hanem a tényállás tisztázását szolgálja.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése kiegyensúlyozottnak mondható. Részletesen bemutatja a Szuverenitásvédelmi Hivatal álláspontját Pálvölgyi Ákos és dr. Sári Miklós tanúvallomásai alapján, különös tekintettel a külföldi finanszírozásra és az Átlátszó feltételezett szerepére a Sargentini-jelentésben. Ugyanakkor teret ad az Átlátszó ellenérveinek is, például a finanszírozási forrásokkal kapcsolatos saját állításának (1 százalékos felajánlásokból és adományokból származó jelentős rész) és az ügyvéd kérdéseire adott válaszoknak, amelyek szerint Sári nem tudott külföldi alapításról vagy utasításról. Például: „A lap kitér rá, hogy az Átlátszó éves költségvetésének legjelentősebb része 1 százalékos felajánlásokból és adományokból származik.” Ez a kettős bemutatás segít az olvasónak a helyzet komplexitásának megértésében és az információk kritikus értékelésében. Az információk forrása (Hvg.hu beszámolója) is meg van jelölve, ami transzparenssé teszi a riportot.
Kép: Lánczi Tamás/Facebook
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
Dúró Dóra: Magyarország a magyaroké
OkosHír: Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője a magyar keresztény identitás megőrzését és az illegális, valamint a legális vendégmunkás-migráció elutasítását hangsúlyozta, példaként említve nyugat-európai fejleményeket. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország a béke és szabadság szigete a migrációval szemben, és kritizálta az Európai Unió betelepítési kvótáit, valamint a Tisza Párt álláspontját a kérdésben.
Dúró Dóra kijelentette, hogy a Mi Hazánk álláspontja szerint Magyarországnak meg kell őriznie keresztény hagyományait és identitását. Hozzátette, hogy pártja elutasítja mind az illegális migrációt, mind a legálisan betelepített, vendégmunkásnak nevezett migránsokat. A politikus kiemelte, hogy „Magyarország a magyaroké”.
Véleménye szerint Nyugat-Európában nem sikerült megőrizni a keresztény identitást. Példaként említette, hogy Németországban terrorveszély miatt több adventi vásárt is lemondanak. Olaszországban a helyzet szerinte még „durvább”, ahol „öncenzúrával élnek több településen is, betiltják a betlehem állítását”. Dúró Dóra arra is kitért, hogy Bécsben az iskolás gyermekek 41 százaléka muzulmánnak, és mindössze 34 százalékuk keresztény hátterűnek vallja magát.
A Kormány és a Tisza Párt álláspontja a migrációról
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arról tájékoztatott, hogy Magyarország „a béke és a szabadság szigete Európában”. Érvelése szerint itt az embereknek nem kell attól tartaniuk, mint a nyugati nagyvárosokban, hogy az illegális migránsok átveszik a hatalmat a külvárosokban, vagy „no-go zónák” alakulnak ki, illetve romlik a közbiztonság a kontroll nélküli illegális bevándorlás miatt.
Rétvári Bence kifejtette, hogy az uniós vezetés ahelyett, hogy megálljt parancsolna ennek a folyamatnak, rá akarja kényszeríteni az illegális migrációt az összes európai országra. Emlékeztetett arra, hogy a belügyi tanácsban „áterőltették” a jövő évi betelepítési kvótákat.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország „ennek ellent fog állni”, „lázadó lesz”, nem úgy, mint a Tisza Párt, amely szerinte „végrehajtási tervet adna le arról, hol szállásolná el az illegális migránsokat, illetve milyen szociális juttatásokat, lakhatást adna nekik”.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja kettős: egyrészt megerősíteni a Mi Hazánk és a kormány (Fidesz) bevándorlásellenes álláspontját, másrészt kritikus fényben bemutatni a Tisza Párt migrációs politikáját. A cikk arra törekszik, hogy az olvasóban egyértelműen negatív képet alakítson ki a migrációról, és a Tisza Pártot a kormánnyal ellentétes, a migrációt támogató erőként pozicionálja.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora viszonylag semleges nyelvezetet használ, azonban a beidézett politikusok, Dúró Dóra és Rétvári Bence, erősen érzelmi és retorikai elemeket alkalmaznak. Dúró Dóra olyan kifejezéseket használ, mint a „terrorveszély”, „durvább a helyzet”, „öncenzúrával élnek”, amelyek a félelem és a veszély érzetét keltik. Rétvári Bence „béke és szabadság szigete”, „átveszik a hatalmat”, „no-go zónák”, „lázadó lesz” megfogalmazásai szintén érzelmi töltetűek, céljuk az olvasó meggyőzése egy specifikus politikai álláspontról. Ezek idézett vélemények, de a cikk kiválasztása és bemutatása hozzájárul egy adott narratíva építéséhez.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk két politikai szereplő (Dúró Dóra a Mi Hazánktól, Rétvári Bence a Belügyminisztériumtól) álláspontját mutatja be, akik mindketten egyértelműen a migráció ellen foglalnak állást, és hasonló narratívát képviselnek a nyugat-európai helyzetről. A Tisza Párt álláspontját Rétvári Bence interpretálásában közli a cikk, kritikus hangnemben, anélkül, hogy közvetlenül idézné a Tisza Párt képviselőit vagy részletesen bemutatná az ő migrációs politikájukat. Ez a forráskezelés egyértelműen kiegyensúlyozatlan, és a Tisza Pártot egyoldalúan, a kormánnyal szemben álló, „migránsbarát” erőként mutatja be.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk Dúró Dóra által említett állításai közül a németországi adventi vásárok lemondásáról szóló információk részben megalapozottak a megnövekedett biztonsági költségek és terrorfenyegetettség miatt. A bécsi iskolások vallási megoszlásáról szóló adatok is megerősítést nyernek a keresési eredmények alapján, bár a pontos százalékok forrásonként eltérhetnek. Azonban az olaszországi betlehem-állítás betiltásáról vagy „öncenzúrájáról” szóló állításra nem találtunk közvetlen alátámasztó információt a keresési eredményekben. Ezen állítások kontextusának vagy megerősítésének hiánya befolyásolhatja az olvasó teljes képét. Rétvári Bence a Tisza Párt migrációs álláspontjával kapcsolatos állításai, miszerint „végrehajtási tervet adna le” a migránsok elszállásolására és juttatásaira, a kormány narratívájának részei, és bár más források is említik a Tisza Párt migrációs paktummal kapcsolatos támogató álláspontját, az „elszállásolási terv” konkrét részletei nem kerültek bemutatásra, ami hiányos kontextust eredményez.
Kép forrása: Dúró Dóra / Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
Felgyorsul a Paks II bővítése, heteken belül az első beton is a helyére kerülhet
OkosHír: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése szerint a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai a tervezett ütemnél gyorsabban haladnak, lehetővé téve, hogy már a jövő héten megkezdődjenek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok.
Szijjártó Péter a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság ülését követően számolt be a Paks II projekt előrehaladásáról. A tárcavezető üdvözölte, hogy a munkálatok a tervekhez képest jobban haladnak, így a szakemberek már a következő héten megkezdhetik az első beton öntését megelőző technikai feladatok elvégzését.
Gyorsuló ütemben a betonozási munkálatok
A miniszter tájékoztatása szerint a betonüzem már működik, és ötszáz négyzetméternyi szerelőbeton már leöntésre került. A vízszigetelési munkálatok is folyamatosan zajlanak, aminek köszönhetően a betonvas szerelése az eredetileg 2026-ra tervezett időpont helyett már a jövő héten megkezdődik. Ezáltal garantálható, hogy az első beton már február elején a földbe kerül.
Szijjártó Péter kiemelte továbbá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbbi találkozójukon áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat, ami új lendületet adott az együttműködésnek. A miniszter szerint megérte a kitartó munka és a külső nyomásgyakorlásnak való ellenállás, mivel hosszú évek visszaesése után idén először újra növekedésnek indult a kétoldalú kereskedelmi forgalom.
A Paks II. projekt hivatalos Facebook-oldalán egy videót tettek közzé, amely bemutatja az 5. blokk munkagödrében zajló szerelőbeton készítését. A betonozási feladatokat a TITAN-2 vállalat végzi, a magyar tulajdonú Bayer Construct Zrt. bevonásával.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja, hogy pozitív képet fessen a paksi atomerőmű bővítésének előrehaladásáról és a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokról. A narratíva azt sugallja, hogy a kormányzati döntések és az „ellenállás a nyomásgyakorlásnak” sikeres eredményekhez vezetnek, ezzel erősítve a kormányzat cselekvőképességének és helyes irányválasztásának képét.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a „gőzerővel zajlik a betonozás” kifejezéssel dramatizálja a munkálatok ütemét, érzelmileg töltött, de nem szakmai nyelvezetet használva. A „megérte keményen dolgozni és ellenállni a nyomásgyakorlásnak” megfogalmazás a kormányt egy sikeres, ellenálló félként pozicionálja, aki helyes döntéseket hoz nehéz körülmények között. Az „új lendületet adott az együttműködésnek” kifejezés pozitívan keretezi a kétoldalú kapcsolatok alakulását.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk szinte kizárólag Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozataira támaszkodik, aki a kormányzat hivatalos álláspontját képviseli. Ez a forráskezelés egyoldalú, és nem biztosít lehetőséget alternatív nézőpontok vagy független szakértői vélemények bemutatására a projekt műszaki vagy gazdasági vonatkozásairól, illetve a magyar-orosz kapcsolatok szélesebb kontextusáról. A Paks II projekt Facebook-oldalának hivatkozása szintén egy projekt-oldal, nem független forrás.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem részletezi, hogy milyen „nyomásgyakorlásról” van szó, és kik gyakorolták azt, ami elengedhetetlen lenne a teljes kép megértéséhez. Emellett nem tér ki a kétoldalú kereskedelmi forgalom növekedésének pontos adataira, sem azokra a tényezőkre, amelyek a korábbi visszaesést okozták. Az atomenergetikai projektek nemzetközi kontextusát és az orosz partnerrel való együttműködés geopolitikai vonatkozásait sem említi, ami szintén hiányzó kontextust jelent.
Kép: Szijjártó Péter/Facebook – képernyőfotó
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Belföld3 napja
Oltást kapott a lefoglalt kistigris, kiderült, hol kap új otthont
-
Hírek3 napja
Válasz Online: Milliárdos napelemes üzletet üthet nyélbe a Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap
-
Közélet-Politika3 napja
Drogellenes kormánybiztos: Zenei előadók építenek piacot a szervezett bűnözésnek
-
Közélet-Politika2 napja
Trump cáfolta a magyar „pénzügyi védőpajzs” ígéretét, Szijjártó árnyalja a washingtoni tárgyalások részleteit
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor: Magyarország modellként szolgál Paraguaynak
-
Közélet-Politika3 napja
54 milliárd forint azonnali kifizetését követeli Tordai Bence a kormánytól Budapestnek
-
Közélet-Politika3 napja
Magyar Péter: A Tisza listáján a befutó helyek legalább 10%-át a roma honfitársaink fogják kapni!
-
Közélet-Politika2 napja
Juhász Péter nyilvánosságra hozta a videókat a Szőlő utcai intézetben történt bántalmazásokról