OkosHír: Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a szolidaritási hozzájárulás és Budapest pénzügyi helyzetével kapcsolatos vitában reagált az ellenzéki képviselők felvetéseire, hangsúlyozva a hozzájárulás előnyeit és a kormány elkötelezettségét a főváros közszolgáltatásainak biztosításában.

Latorcai Csaba parlamenti államtitkár szerint az ellenzéki képviselők alaptalanul nevezik a szolidaritási hozzájárulást minden probléma okozójának. Az államtitkár kiemelte, hogy a magyar települések kétharmada, összesen 2324 önkormányzat, nyertese ennek az adónak. Érvelése szerint a szolidaritási hozzájárulás eltörlése hátrányosan érintené a települések ezen részét és az ott élő mintegy 2,5 millió embert.

Felidézte, hogy a hozzájárulás bevezetésére nyolc évvel ezelőtt került sor, mivel jelentős jövedelmi különbségek mutatkoztak a települések között a gazdasági szereplők eltérő arányú jelenléte miatt. Hozzátette, hogy a szegényebb településekről sokan járnak dolgozni a gazdagabbakra. A rendszer lényege, hogy a tehetősebb települések támogatják a kevésbé fejletteket. Latorcai Csaba hangsúlyozta, hogy minden önkormányzatra azonos szabályok vonatkoznak, így Budapest sem képez kivételt.

Az államtitkár a főváros pénzügyeire vonatkozóan megjegyezte, hogy míg 2019-ben 154 milliárd forint állt a fővárosi önkormányzat rendelkezésére, addig 2025-ben ez az összeg meghaladja a 225 milliárd forintot, ami az inflációval számolva reálértéken is növekedést jelent 2019-hez képest.

A főváros pénzügyi helyzete és a kormányzati „védőháló”

Latorcai Csaba egy javaslatot „védőhálónak” nevezett, és értetlenségét fejezte ki az ellenzéki támadások miatt. Kérdésére, miszerint ha nem fenyeget csőd, akkor miért lenne szükség hitelre, az államtitkár hozzátette: ha viszont igaz az a feltételezés, hogy Karácsony Gergely hat év alatt „lenullázta” a fővárosi önkormányzatot, akkor miért akadályoznák meg, hogy a kormány kifizesse a közszolgáltatásokat biztosító dolgozók bérét.

Az államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva kiemelte, hogy az önkormányzatiság alapelve a települések szabad döntési joga a közszolgáltatások szervezéséről és a finanszírozásukhoz szükséges helyi adók kivetéséről. Álláspontja szerint aki azt javasolja, hogy a kormány 100 százalékban finanszírozza az önkormányzati közszolgáltatásokat, az a tanácsrendszert kívánja visszaállítani.

Latorcai Csaba tragikomikusnak minősítette, hogy a baloldali képviselők a kabineten kérik számon a főváros „csődközeli” helyzetét, miközben szerinte az ő kormányzásuk idején olyan mértékben adósították el az önkormányzatokat, hogy a 2010-es kormányváltás után az államnak kellett konszolidálnia a településeket.

Feltette a kérdést, hogyan mehetett „csődbe” az ország leggazdagabb városa, amelynek bevételei folyamatosan nőttek az elmúlt években, és amelynek vezetését Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester 214 milliárd forintos megtakarítással vette át elődjétől, Tarlós Istvántól.

Az államtitkár úgy vélte, Karácsony Gergely „lélegeztetőgépre kapcsolta” a közösségi közlekedést, és elhalasztja a felújításokat, ezzel kockáztatva a budapestiek biztonságát, miközben „látványkampányokra és politikai akciókra szórja el a pénzt”. Utalt arra, hogy ősszel több tömegközlekedési busz is kigyulladt. Az államtitkár arcátlannak és felháborítónak nevezte, hogy a „Karácsony–Tisza koalíció” veszélyezteti a fővárosiak biztonságát.

Kijelentette, hogy a kormány továbbra is elkötelezett Budapest „csődtől” való megóvásában. Megerősítette, hogy függetlenül attól, hogy az ellenzéki képviselők támogatják-e a javaslatot, a kabinet a fővárosiak érdekében biztosítani fogja a közszolgáltatásokat. Hozzátette, a budapestiek nem szenvedhetik meg Karácsony Gergely városvezetését.

Leszögezte, hogy a kormány nem veszi el a főváros feladatait és hatáskörét. Tiszteletben tartják a budapestiek döntését, hangsúlyozva, hogy a nemzet fővárosának fontosabbnak kell lennie a pártpolitikai vitáknál.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Latorcai Csaba/Facebook

OkosHír: Jelentős változások lépnek életbe a gyermekvédelmi rendszerben 2025. január 1-jétől, amelyek többek között a nevelőszülők díjazásának emelését, a szociális intézményekben dolgozók bérezésének rugalmasabbá tételét, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek javítását célozzák. Emellett új biztonsági intézkedéseket vezetnek be a gyermekotthonokban és javítóintézetekben.

A törvényalkotási bizottság javaslata alapján a gyermekvédelmi jogszabályok új tárgykörökkel bővültek. Ennek értelmében 2025. január 1-jétől jelentősen, a minimálbér 30 százalékáról 60 százalékára emelkedik a nevelőszülők havi alapdíja abban az esetben, ha nincs náluk elhelyezett gyermek.

A gyermekek nevelését vállaló nevelőszülők díjazása is változik: egy gyermek neveléséért a minimálbér 100 százaléka, két gyermek esetén a minimálbér 140 százaléka jár. Három vagy annál több gyermek nevelése esetén gyermekenként a minimálbér 60 százaléka illeti meg a nevelőszülőt.

Továbbá, a speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermekek után járó többletdíj mértéke is növekszik, a minimálbér hét százalékáról annak 15 százalékára emelkedik.

Új szabályok a szociális szférában és a fiatal felnőttek támogatásában

A szociális intézményekben és szolgáltatóknál foglalkoztatottak munkájának elismerése érdekében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény illetményre vonatkozó szabályaitól kormányrendeletben el lehet térni, amennyiben az a dolgozóra nézve kedvezőbb.

A jogszabály előírja, hogy az állami szervek, valamint az állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok kötelesek legalább három évig foglalkoztatást biztosítani a gyermekvédelmi gondoskodásból nagykorúság miatt kikerült vagy utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára, figyelembe véve egészségi és személyiségállapotukat, készségeiket és képesítésüket.

A munkaerőpiaci esélyek növelése érdekében az állam támogatást nyújt a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek és fiatal felnőttek számára a jogosítvány megszerzéséhez.

Biztonsági intézkedések a gyermekotthonokban

A gyermekotthonokban az iskolaőrség alternatívájaként a rendőrség rendőri jelenléttel is biztosíthatja a rend fenntartását. A javítóintézetek rendjének fenntartása érdekében a törvény szabályozza a rendőri és a büntetés-végrehajtási jelenlétet ezekben az intézményekben.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Szakáts Réka/Okoshír