OkosHír: A közelgő 2026-os választások előtt a magyar politikai paletta jelentős átrendeződésen megy keresztül, ahol Magyar Péter és a Tisza Párt felemelkedése, valamint a fiatalok növekvő politikai aktivitása új kihívások elé állítja a kormányzó Fideszt. Közvélemény-kutatások és politikai elemzők szerint a győzelmi esélyek megítélése kulcsfontosságúvá vált a bizonytalan szavazók körében, miközben a Fidesz korábbi, sikeres kampánystratégiái kevésbé hatékonyak az új helyzetben.

Röviddel azután, hogy Magyar Péter beszédet mondott a Hősök terén, Orbán Viktor közösségi média posztban állította, hogy az általa valaha volt legnagyobb Békemeneten kétszer annyian vettek részt, mint a Tisza Párt október 23-i rendezvényén. A Tisza Párt szintén igyekezett demonstrálni, hogy az ő eseményük vonzott több résztvevőt. Az október 23-i rendezvények egyik célja az volt, hogy a politikai erők meggyőzzék a közvéleményt arról, hogy képesek megnyerni a 2026-os választásokat.

Ez a tényező kulcsfontosságú lehet a jelenlegi politikai versenyben, mivel a közéletet kevésbé aktívan követő, bizonytalan szavazók gyakran az anyagi szempontok mellett az alapján döntenek, hogy melyik politikai szereplőt tartják esélyesebbnek vagy népszerűbbnek. Elemzések szerint Magyar Péternek a „Nemzeti Menet” során jobban sikerült azt a benyomást keltenie, hogy ő lehet a győztes. Ezzel szemben Orbán Viktor a Kossuth téri beszédében arra fókuszált, hogy milyen veszteségek érhetik az országot, ha nem a Fidesz nyeri a választást. Magyar Péter viszont következetesen a választás megnyeréséről beszélt, mint egy tényről, ami az „Út a győzelembe” elnevezésű országjárásának is központi üzenete.

Az idei október 23-i ünnepségek eltérő hangulatot tükröztek a jövő évi választásokra való felkészülés szempontjából, mint 2022-ben. Hosszú idő után a választás kimenetele nem tekinthető előre eldöntöttnek, és az ellenzéknek is reális esélye van a győzelemre. 2022-ben a helyzet eltérő volt, mivel a közvélemény-kutatások akkor még a Fidesz győzelmét prognosztizálták. A választás előtti napokban megjelent Medián felmérés szerint az emberek túlnyomó többsége, beleértve az ellenzéki szavazók több mint harmadát is, Fidesz-győzelemre számított.

Jelenleg a független közvélemény-kutatók mérései hónapok óta azt mutatják, hogy a Tisza Párt stabilan vezet a Fidesz előtt. Még a kormányközeli intézetek felmérései is azt jelzik, hogy ha nem is előzi meg, de jelentősen felzárkózott a Fideszre Magyar Péter pártja. Orbán Viktor maga is közvetve elismerte a Tisza Párt erejét október 23-án, amikor saját tábora előtt arról beszélt, hogy a győzelemhez az ellenzéki szavazókra is szüksége van.

A választók körében végzett mérések, amelyek arra kérdeznek rá, hogy melyik párt győzelmére számítanak, szintén eltérő hangulatot jeleznek. A 21 Kutatóközpont júniusi adatai szerint a megkérdezettek 36 százaléka a Tisza Párt, 32 százaléka pedig a Fidesz győzelmére tippelt. A Medián szeptemberi mérésében a Tisza 43-40 arányban vezetett ebben az összevetésben. A 21 Kutatóközpont október közepén közzétett mérése szerint az állás megfordult, 34-32 arányban a Fidesz javára, ami azonban még mindig jelentősen eltér az előző választás előtt mért adatoktól.

Változó stratégiák és a bizonytalan szavazók

A következő hónapok nagy kérdése, hogyan kezeli a Fidesz azt a helyzetet, hogy nem rendelkezik többségi támogatással. Lakner Zoltán politológus szerint a Fidesz nem számíthat arra, hogy érdemben bővíteni tudja táborát a választásig, ezért inkább azt célozzák, hogy a bizonytalan szavazók továbbra is azok maradjanak. Központi üzenetük, hogy rosszabb lehet a helyzet, ha nem ők nyernek, amit Magyar Péter kormányzóképességének megkérdőjelezésével is alátámasztanak. Lakner Zoltán szerint a Fidesz üzenetének lényege, hogy „ne reménykedj”, mert ha nem ők nyernek, „káosz jön”, és „Magyar Péterék még alkalmatlanok is az ország vezetésére”.

Kérdéses, mennyire működhet ez az üzenet úgy, hogy a Fidesz nincs többségben. Lakner Zoltán úgy véli, ez a stratégia akkor lenne elegendő a Fidesz győzelméhez, ha csak az előnyöket kellene megtartani, de a felmérések szerint most nem ez a helyzet. Az is kérdés, hogy az Ukrajna-téma mennyire lehet sikeres a bizonytalanok körében, mivel a háború kitörése után közel négy évvel nehezebb eladni a „háborús félelmet”.

A Fidesz a korábbi választásoknak eltérő stratégiával vágott neki, fő célja a bizonytalan szavazók nagy részének megnyerése volt. A jelenlegi kampányban is tulajdonképpen azért a pár százezer szavazóért folyik a küzdelem, akik még nem köteleződtek el egyik tábor felé sem. A Fidesz olyan témákkal tudta megszólítani a bizonytalan szavazókat, mint a migráció, a rezsicsökkentés, az LMBTQ-ellenesség és a háború, amelyekkel túl tudott nyúlni saját, körülbelül 2 milliós szavazói bázisán. Ezek a témák egyúttal az ellenzéki szavazók elbizonytalanítására is alkalmasak voltak, mivel a kormányváltásban reménykedők akár azt is gondolhatták, hogy a Fidesznek igaza lehet, és az ellenzék valóban beengedné a migránsokat, vagy háborúba vinné az országot.

Nehéz számszerűsíteni, hogy hány ellenzéki érzelmű választó maradt távol a választástól ilyen megfontolásból 2022-ben, de a Fidesz kampányának volt ilyen hatása. Négy évvel korábban 1 millióval többen szavaztak a Fidesz ellen, mint azon a választáson. Ennek oka lehetett az is, hogy közben többen fideszesek lettek, illetve sokaknak az ellenzéki összefogás sem tetszett – mondta a politológus.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője is kiemelte, hogy korábban a Fidesznek nem kellett célzottan a kormányváltásban reménykedő választók elbizonytalanításával foglalkoznia. Elegendő volt saját táborát mozgásban tartania, és közben arra figyelnie, hogy ne nőjenek fel túlságosan a rivális kis és közepes pártok. Ezt „karaktergyilkos lejárató kampányokkal, időnként pedig hatósági eszközökkel” érték el. A centrális erőtér politikája sem működött volna önmagában, ha a választók nem hiszik el, hogy csak a Fidesz képes a kormányzásra és a magyarok érdekeinek képviseletére.

Sokáig tartotta magát az a percepció, hogy „ha sok baj van is a Fidesszel, legalább kormányozni tudnak” – magyarázta a szakértő. A Fidesz azért tudta fenntartani a kormányzóképesség imázsát, mert a 2010-es években alapvetően konjunktúra volt, miközben például a „gyurcsányozással” évekig sikeresen életben tudták tartani a 2002-2010 közötti időszak emlékét. László Róbert szerint az is számíthatott valamennyit, hogy nem csak a fideszes táborban nyilatkoztak elismerően arról, hogy Orbán Viktor világpolitikai tényezővé vált, vagy legalábbis sikeresen láttatja magát annak.

László Róbert szerint addig is könnyű dolga volt a Fidesznek, amíg az ellenzéki oldalon csak „csetlő-botló pártok” voltak, és Gyurcsány Ferenc is a pályán volt, nem beszélve a választási szabályok csapdáiról. A Fidesz kormányzóképességébe vetett hit azonban megbicsaklott az elmúlt két évben, amit tovább tetézett a gazdaság immár harmadik éve tartó gyengélkedése. „Az elkötelezett ellenzéki tábort leszámítva a legtöbben tényleg Orbán Viktort látták egyedül kormányzóképesnek. Magyar Péter felbukkanásával viszont ez is megváltozott, és mára a választók kritikus tömege benne látja a gazdasági előrelépés és a jó kormányzás zálogát.” A Policy Solutions nemrég megjelent kutatása jól mutatja, hogy Magyar Pétert alkalmasabbnak tartják az ország vezetésére a magyarok, főleg ha az uniós pénzek hazahozataláról, az infláció visszaszorításáról, az oktatás és az egészségügy fejlesztéséről és a korrupció felszámolásáról van szó.

Magyar Péterrel szemben a „gyurcsányozás” és a megszokott lejárató kampányok sem működtek, amelyek korábban nagyban hozzájárultak a Fidesz többségének fenntartásához. Az a narratíva, miszerint Magyar Pétert Brüsszelből irányítják, nem új, és valószínűleg inkább a fideszesek körében lehet hatékony. „Az a vád, hogy az ellenzéket külföldről irányítanák, körülbelül a sorosozással egyidős, de 2022 után járatták csúcsra, amikor hónapokig mást sem lehetett hallani, mint hogy amerikai pénzek voltak az ellenzéki kampányban. Mivel a vádaknak volt valóságmagjuk, ez annak idején egészen jól működött, de Magyar Péter és a Tisza Párt esetében sokkal nehezebben eladható, és úgy tűnik, inkább csak az elkötelezett kormánypártiak körében működik. Valószínűleg a Fideszben azt mérik, hogy »az idegen hatalmak magyarországi ügynöke« narratívára a leginkább fogékonyak a célcsoportjukban lévő választók, ezért kötöttek ki emellett” – mondta László Róbert.

Az elmúlt hónapokban a Fidesz nagy erőkkel próbálta visszaállítani a kormányzóképességébe vetett hitet. László Róbert szerint az aktuális üzenetek, mint a nők szja-mentessége, a 14. havi nyugdíj, az árrésstopok meghosszabbítása és kibővítése, mind azt a célt szolgálják, hogy az emberek elhiggyék, a nehéz gazdasági helyzetben is számíthatnak a Fideszre. „A békepártinak nevezett külpolitika is erősíteni hivatott az emberek biztonságérzetét, egyidejűleg Orbán Viktor kormányzóképességét.” Orbán Viktornak és a Fidesznek nem lesz egyszerű dolga, mert a Policy Solutions kutatásából az is kiderült: a bizonytalan szavazók több mint 50 százaléka arra számít, hogy nem fog javulni az anyagi helyzete a következő egy évben.

Lakner Zoltán elmondta, hogy az elmúlt 15 évben a Fidesz hatalmi gépezete is sokat tett az ellenzéki szavazók elbizonytalanításáért. A lejárató kampányoknak és a választási szabályok átírásának is volt olyan üzenete, hogy a Fideszt úgysem lehet leváltani, nem érdemes kampányolni, önkénteskedni. „Azt gondolom, hogy az a tudás, hogy a Fidesz bármit megtehet, mélyen beleivódott a társadalomba.” Hozzátette, hogy a Megafonnak és társainak sem feltétlenül a Fidesszel szemben kritikus választók meggyőzése volt a célja, hanem az elbizonytalanításuk.

A Tisza Párt Tisza Világ nevű applikációjából kiszivárgott adatok ügye az elbizonytalanítás újabb szintjét jelenti. Nem ismert, kik és hogyan szerezték meg a Tisza Párt adatit, de az ügy a Fidesznek kedvez, és a kormánypárt használja is azt. Lakner Zoltán szerint vannak olyan Tisza-szimpatizánsok, akik korábban nem támogattak egyik pártot sem, és újoncok a közéletben. Az adatok nyilvánosságra kerülése elriaszthatja őket attól, hogy a Tiszának kampányoljanak, vagy nyíltan felvállalják pártszimpátiájukat környezetükben.

Ugyanakkor a nyáron megtartott Pride példája azt mutatja, hogy a Fidesz politikája sokszor dacot szül. Sok ember azért ment el a Pride-ra, mert maga Orbán Viktor hirdette meg a felvonulás betiltását. „Régebben akadálytalanul működött a demoralizálás, most nem így van, ami új dolog.” Az ügy egyébként arra is rávilágít, hogy a Fidesz eredménykényszerben van, mivel egyik nap még nemzetbiztonsági kockázatról beszélnek, a következő nap a fideszes sajtó listázza, hogy kik szerepelnek a kiszivárgott adatokban, ami megint csak nem azt sugallja, hogy a Fidesznél van az előny.

Fiatalok a politika fókuszában

A közhangulat megváltozását jól mutatja a fiatalok politikai aktivitásának alakulása az elmúlt években. A négyévente lefolytatott nagymintás ifjúságkutatásokban rendszeresen mérik, hogy a 15-29 éves fiatalok mennyire érdeklődnek a politika és a közélet iránt. A kutatásban részt vevő fiataloktól azt kérdezték, egy 1-től 5-ig terjedő skálán mennyire érdekli őket a politika, illetve több alkalommal azt is, mennyit szoktak politikáról beszélgetni családjukkal és barátaikkal. A válaszok alapján tudták nyomon követni a kutatók a fiatalok politikai aktivitásának változását.

Szabó Andrea szociológus, az ifjúságkutatások egyik kezdeményezője több hullámban is a kutatói csapat tagja volt. Elmondta, hogy a 2000-es években a fiatalok politikai aktivitásának alakulása szinuszgörbét írt le: voltak időszakok, amikor megugrott, majd a hullámhegyeket mindig visszaesés követte. „Nem lehet azt mondani, hogy a fiatalok körében generális lázadás lenne, de vannak pillanatok, amikor hallatják a hangjukat az éppen fennálló politikai hatalommal szemben. Ezt nevezzük racionális lázadásnak.”

A hullámhegyek mindig valamilyen konkrét eseményhez kötődtek, ilyen volt például 2011 körül az egyetemistákat tömörítő Hallgatói Hálózat (HaHa) indulása és a 2014-es netadós tüntetések. Eközben 2012 volt az abszolút mélypont, soha korábban nem volt annyira alacsony a fiatalok politikai érdeklődése, mint akkor. Elképzelhető, hogy időről időre azért esett vissza a fiatalok politikai érdeklődése, mert egyszerűen elégedettek voltak a helyzetükkel, nem volt miért lázadni. Az European Social Survey kutatása szerint egyébként a felnőtt népességben is abban az évben volt a legalacsonyabb a politikai érdeklődés.

Bíró-Nagy András és Szabó Andrea 2021-es nemzetközi összehasonlító ifjúságkutatásából az derült ki, hogy a magyar fiatalok politikai aktivitását alapvetően szocializációs tényezők határozzák meg. Többek között az, hogy az iskola mennyire készíti fel őket az aktív társadalmi szerepvállalásra, illetve hogy a családjukban mennyit beszélgetnek a politikáról. A magyar iskolarendszer inkább semlegesnek mondható ebből a szempontból, a magyar családokra pedig jellemző a politika tabusítása, ami talán a Kádár-korszak öröksége. Érthető, hogy a fiatalok sem akarnak politizálni, ha azt látják közvetlen környezetükben, hogy a politika olyasmi, ami nem nekik való, amivel jobb nem foglalkozni. Ebből a kutatásból egyébként az is kiderült, hogy a 16-29 éves magyar fiatalok politikai érdeklődése a legalacsonyabb volt a V4-es országok között, 2,47 átlagpontot értek el az 1-5-ig terjedő skálán.

A Covid-19 világjárvány vízválasztó volt a fiatalok politikai érdeklődésében. 2020-tól kezdve a fiatalok politikai aktivitása lassan, de folyamatosan emelkedni kezdett, ami azóta is tart. Elmaradt vagy elhúzódott a korábban tapasztalt menetrendszerű visszaesés. Szabó Andrea elmondta, hogy a fiatalok aktivizálódása elsősorban a diákmogalmaknak és a pedagógus-tüntetéseknek tudható be. Jól szemlélteti a fiatalok aktivizálódását, hogy 2022-ben a 18-22 éves első választók körében kifejezetten magas volt a részvétel. „Trendi volt elmenni szavazni” – mondta Szabó Andrea.

Szabó Andrea szerint a Covid-19 azért törte meg az addig látott tendenciákat, mert a járvány alatt a fiatalok be voltak zárva, otthon egész nap ment a tévé vagy valamilyen hírforrás. Egyszerűen nem tudták megkerülni a politikát. Rájöttek, hogy a politika az ő hétköznapi valóságuknak is része, őket is közvetlenül érintik a világban látott problémák. Az pedig „törvényszerű”, hogy a mai fiatalok a Fidesszel szemben határozzák meg magukat, hiszen nagy részük nem ismer mást a 15 éve kormányzó Fideszen kívül.

Mayer Bendegúz, egy idén érettségizett fiatal, életében meghatározóak voltak a 2022 utáni diáktüntetések, tagja volt a megmozdulásokat szervező Egységes Diákfrontnak. Mindig is érdekelte a közélet és az aktivizmus, otthon sem volt tabu a politika, családjával sokat beszélgettek ezekről a témákról. Ott volt az összes diáktüntetésen, de a Karmelitánál történt kordonbontás volt az a pont, amikor konkrét politikai cselekvésben is részt vett. A történtek miatt rendőrségi eljárás is indult ellene. Környezetében azt látta, hogy sokan a Covid-19 hatására kezdtek el foglalkozni a politikával, sokat beszélgettek például a járványügyi intézkedésekről. Az áttörést a tanársztrájkok jelentették. Bendegúz szerint azért, mert a diákokat személyesen is érintette a tanárok tiltakozása, jobban átélhetővé váltak az oktatási rendszer problémái. Bendegúz gimnáziumában több tanár is felmondott abban az időszakban. Kétségbe voltak esve a diákok, hogy mi lesz velük, ha elmennek a tanáraik – mesélte.

Krausz Vendel napi szinten követi a politikát, pedig otthon a szüleivel soha nem beszélgetett közéletről. Nagymamája szoktatta rá a politizálásra, a 2014-es választást például nála nézte 12 éves korában. „Nem értettem az egészből semmit, de az megfogott, ahogy a nagymamám az országban uralkodó igazságtalanságról beszélt. Ő egyébként kiábrándult Fidesz szavazó volt, akkoriban a Jobbikot támogatta” – mesélte. A 2018-as választásnál már teljesen képben volt a politikai szereplőkkel és az erőviszonyokkal, korábban pedig részt vett az iskolájában szervezett „kockás inges” megmozdulásban, amivel az oktatás központosítása ellen tiltakoztak. A 2019-es EP-választás volt még számára emlékezetes, mert örült, hogy a Momentum bejutásával a fiatalok is megjelentek a politikában. Viszont sosem volt nagy tüntetésre járó, nem látta értelmét az elmúlt évek kormányellenes megmozdulásainak, mert szerinte nem volt semmilyen hatásuk.

Barátaival sokat beszélgetnek megélhetési kérdésekről, arról, hogy milyen nehéz vidékiként Budapesten megélni. Ilyenkor szinte mindig előkerül valamilyen formában a politika. Van olyan barátja, aki „végignézi az összes Partizán élőt”, másnak elég annyi a politikából, hogy átolvassa a legfontosabb napi híreket, és megnéz egy Jólvanezígy videót, amiből kap egy értelmezést vagy véleményt. Vendel szerint „nagy win” a mai fiataloknak, hogy sokkal elérhetőbb számukra a politika, rengeteg közéleti műsor és podcast közül válogathatnak.

A 2022-es apátia sem fogott a fiatalokon. Az újabb fideszes kétharmaddal végződő 2022-es választás utáni apátia a fiataloknál is érzékelhető volt. Szabó Andrea szerint ebben szerepet játszhatott, hogy az oktatási témájú tiltakozások nem értek el eredményeket, hiszen a fiataloknak is fontos, hogy sikeresek legyenek azok a kezdeményezések, amelyekkel szimpatizálnak. A kegyelmi botrány, az influenszertüntetés és Magyar Péter megjelenése viszont együttesen azt eredményezte 2024 elején, hogy a fiatalok újból elkezdtek érdeklődni a politika iránt. „Először van politika verseny, az egész társadalomban érzékelhető a politikai izgalom, ami értelemszerűen hat a fiatalokra is.”

Ez nem annyira meglepő, mivel a fiatalok politikai aktivitása és a felnőtt népesség politikai aktivitása között szoros kapcsolat mutatható ki, bár 2020 után itt is történt egy érdekes változás. „A politikai szocializációs mechanizmusok közvetítik a felnőtt népességben meglévő értékeket és normákat. Ha az apolitikusság az alapvető norma, akkor ez kerül át az ifjúsági társadalomba is. Érdemes kiemelni, hogy 2020 után a fiatalok politikai érdeklődés és politikai részvétele mintha hamarabb kezdett volna növekedni, és ebben az értelemben némiképp elszakadt a felnőtt társadalométól” – mondta Szabó Andrea.

Bendegúznak is az volt a tapasztalata, hogy a diáktüntetések eredménytelensége miatt mintha a fiatalok közéleti érdeklődése is alább hagyott volna 2023 végére, a kegyelmi botrány kirobbanása viszont felrázta őket. „Emlékszem sítáborban voltunk, a buszon ültünk, amikor jött a hír, hogy lemondott Novák Katalin. Mindenki erről kezdett el beszélni, és utána is napokig ez volt a téma.” Szerinte Magyar Péter azért mozgatja meg a fiatalokat, mert reményt ad nekik, hogy leváltható a Fidesz rendszere. Erre a régi ellenzéki pártok nem voltak képesek, jobb híján támogatták őket a fiatalok. Ehhez jön még, hogy a közösségi médián keresztül hatékonyan tudja megszólítani őket a Tisza vezetője. Baráti társaságában állandó beszédtémát szolgáltattak a Magyar Péter legutóbbi országjárásáról készült TikTok-videók. Bendegúz szerint ezeket a rövid, pár perces videókat jobban befogadják a fiatalok, mint hosszabb beszélgetős műsorokat.

Bendegúz jelenleg nem tagja egyik mozgalomnak sem, az EDF időközben meg is szűnt. Úgy látja, hogy a két nagy politikai tábor küzdelme annyira uralja a közbeszédet, hogy nem is nagyon van tér a civil szerveződések számára. Bármelyik párt is győz áprilisban, nagy szükség lesz utána a társadalmi aktivizmusra – tette hozzá. Pártokhoz nem csatlakozna, viszont a kampányban szívesen segítene a Tiszának szórólapozással vagy kopogtatással. Nem áll távol tőle a terepmunka, mert aktivistaként részt vett Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányában is tavaly.

„Országgyűlési választásokon még nem szavaztam, viszont a tavaly májusi EP- és önkormányzati választásokon részt vettem, szavazatszámláló bizottsági tag is voltam. Biztos vagyok benne, hogy áprilisban is elmegyek szavazni. A saját ismeretségi körömben azt látom, hogy napi szintű téma, mindenki izgatottan várja a választást, és szeretne rajta részt venni, olyanok is akik régebben nem érdeklődtek a közélet iránt.”

A fiatalok aktivizálódása papíron a Tisza Pártnak kedvezhet, mivel a felmérések szerint a fiatalabb korosztályokban elsöprő többségben vannak a Fidesszel szemben. Ettől még persze a Fidesznek is vannak fiatal szavazói, csak jóval kisebb arányban, mint az idősebbek körében. A Fidesznek elsősorban a kistelepüléseken vannak fiatal szavazói, és a nagyobb városokban áll rosszul. Orbán Viktor nem is mondott le a fiatalok megszólításáról: október 23-i beszédében is tett erre egy kísérletet, amikor arról beszélt, hogy le kell jönniük a gépről, és lázadniuk kell Brüsszel ellen. Az is igaz, hogy a demográfiai viszonyok miatt elvileg a fiatalok nélkül is győzhet a Fidesz, ha el tudja vinni a 60 évesnél idősebb szavazók 70-80 százalékát.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Magyar Péter/Facebook