OkosHír: Nemzetközi kutatócsoport DNS-vizsgálattal igazolta, hogy a Margit-szigeten található kolostor sekrestyéjében 1915-ben feltárt emberi maradványok a brutálisan meggyilkolt Árpád-házi Béla macsói hercegtől származnak. Ez a tudományos megerősítés alátámasztja a történészek korábbi feltételezéseit.

Az ELTE kutatói által vezetett nemzetközi csapat tanulmánya szerint a maradványokat 1915 tavaszán fedezték fel régészek a padozat terazzo kockái alatt. A Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) blogja szerint további két ember csontjai is előkerültek másfél méterrel mélyebben. Bartucz Lajos antropológus vizsgálta és azonosította Béla herceg csontjait, azonban eredményeiről tudományos publikációt nem készített. Az MTTM cikkében képek is láthatók a 2018-ban újra előkerült csontokról, amelyeket addig egy papírdobozban tároltak.

A macsói herceg története és halála

A macsói hercegség III. Béla déli terjeszkedése során jött létre határvédelmi céllal. Kezdetben hercegek, majd Béla macsói herceg irányította, halála után pedig bánok igazgatták. Béla herceg maga is Árpád-házi leszármazott volt: apja III. Ratiszláv kijevi nagyfejedelem, anyja pedig IV. Béla lánya, Anna. Valamikor 1245 körül születhetett. Haláláról több információ is fennmaradt: 1272-ben gyilkolták meg, miután árulással vádolták meg.

Hirdetés

Szabó Károly 19. századi történész korabeli leírások alapján rögzítette, hogy Németujvári Henrik, a királyi udvar kegyeltje árulással vádolta meg Béla herceget. A heves szóvita során Henrik kardot rántott, és úgy összevagdalta a herceget, hogy testének darabjait nővére, Margit és unokahúga, Erzsébet apácák alig tudták összeszedni. A herceget ezután nagy siralom közt temették el az ottani monostorban.

Bartucz Lajos 20. század eleji vizsgálata 23 kardvágást azonosított a herceg testén, és feltételezte, hogy nem párbaj áldozata lett, hanem legalább hárman támadták meg. Az orrcsontokat levágták, a jobb karját a könyök alatt, a bal karját pedig teljesen összevagdalva találták meg, ami valószínűleg cafatokban lógott.

Az MTTM kutatói 2018-ban úgy becsülték, hogy a férfi 22-24 éves lehetett. Bár a koponya eltűnt, egy gipszmásolatot megvizsgálhattak. A másolaton számos vágásnyomot találtak a fejtetőn, az orrcsonton és a szemüreg csontos peremén. Ekkor a kutatók azt feltételezték, hogy a herceg mindkét szemét kiszúrták, és az orrát is levágták. A korábbi feltételezések szerint Bélát először gerincen szúrhatták, ami megbénította a lábait, és csak karjaival védekezett a többen, több irányból érkező kaszabolás ellen.

Újabb kutatások és a gyilkosság rekonstrukciója

A most publikált tanulmány szerint a gyilkosság kissé eltérő módon történhetett, bár brutalitása nem volt kisebb: kilenc sérülés érte az arcát és a fejét, 17 pedig a teste többi részét. A sérülések keletkezésének feltárására egy csontvázmodellt hasonlóan összevagdalva végeztek kísérleteket.

Ez alapján két vagy három támadóval számolnak, akik szemből álltak vele és oldalról közrefogták. Béla karjaival próbálta elhárítani a csapásokat, de egy idő után összeesett és beverte a fejét. Ennek ellenére bal lábával tovább küzdött, amíg valaki át nem szúrta a gerincét, ami lebénította. Ezt követően a támadók további sérüléseket okoztak a fején és arcán. Ezek a sérülések egyenként is halálosak lehettek volna, de az elvérzés sem zárható ki.

Szénizotópos kormeghatározás szerint a halál a 13. század közepe felé következett be. További vizsgálatok más érdekességekre is rámutattak. A fogkő elemzése rendkívül fényűző étrendre utalt, amelyben főtt búzadara és búzakenyér is szerepet kapott. A DNS-vizsgálat megerősítette, hogy III. Béla negyedik generációs leszármazottjáról van szó, akinek kelet-mediterrán és skandináv gyökerei is voltak, ami mind összhangban van Béla herceg származásával. Az eredmények alapján sötét, göndör haja, sötét bőre és világosbarna szeme lehetett.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:

  • Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja egy történelmi-archeológiai felfedezés, nevezetesen Béla macsói herceg maradványainak azonosításának bemutatása, amelyet DNS-vizsgálat is megerősített. A narratíva egy történelmi rejtély megoldását követi nyomon tudományos módszerekkel, a felfedezéstől a vizsgálatokon át a gyilkosság rekonstrukciójáig. A cikk célja az olvasó tájékoztatása és a történelmi esemény iránti érdeklődés felkeltése.
  • Főbb elemzési pontok:
    • Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora a bevezetőben a „brutálisan meggyilkolt” kifejezést használja Béla herceg halálának leírására. Bár a történelmi kontextus és a leírt sérülések alapján a „brutális” jelző indokoltnak tűnhet, a szóhasználat érzelmi töltetű, és az olvasóban azonnali, erős érzelmi reakciót válthat ki, mielőtt a tények részletesebben kibontakoznának. Ezenkívül a 19. századi történész, Szabó Károly idézése, amely a herceg „összevagdalt” testét és azt említi, hogy „teste darabjait testvére Margit s unokahúga Erzsébet apáczák alig birták összeszedni”, rendkívül élénk és drámai képet fest az eseményről, fokozva az olvasóban a tragédia és a kegyetlenség érzetét. A cikk a gyilkosság részleteit és a sérüléseket is igen grafikus módon írja le („orrcsontokat levágták”, „mindkét szemét kiszúrták, és az orrát is levágták”), ami szintén az érzelmi hatást erősíti.
    • Forráskezelés és Egyensúly: Az eredeti cikk több releváns forrásra támaszkodik, mint például az ELTE kutatói, a Magyar Természettudományi Múzeum blogja, Bartucz Lajos antropológus vizsgálatai és Szabó Károly 19. századi történész leírásai. A források kiválasztása megfelelőnek tűnik egy történelmi és tudományos témájú cikk esetében, és az információk kiegyensúlyozottnak mondhatók, mivel mind a történelmi háttér, mind a tudományos vizsgálatok eredményei bemutatásra kerülnek. Nincs jele egyoldalú forrásválasztásnak.

(Forrás: telex.hu)
Kép: AI illusztráció