OkosHír: A Gödöllői Királyi Kastély jelentős, 40 milliárd forintos felújítási programba kezd, amelyet az állam és az OTP Bank közösen finanszíroz. A beruházás célja, hogy a történelmi épület világszínvonalú kulturális és turisztikai központtá váljon, miközben visszaállítják Erzsébet királyné (Sisi) korabeli állapotát. A munkálatok várhatóan 2027 első vagy második negyedévében kezdődnek meg.

A nagyszabású fejlesztésről Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy az nem csupán a múlt megőrzését, hanem a jövő építését is szolgálja. A kastélyt az 1730-as években Grassalkovich Antal gróf építtette, majd a Sina bárók tulajdonába került. 1867-ben a magyar állam felújította, és Ferenc Józsefnek, valamint Erzsébet királynénak ajánlotta fel. A két világháború közötti időszakban a Horthy család nyári rezidenciájaként működött. 1945 után az épület állapota jelentősen leromlott: a szovjet hadsereg laktanyaként használta, később idősek otthona, majd raktár lett, ami jelentős károkat okozott az épületben és annak berendezésében.

A kastély életében új korszak kezdődött 1991-ben, amikor napirendre került a felújítás. Az 1994-ben indult rekonstrukció során azonban a 17 ezer négyzetméteres épületnek mindössze nyolc százalékát sikerült rendbe hozni, és 1996-ra csupán a főbejárat és néhány emeleti szoba készült el. Azóta több részleges felújítás történt, melyek közül a legnagyobb 2011-ben valósult meg, amikor Magyarország uniós elnöksége idején a lovardát is helyreállították. Az elmúlt harminc évben mintegy 5,6 milliárd forintot fordítottak a kastélyra, de ez az összeg eltörpül a most bejelentett 40 milliárd forintos fejlesztés nagysága mellett. Bár az épület 60 százalékát már felújították, számos része még mindig biztonságtechnikai szempontból kritikus állapotban van.

A kastélyt 1996 óta egy vegyes tulajdonú közhasznú társaság működtette, ami korlátozta az állami támogatások igénybevételét. 2022-ben az állam kivásárolta a magántulajdonosokat, és az ingatlant a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kezelésébe helyezte. Csányi Sándor vezetésével az OTP Bank vállalta a fejlesztés felének finanszírozását, a másik felét pedig az állam biztosítja, így lehetővé vált a kastély teljes körű felújítása.

Dr. Ujváry Tamás, a kastély ügyvezető igazgatója a Demokratának elmondta, hogy a Grassalkovich család a 19. században telket adományozott a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház számára, hozzájárulva a magyar kulturális identitás alapjainak megteremtéséhez. Az ügyvezető igazgató szerint ez a fajta magánmecenatúra évszázadokon át természetes volt, de a háborúk és a kommunizmus megszakították ezt a hagyományt. Úgy vélte, a gödöllői kastély fejlesztése jó példája a mecenatúrai gondolkodás visszatérésének, mely világszerte jellemző, például Angliában, ahol a magánszemélyek és vállalkozások aktívan részt vesznek a kulturális örökség megőrzésében. Példaként említette a Notre-Dame-székesegyház felújítását, amelyet nem a francia állam, hanem vállalatok és magánszemélyek finanszíroztak. Franciaországban bevett gyakorlat, hogy az állam vagy az önkormányzat ugyanakkora összeggel járul hozzá a beruházáshoz, mint a felújító magánszemély.

A beruházás várható gazdasági hasznairól szólva Ujváry Tamás kifejtette, hogy már az 1996-os megnyitás is látványos gazdasági hatással járt. Gödöllőn és környékén a kastély újranyitása után jelentősen megnőtt a vendéglátóhelyek és szálláshelyek száma. A mostani fejlesztés hatására a látogatók számának jelentős növekedése várható: az eddigi évi 360 ezer fős épületlátogatottság és a park 800-900 ezer fős forgalma akár másfélszeresére is emelkedhet. Becslések szerint évente mintegy 500 ezer vendéget fogadhat majd a kastély, ami élénkíti a helyi vendéglátást, növeli a szolgáltatók bevételét, adóbevételt generál, munkahelyeket teremt és felpörgeti a térség gazdaságát. Kiemelte továbbá Erzsébet királyné (Sisi) személyének nemzetközi vonzerejét, amely ritka kincs, és amelyhez a kastély neve Kínában és Japánban is szorosan kapcsolódik. Az idei évben több tízezer kínai turista látogatott el Gödöllőre, és ez a szám a fejlesztéseknek köszönhetően várhatóan tovább emelkedik.

A felújítás egyik legösszetettebb eleme a főépülethez tartozó, plébániatemplom méretű kápolna rekonstrukciója lesz. Jelenleg a kápolna falaiban futó 80 éves villanyvezetékek már nem biztonságosak, fűtés nincs, így csak tavasszal és ősszel látogatható. A vakolat több helyen leválik, egyes részeket le kellett kordonozni. A tervezett felújítás visszaadja a kápolna eredeti, 19. század végi szépségét: az 1940-es években eltakart, egykor gyönyörű, részletgazdag freskókat kézi munkával, milliméterről milliméterre restaurálják. A kápolna melletti szárny földszintjén egykor klasszicista fürdő, az emeleten a kastély zenészeinek lakhelye, a muzsikusszárny működött. Falait római mitológiai alakok és kották díszítették, de az 1950-es években átfestették őket. Kutatások szerint a festő maga is muzsikus lehetett, mivel a falakra valódi, hangszerekhez illeszkedő dallamokat festett. A felújítás után zenei mesterkurzusokat terveznek itt. Jelenleg azonban az épületrész biztonságtechnikai okokból lezárt állapotban van.

A nyolcas szárny, amely egykor narancsház volt, majd az ötvenes években mosókonyhaként működött, most üvegfalú rendezvénytérként születik újjá, ahol koncerteket, kiállításokat és esküvőket tartanak majd. A környező barakkokat elbontják, helyükön múzeumi raktárak épülnek a kastély 18 ezer darabos gyűjteményének, amely többek között Benczúr Gyula festményét, Erzsébet királyné brossát és 1700 kézzel írott levelet tartalmaz. Utóbbiak között Andrássy Gyula és Deák Ferenc írásai is megtalálhatók. A lovarda mellett az istálló fogadóteremként működik majd, a történelmi sörházban újraindul a főzés, a kocsiszínből pedig restaurátor- és kutatóműhely lesz. Az udvarmesteri épület irodákat kap, a főépület gépészete korszerű, energiahatékony rendszerekkel újul meg. A 26 hektáros kastélypark is megújul: új sétányok, mosdók és diszkréten a környezetbe illeszkedő látványosságok készülnek, a hiányzó több száz fát történeti források alapján pótolják.

Ujváry Tamás kiemelte, hogy a kastély körüli külső területek fejlesztése legalább olyan fontos, mint az épület belső tereinek megújítása. Jelenleg a parkolási infrastruktúra hiányos, különösen a turistabuszok számára. Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy a kastélyt eredetileg családi otthonnak építették, ma azonban évente több mint 350 ezren látogatják, és ez a szám a beruházás elkészültével tovább fog nőni. Ez fizikai kihívást is jelent, így a felújítás a kastély szinte minden négyzetcentiméterét érinti. A padlóburkolatokat, különösen az eredeti parkettákat meg kell erősíteni, és láthatatlan védőréteggel ellátni. Az új attrakciók tervezése folyamatosan zajlik, de a végleges döntések csak akkor születhetnek meg, amikor a fizikai kivitelezés elér egy adott szakaszhoz, és pontosan láthatóvá válik a rendelkezésre álló tér, funkció és technikai lehetőség. A fejlesztés több ütemben valósul meg. A támogatási dokumentum kilencéves határidőt jelöl meg, de mindenki azon dolgozik, hogy a projekt jóval hamarabb befejeződjön. Jelenleg a tervezés, az engedélyeztetés és a közbeszerzési eljárások előkészítése zajlik, a fizikai munkálatok várhatóan 2027 első vagy második negyedévében kezdődhetnek meg.

(Forrás: demokrata.hu)

(Kép: Facebook/Gödöllői Királyi Kastély – borítókép)