OkosHír: A Gödöllői-dombságból eredő Csömöri-patak XV. kerületi szakaszán a hódok által épített gátak jelentős vizes élőhelyet hoztak létre, azonban a megemelkedett talajvízszint veszélyeztette a közeli veresegyházi vasútvonal sínpályáját. A Fővárosi Önkormányzat, a MÁV, a Fővárosi Csatornázási Művek és a Pest Vármegyei Kormányhivatal együttműködésével, hódszakértők bevonásával egy Szlovéniában már bevált csőátvezetési technikával sikerült csökkenteni a vízszintet, megőrizve az élőhelyet és a vasútvonal biztonságát.

Két évvel ezelőtt észlelték először, hogy hódok telepedtek meg a Dunából felúszva a Gödöllői-dombságban eredő, 14 kilométer hosszú Csömöri-patakban. A patak főváros XV. kerületi szakaszán három hódgátat is építettek. Ez a terület, közel a Dunakeszi úthoz, háborítatlan, elhagyott szántóföldek, egy bányató és egy vasúti töltés szegélyezi, ideális környezetet biztosítva a hódok számára.

A hódok munkájának köszönhetően a gátak mögött felgyülemlett víz elöntötte a nagyjából száz méter széles völgyet, ezzel közel kéthektáros vizes élőhelyet alakítva ki. Ez az új környezet számos állatfaj, köztük békák, gőték, vízisiklók, mocsári teknősök, halak, valamint vízimadarak, mint szürke gémek, kócsagok, tőkés récék és jégmadarak számára biztosított otthont.

Veszélyben a Vasútvonal: A Probléma és a Keresés a Megoldásra

A kezdeti kedvező ökológiai változások után kiderült, hogy a tó miatt feltöltődött talajvíz elérte a közelben futó vasúti töltést. Takács Noémi, a Fővárosi Önkormányzat Tájépítészi Osztálya Természetvédelmi Csoportjának vezetője szerint a talajvíz további emelkedése hosszú távon veszélyeztethette volna a veresegyházi vasútvonal sínpályáját. A szakértő kiemelte, hogy a gátak azonnali elbontása és a hódok áttelepítése nem lenne tartós megoldás, mivel más hódcsaládok visszatérnének és újjáépítenék a gátakat. Ráadásul a hód közösségi jelentőségű faj, természetvédelmi értéke egyedenként 50 000 forint, és az általa épített gát elbontása természetvédelmi engedélyhez kötött.

A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) ezért a természetvédelmi szakemberekhez fordult. Tavaly tavasszal helyszíni bejárásra került sor a MÁV, a Fővárosi Önkormányzat, az FCSM és a Pest Vármegyei Kormányhivatal képviselőinek részvételével, hogy közösen találjanak megoldást, amely mind a hódok, mind a vasút érdekeit szolgálja. A kormányhivatal szakembere javasolta Juhász Erika hódszakértő bevonását, aki külföldi példák alapján ismer olyan eljárásokat, amelyekkel megőrizhetők a hódok által létrehozott élőhelyek, miközben megelőzhetők az infrastruktúrában keletkező károk. A kormányhivatal kizárólag ilyen típusú megoldásra adott volna ki engedélyt, a hódgát elbontására nem, állítja Takács Noémi.

Szlovén Módszer a Csömöri-patakon: A Csőátvezetési Technika

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársaival, Kanizsay Borbálával és Juhász Erikával végzett mérések kimutatták, hogy 20-30 centiméteres vízszintcsökkenéssel a talajvíz már nem érné el a vasúti töltést. Juhász Erika egy Szlovéniában már tesztelt és bevált csőátvezetési eljárást javasolt. Az FCSM megkapta az engedélyt a Pest Vármegyei Kormányhivataltól, és idén október közepén ipari búvárok segítségével végrehajtották a beavatkozást.

Juhász Erika, hódszakértő szerint a szlovéniai Lendva környéki mintaprojektek inspirálták a módszert, amelyet Magyarországon korábban Gombánál és Zebegényben is kipróbáltak, de a Csömöri-pataknál sikerült „csúcsra fejleszteni”. Az eljárás azon alapul, hogy a gátak hirtelen csökkentése vagy eltávolítása esetén a hódok napokon belül újjáépítik azokat. Ehelyett a gáton egy U-alakú mélyedést vágnak, amelyen keresztül egy vagy két hosszú, rugalmas csövet vezetnek át. A csövek magassága beállítja a duzzasztott vízszint maximális magasságát, lehetővé téve a felesleges víz elfolyását a gát túloldalára. A csöveket rögzítik vagy súlyozzák a gát tetején, így a hódok továbbra is fenntartják a gát magasságát, és elfogadják az új rendszert.

Fontos a pontos beállítás, mivel ha a csöveket túl mélyre helyezik, és a vízszint annyira lecsökken, hogy a hódok kotorékának bejárata már nem biztonságosan mélyen van, akkor újabb gátat építenek, esetleg még közelebb a vasúti töltéshez, ami nagyobb kockázatot jelentene. Balogh Balázs, a Fővárosi Csatornázási Művek ár- és belvízvédelmi osztályvezetője elmondta, hogy a hódvár környékén mért 170-180 centiméteres vízszintet a két cső beillesztésével várhatóan 150-160 centiméterre apasztják. Ez a szakértők tapasztalatai szerint megfelelő a hódok számára, mivel kotorékukat csak egy méternél sekélyebb vizekben érzik veszélyben.

A beavatkozást két ipari búvár és három FCSM szakember végezte el, szlovéniai hódszakértő, Martina Vida telefonos segítségével. A két, egyenként hatméteres, 200 milliméter átmérőjű flexibilis cső bevezetése nagy kihívás volt. A csövek bemeneti oldalát egy hordó alakú, 10×10 centiméteres rácsozatú ketrecbe helyezték, hogy megakadályozzák az eltömődést. A ketrecet lesúlyozták a patak aljára. A munkálatok körülbelül három órát vettek igénybe, de az FCSM rendszeres monitorozást végez majd a kívánt vízszintcsökkenés elérése és a rendszer működésének ellenőrzése érdekében.

Költséghatékony és Természetbarát Megoldás

Balogh Balázs szerint a vizes élőhely és a vasúti töltés megmentésének költsége körülbelül 1 millió forint volt. Hozzátette, hogy alacsonyabb vízszint esetén, ipari búvárok nélkül, a költségek fele ennyiből is megvalósíthatók. Juhász Erika szerint ez volt a harmadik sikeres beavatkozás Magyarországon, és reméli, hogy más önkormányzatok és vízügyi szakemberek is követni fogják a példát.

A hódszakértő bizakodó a szlovén módszer hosszú távú sikerét illetően a Csömöri-pataknál. A vízszintcsökkenés kezdetben nem volt látványos, de néhány nap múlva már egyértelműen észlelhető volt. Zebegényben már bizonyított a módszer, ahol az aszályos időszakban jelentős apadás után a vízhozam október elején visszaállt a korábbi szintre, és a patak továbbra is csörgedezik a csöveken keresztül. A hódok elfogadták a csöveket, beépítették azokat gátjaikba.

Juhász Erika véleménye szerint a gépi gátbontások több milliós költséget is jelenthetnek, anélkül, hogy tartós megoldást nyújtanának, mivel a hódok általában visszatérnek és új gátat építenek. Ezzel szemben a csőátvezetési technika anyagilag és természetvédelmi szempontból is előnyösebb.

A szakemberek nem találkoztak hódokkal a bejárások és a beavatkozás során, de Juhász Erika tapasztalatai szerint a kis vízfolyásokon 1-2 kilométerenként él egy hódcsalád, így a Csömöri-patak ezen szakaszán valószínűleg 3-8 egyed végezte el az élőhely átalakítását. A hódkutató szerint a hódok megfigyelése nappal ritka, és a populáció pontos számát csak hőkamerás felméréssel lehetne meghatározni, amire jelenleg nincs anyagi forrás.

Takács Noémi hangsúlyozta a hódok által létrehozott értékeket: egy ekkora és ilyen gazdag, természetes élőhely létrehozása emberi beavatkozással körülbelül 100 millió forintba került volna, míg a hódok ingyen alkották meg. A becsövezett gát alatt ötven méterrel további két hódgát található. Barabás Sándor, a fővárosi természetvédelmi csoport botanikus tagja hozzátette, hogy ez további egy hektárral növeli a vizes élőhely területét, így már háromhektárnyi területről beszélünk, amelyet a hódok alakítottak ki. Ez az élőhely, bár még fiatal, már most annyira gazdag, hogy érdemes lenne teljes ökológiai felmérésre, és elképzelhető, hogy természetvédelmi oltalom alá kerül. Juhász Erika szerint ez az új, háromhektáros terület csak látszólag új az emberi emlékezetben, mivel mielőtt az ember szabályozta volna a patakot, ez egy mélyfekvésű, vízjárta terület volt, és a hódok most lényegében visszaállították az eredeti állapotot.

(Forrás: telex.hu)

Fotó: Jasper Kortmann: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/patak-folyo-emlos-allatfotok-20611022/