Belföld
Iványi Gáborék újra kérvényezték az egyházi státuszt, óriási adófelajánlásokkal
OkosHír: A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) ismételten kérelmezte a Fővárosi Törvényszéken bejegyzett egyházként való nyilvántartásba vételét, közleményük szerint teljesítve a jogszabályi feltételeket, és jelentős számú személyi jövedelemadó (SZJA) felajánlással a háta mögött.
A MET álláspontja szerint megfelel a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi törvényben előírt valamennyi feltételnek, amely a bejegyzett egyházi státuszhoz szükséges. A közösség célja az állami kiegészítő támogatás újbóli elnyerése, ami lehetőséget teremtene az adósságok rendezésére és az állam által átvállalt feladatokat ellátó intézményeik további működtetésére.
A 1%-os adófelajánlások alakulása
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség az elmúlt években jelentős számú adózó 1 százalékos SZJA felajánlását kapta. A közleményben szereplő adatok szerint:
- 2021-ben 39 951 magánszemély
- 2022-ben 52 030 magánszemély
- 2023-ban 73 656 magánszemély
- 2024-ben 93 193 magánszemély
- 2025-ben pedig 113 661 magánszemély ajánlotta fel adójának 1 százalékát a szervezetnek.
Ez a számadat, a MET szerint, sokszorosan meghaladja a törvényben előírt feltételt, miszerint a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtását megelőző öt év átlagában legalább 4000 magánszemélynek kell felajánlania adójának 1 százalékát.
Előzmények és jogi küzdelmek
A vallási közösség, melynek vezetője Iványi Gábor, közleményében felidézte az állammal való, közel másfél évtizedes jogi küzdelmét. Iványi Gábor egy korábbi interjúban úgy nyilatkozott, hogy „a Kádár-rendszerben nem üldözték így halálra az embert, és talán nem is loptak ennyire”.
A 2011-es egyházi törvény következtében a MET elvesztette korábbi egyházi státuszát és a tevékenységeiért járó normatív támogatások jelentős részét. Ezt követően fordultak először a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, amely 2014-ben és 2016-ban kártérítésre és a státusz visszaállítására kötelezte a magyar államot, azonban a státusz rendezése nem történt meg.
A MET szerint ez a helyzet sodorta adósságba intézményeiket, aminek következtében az állami támogatások már nem jutnak el a számláikra, mivel a NAV inkasszálja azokat adósságtörlesztés, késedelmi kamatok és egyéb büntetések címén. Jelenleg kizárólag civil adományokból tartják fenn szociális és oktatási intézményeiket, és az állami támogatások hiánya miatt több intézményüket is át kellett adniuk az ellátottak és munkavállalók érdekeinek védelmében.
Az egyházi törvény 2019-es módosítása után a MET ismét kezdeményezte nyilvántartásba vételét. Először 2021-ben bírói döntés alapján vallási egyesületként, majd 2019-re visszamenőleges hatállyal bejegyzett egyházként ismerték el őket. Azonban az ügyészség megtámadta a döntést, azzal az állásponttal, hogy a bejegyzett egyházi státuszhoz szükséges 1 százalékos felajánlásokat az egyháznak öt éven keresztül folyamatosan kell érkeznie.
A MET szerint az ügyészség számítási módszere „meglehetősen cinikus”, mivel a közösség 2012 és 2021 között nem tudta gyűjteni az 1 százalékos felajánlásokat technikai szám hiánya miatt. A Kúria osztotta az ügyészség álláspontját, és elutasította a MET bejegyzett egyházi státuszra való jogosultságát. Ez a döntés bár meghagyta a technikai számot az 1 százalékos adófelajánlások gyűjtésére, de elvette az ehhez járó állami kiegészítő támogatást. A MET számításai szerint ez 2024-ben több mint 500 millió forint, 2025-ben pedig nagyságrendileg 700 millió forint plusz bevételt jelentett volna.
A döntés ellen a MET az Alkotmánybírósághoz fordult, de panaszukat 2023 decemberében ez a testület is elutasította. Tavaly ismét a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához nyújtottak be keresetet, az eljárás elhúzódása, valamint az egyházi törvény rendelkezéseinek diszkriminatív, a MET hátrányára történő értelmezése és alkalmazása miatt.
Az egyéni felajánlások alapján a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség a harmadik legtámogatottabb egyház Magyarországon. A Fővárosi Törvényszéknek a hatályos jogszabályok szerint 30 napon belül hivatalos választ kell adnia a MET kérelmére.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és vezetője, Iványi Gábor hosszúra nyúló küzdelmének bemutatása a magyar állammal szemben, az egyházi státusz visszaszerzéséért. A narratíva erősen a MET perspektívájára épül, hangsúlyozva az állam „ellenséges” magatartását és a közösség által elszenvedett sérelmeket. Célja, hogy az olvasóban együttérzést keltsen a MET iránt, és alátámassza az állításukat, miszerint méltánytalanul fosztották meg őket jogaiktól és támogatásuktól, miközben a közösség széles körű társadalmi támogatottságot élvez, amit a magas SZJA felajánlási számok igazolnak.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a MET közleményét és Iványi Gábor korábbi nyilatkozatát felhasználva erős, érzelmileg töltött kifejezéseket alkalmaz. Például a „küszködését az ellenségesen viselkedő állammal” fordulat közvetlenül keretezi a konfliktust egy „jó és rossz” harcaként, még ha a közösség visszaemlékezéseként van is feltüntetve. Iványi Gábor idézett kijelentése, miszerint „a Kádár-rendszerben nem üldözték így halálra az embert, és talán nem is loptak ennyire”, túlzással és történelmi párhuzammal élve drámaian fokozza a helyzet súlyosságát és az olvasóban erős negatív érzéseket ébreszt. Az ügyészség számítási módszerének „meglehetősen cinikus” jelzővel való illetése (amely a MET álláspontját tükrözi) egyértelműen negatív ítéletet fogalmaz meg, és rosszindulatú szándékot sugall.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk rendkívül egyoldalúan kezeli a forrásokat, kizárólag a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség narratíváját és álláspontját mutatja be. A MET közleményeit és Iványi Gábor nyilatkozatait idézi, de teljesen hiányoznak a magyar állam, az ügyészség, a Kúria vagy az Alkotmánybíróság képviselőinek ellenvéleményei, magyarázatai vagy a döntéseik mögötti jogi indokok. Ez az egyoldalú forráskezelés megakadályozza az olvasót abban, hogy kiegyensúlyozott képet kapjon a helyzetről, és erősíti a MET által képviselt „áldozat” narratívát.
- Hiányzó Kontextus és Tények: Bár a cikk említi az ügyészség azon álláspontját, miszerint a bejegyzett egyházi státusz megszerzéséhez szükséges 1 százalékos felajánlásoknak öt éven keresztül folyamatosan kell érkezniük, nem tér ki ennek a jogi értelmezésnek a részleteire vagy indokaira az állami szervek szemszögéből. Ugyancsak hiányzik a kontextus az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntéseire adott magyar állami reakciók részleteiről, vagy arról, hogy az állam milyen érvekkel támasztotta alá az egyházi státusz visszaállításának elutasítását, illetve az egyházi törvény alkalmazását a MET esetében. Ez a hiányzó kontextus gátolja a helyzet mélyebb, árnyaltabb megértését.
Kép: Iványi Gábor hivatalos oldala/Facebook
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Tanúként hallgatták ki Pintér Bencét az 1,7 milliárdos győri ügyben
A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság szerdán tanúként hallgatta ki Pintér Bencét, Győr polgármesterét. A nyomozás a városi lakáskasszából hiányzó 1,7 milliárd forint ügyében zajlik. Pintér a közösségi oldalán közölte, hogy a kihallgatáson átadta a rendelkezésére álló pénzügyi dokumentumokat a hatóságoknak.
A polgármester a nyomozóknak bemutatta a Győr-Szol Zrt. elnök-vezérigazgatója, Sárkány Péter nyilatkozatait és videóit is. Pintér állítása szerint az igazgató írásos adatok helyett videósorozattal válaszol a közgyűlési kérdésekre. A cégvezetés korábban jelezte, hogy könyvvizsgálói jelentést és könyvszakértői vizsgálatot készíttetnek a helyzet tisztázására.
Vita a könyvvizsgálat hatóköréről
A városvezető szerint a beígért könyvvizsgálat nem ad választ a legfontosabb kérdésekre. Kifejtette, hogy a könyvvizsgáló csak a számviteli törvénynek való megfelelést ellenőrzi. Ez a folyamat nem vizsgálja, hogy a lakáskassza pénzét pontosan mire költötték el.
A polgármester továbbra is várja a február 5-re ígért dokumentumokat a Győr-Szol Zrt.-től. Ezek között szerepelnek a 2025. szeptemberi banki igazolások és a 2026. februári hitelfelvétel részletei. Pintér szerint tisztázni kell, hogy a hiányzó összeget későbbi hitelfelvételből pótolták-e a cég számláján.
Politikai következmények és demonstráció
Az ügy politikai feszültséget is generált: a Fidesz fegyelmi eljárást indított a polgármester ellen. A vád szerint Pintér megsértette a zárt bizottsági ülések titkosságát. Pintér Bence válaszul február 20-ra tüntetést hirdetett, mivel álláspontja szerint az 1,7 milliárd forint sorsa nem maradhat következmények nélkül.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg elsődlegesen Pintér Bence polgármester kommunikációs keretezését követi, amely a „közpénz eltűnése” és az „igazság elmondása” ellentétpárra épül. A cél a lakossági nyomásgyakorlás fokozása a Győr-Szol Zrt. és a politikai ellenzék irányába.
Az eredeti szöveg érzelmileg töltött kifejezéseket használ, mint például: „Elmondtam az igazságot” vagy „Nem tűnhet el nyomtalanul”. Ezek a fordulatok morális felsőbbrendűséget sugallnak a tényszerű jogi eljárás ismertetése helyett.
A cikk csak érintőlegesen említi a polgármester elleni fegyelmi eljárást, és nem részletezi a Győr-Szol Zrt. szakmai érveit a könyvvizsgálat mellett. Elhallgatja továbbá, hogy a „hiány” fogalma a számvitelben nem feltétlenül jelent lopást, hanem utalhat átmeneti likviditási átcsoportosításra is, amíg a vizsgálat le nem zárul.
Kép: Pintér Bence/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Magyarország a harmadik helyen áll az európai ingatlantulajdonlási rangsorban
Az Európai Unió statisztikai hivatala közzétette a legfrissebb lakhatási adatokat, amelyek szerint az uniós átlagos tulajdonlási arány kismértékben, 69-ről 68,4 százalékra csökkent. A tagállamok közül Németországban a legalacsonyabb a saját ingatlanban élők aránya, mindössze 47,2 százalék. Ezzel szemben a német lakosság több mint fele, 52,8 százaléka a bérleti piacot veszi igénybe lakhatási célokra.
Az Európai Gazdasági Térséghez tartozó, de nem uniós tagállamok közül Norvégiában 78,8 százalékos a tulajdonosi arány. Ezzel szemben Svájc mutatja a legalacsonyabb értéket a vizsgált országok körében, ahol a lakosok mindössze 42 százaléka birtokolja saját otthonát.
A magyarországi ingatlanpiac változásai
Magyarország a harmadik legmagasabb tulajdonlási aránnyal rendelkezik az Európai Unióban. A K&H Csoport legfrissebb kutatása szerint a középkorúak körében a tulajdonosi arány a 2019-es 64 százalékról 79 százalékra emelkedett. Az adatokból kiderül, hogy a 30-as éveikben járók átlagosan hat év alatt jutnak saját ingatlanhoz.
A felmérés rámutat, hogy a saját ingatlanban élők 30 százaléka az elmúlt öt évben vált tulajdonossá. Budapesten az országos átlagnál magasabb, de nemzetközi szinten továbbra is alacsony a bérlők aránya: a fővárosban élők 23 százaléka lakik albérletben. A statisztikák szerint az ingatlanok átlagos alapterülete is növekedést mutatott az elmúlt időszakban.
Az elemzések a tulajdonlási arány növekedését a családtámogatási és otthonteremtési programoknak tulajdonítják. Ezek az intézkedések a gazdasági nehézségek, például a világjárvány és a nemzetközi konfliktusok hatásai ellenére is fennmaradtak, hozzájárulva a magas hazai tulajdonosi rátához.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg elsődleges célja a magyar kormányzati lakáspolitika sikereként beállítani a statisztikai adatokat, miközben éles kontrasztot von a „hanyatló” nyugati államok (különösen Németország) és Magyarország közé.
Az eredeti szerző erősen szubjektív, érzelmileg töltött kifejezéseket használ. Például: „az egykor virágzó ország” (Németország degradálása), „mindenféle népek” (xenofób felhang), „büszkélkedhet” vs. „szerénykedik” (értékítélet a statisztikai adatok mellé). A kormányzati szerepvállalást „történelmi segítség” és „sikertörténet” jelzőkkel illeti, ami klasszikus propaganda-eszköz.
A cikk elhallgatja a tulajdonlási szerkezet mögötti kulturális és gazdasági különbségeket. Nyugat-Európában (Németország, Svájc) a szabályozott bérleti piac és a mobilitás igénye miatt a bérlés társadalmilag elfogadott és biztonságos alternatíva, nem kényszer. Emellett a magyarországi „6 év alatti ingatlanvásárlás” kapcsán nem említi az eladósodottság mértékét vagy a lakásárak inflációját a jövedelmekhez képest.
Kép forrása: Saját AI szerkesztés
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Kezdeményezték Kulja András mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlamentben
-
Közélet-Politika3 napja
Koncz Zsófia: A Tisza Párt hatalomra jutásával veszélybe kerülnének a családtámogatások
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor: Arról, hogy megyünk-e háborúba vagy kimaradunk, a 2026-ban megválasztott kormány fog dönteni
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor: Balmazújvárosban győztünk ! Még 62 nap meló, és az egész országban győzni fogunk
-
Közélet-Politika2 napja
Gáspár Evelin: Számomra inspiráló, hogy Szijjártó Péter magyarul is képes kiállni a hazájáért
-
Közélet-Politika3 napja
A Tisza Párt közzétette választási programját és intézményi reformterveit
-
Külföld2 napja
VIDEÓ: Fegyveresek támadtak meg egy pénzszállító autót Dél-Olaszországban
-
Belföld2 napja
Magyar Péter: A gödi Samsung akkumulátorgyárban tulajdonképpen embereket mérgeznek, azonnali felelősségre vonás szükséges