Hawaii Kilauea vulkánja rekordot döntött: 500 méteres lávaszökőkút tört fel a Nagy-szigeten
OkosHír: 2024. december 23. óta folyamatos kitörési aktivitás figyelhető meg a Hawaii-szigetek délkeleti részén, a Nagy-szigeten elhelyezkedő Kilauea vulkán területén. A Halema’uma’u kráterben, amely a hawaii mitológia szerint Pelé, a vulkánok istennőjének otthona, helyi idő szerint péntek este (szombaton) intenzív lávaszökőkút-kitörés kezdődött, melynek során a déli kürtőből kiáramló lávacafatok több mint 500 méteres magasságba emelkedtek. Ez az érték megközelíti a Kilauea korábbi rekordját, és rávilágít a szigetcsoport egyedi geológiai folyamataira.
A Hawaii-szigetek vulkáni eredete: a hotspot elmélet
Az 1960-as években Tuzo Wilson geofizikus „hotspotnak”, azaz forró foltnak minősítette a Hawaii-szigetek területét. A Csendes-óceán közepén elhelyezkedő szigetlánc vulkáni aktivitása ellentmondott az akkoriban fejlődő lemeztektonikai elmélet főbb téziseinek, mivel nem kőzetlemezhatáron történt. Jason Morgan néhány évvel később magyarázatot adott a forró foltok kialakulására és a jelenség okaira. Elmélete szerint a forró foltok alatt, a földköpeny és a földmag határáról, mintegy 2900 kilométeres mélységből, magas hőmérsékletű földköpeny-kőzetanyag emelkedik fel, évente több centiméteres sebességgel.
Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy a teljes földköpeny szilárd halmazállapotú, azonban a kőzetanyag mégis emelkedhet a szilárd földköpenyben. A magas hőmérséklet hatására a földköpeny kőzeteinek fizikai tulajdonságai eltérnek a felszínen tapasztaltaktól. A földköpenyben a kőzet nem mereven, hanem lágyan, rugalmasan viselkedik, kivéve annak legfelső részét. Amikor a földköpeny alsó részén, a földmag fűtőhatására a kőzetek felhevülnek, sűrűségük lecsökken. Egy jelentős tömeg esetében ez akkora felhajtóerőt generál, hogy az anyag lassan emelkedni kezd, miközben a felette lévő kőzetanyag fokozatosan szétválik, utat engedve a forró anyagnak. Morgan ezt a jelenséget „plume”-nak, azaz földköpenycsóvának nevezte el. Ezek a földköpenycsóvák felelősek a Föld történetének legnagyobb lávaöntő kitöréseiért, amelyek jelentős kihalási eseményekhez vezettek. Jelenleg nem zajlik ilyen mértékű kitörés, de a Hawaii-szigetek vulkáni aktivitása egy ilyen folyamat lecsengő, ám folyamatosan zajló szakaszához köthető.
A Kilauea aktuális kitörési fázisai és a lávaszökőkút jelensége
2024. december 23-án a Kilauea vulkáni területen lévő beszakadásos kráterben áttört a földfelszín, és lávaszökőkút tört fel. Azóta ez a kitöréstípus rövidebb-hosszabb szünetekkel több alkalommal megismétlődött, és jelenleg a 35. kitörési fázis zajlik. A mostani kitörés rekordot döntött, mivel a déli kürtőből kiáramló lávacafatok több mint 500 méteres magasságba emelkedtek, ami a János-hegy tengerszint feletti magasságával megegyező érték. Ez az érték megközelíti a Kilauea korábbi rekordját, amelyet az 1959-es Kilauea Iki kitörés során mértek (580 méter). A világrekordot a japán Izu-Ósima lávaszökőkút tartja, amely 1986. november 30-án 1600 méter magasra tört fel. Az Etna 2021 februárjában 1500 méteres magasságot ért el.
A lávaszökőkút a vulkánkitörések egyik vizuálisan legimpozánsabb formája. Fizikai magyarázata a sekély mélységben lévő magmatározóban hirtelen felgyűlt gázok gyors kiáramlásán alapul, amely a felrázott pezsgőspalackból kirobbanó gázokhoz hasonlítható. A gázok gyorsan emelkednek a kürtőcsatornát kitöltő bazaltos kőzetolvadékban, majd a felszínre érve szétszakítják a kőzetolvadékot, és lávacafatokat löknek magasba.
Jelenlegi és korábbi kitörések összehasonlítása, veszélyek
A jelenlegi pulzáló hawaii kitörési típus ritka; legutóbb 1983. január 3. és 1986. június között zajlott hasonló vulkáni működés, amelynek eredményeként a Puʻu ʻŌʻō vulkáni kúp jött létre. Ez idő alatt 44 lávaszökőkút-kitörési fázist regisztráltak. Jelenleg, kevesebb mint egy év alatt, 35 kitörés történt, és amennyiben az aktivitás hasonló ütemben folytatódik, 2026 elejére új rekord születhet a fázisok számában. 1986-ban a 44. lávaszökőkút-kitörési fázist egy masszív lávaöntő kitörés követte, amely több mint 35 éven át tartott folyamatosan. A jelenlegi pulzáló kitörés jövőbeli kimenetele egyelőre nem meghatározható.
A Kilauea folyamatosan „lélegzik”: a kitörési szünetekben a felszín emelkedik, majd a vulkánkitörések után visszasüllyed. Ez a jelenség a magmatározóban felgyülemlő gázok nyomásával magyarázható, amelyek képesek a felette lévő átfűtött kőzettestet felfelé nyomni. A Hawaii Nagy-szigeten dolgozó vulkanológusok, az amerikai vulkánobszervatóriumokat érintő állami leállás ellenére, folyamatosan gyűjtik a legfrissebb lávamintákat. Ezek elemzésével igyekeznek feltárni a magmatározóban zajló folyamatokat és a kőzetolvadék utánpótlását.
A kitörések helyszíne távol esik a lakott területektől, így közvetlen veszélyt nem jelentenek. Azonban a magasba törő lávaszökőkutakból származó apró kőzetüvegszilánkok és vulkáni gázok messzire sodródhatnak, jelentős kiterjedésű vulkáni szmogot (vog) okozva. Az ilyen típusú kitörések jellemzően néhány óráig, legfeljebb egy napig tartanak, majd másfél-két hetes szünet következik, mielőtt a gáznyomás ismét lávaszökőkút-kitörést indítana.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaÁllítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
Beállítom